177027. lajstromszámú szabadalom • Tajlajművelési eljárás, különösen mélyen gyökerező növények termesztéséhez
3 177027 4 amelynek lényege, hogy egymástól 6-12 m távolságban húzódó, 50-60 cm mély, viszonylag széles árkokat („mélybarázdákat”) készítenek'. E módszer hátránya, hogy az ároktól 3-6 m távolságra levő növénysorok még jó közepes csapadékot sem képesek hasznosítani, s az öntözővíz is csak napok múlva jut odáig. A mély és széles árkok viszont elkerülhetetlenül gyomtanyává válnak, s jelentősen akadályozzák a gépi betakarítást, majd később a talaj művelési munkákat. A módszer alkalmazása mellett mély trágyázás nem végezhető, az öntözés egyenletessége nem biztosítható, szikes talajon a leírt módszer nem használható. A találmány feladata, hogy olyan talaj művelési eljárást és berendezést szolgáltasson, amelynek segítségével a csapadék- és/vagy öntözővíz a mélybe vezethető, ezáltal a víz optimálisan hasznosítható, az altalaj és gyökérzet levegőztetése, valamint a mélytrágyázás megoldható, a felszíni vizek képződése és a túlöntözés veszélye lényegesen csökkenthető, és a kötött sós, szikes talajok is eredményes művelésbe vonhatók. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy- figyelemmel a gyökérélettani-ökobiológiai összefüggésekre, különböző mélységű, kiteijedésű gyökerezés esetében a levelek építőmunkájára, vízgazdálkodására és enzimtevékenységére - a gyökér mélyrehatolása, tömegének gyarapodása, a termésképzés nagyon jelentős faktorok a mélygyökerezésű növényeknél. Amennyiben a tenyészidőben, tehát akkor, amikor a növény már legyökerezett, de gyökérzete még kis kiteijedésű, kis, néhány cm-t kitevő szélességű és 25-55 cm mélységű hasítékokat képezünk ki a talajban, megoldhatjuk a víz mélyebb rétegekbe juttatását és ott a tárolását, ugyanakkor az e hasítékokba juttatott műtrágyával a tápanyagban gazdag talajtartományt is mélyebbre tudjuk áthelyezni. így a gyökérzet fejlődéséhez — megoldva annak levegőztetését is — a legkedvezőbb körülményeket és talajtartományt tudjuk biztosítani. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a termesztési területen a tenyészidőben, célszerűen az első levelek megjelenését követő mintegy húsz napon belül egymással előnyösen párhuzamosan, egymástól mintegy 70—150 cm távolságban húzódó, mintegy 25-55 cm mély és 2,5-4,0 cm széles, a talajfelszínre kitorkolló hasítékokat hozunk létre. Célszerűen a hasítékokat azoknál szélesebb és előnyösen kisebb mélységű barázdákban alakítjuk ki. Általában 5—18 cm mély és 30—50 cm széles barázdákat készítünk, mimellett a barázdákat közvetlenül a rájuk kitorkolló hasítékok készítését megelőzően alakítjuk ki. Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a hasítékokat tartalmazó területet trágyázzuk, célszerűen műtrágyázzuk, előnyösen oly módon, hogy a trágya egy részét a vetéskor indító műtrágyaként, a többi részét pedig a hasítékok készítésekor a hasítékokba vezetve mélytrágyaként juttatjuk a talajba, mimellett a teljes trágyamennyiség célszerűen mintegy 1/4 részét indító műtrágyaként, 3/4 részét pedig mélytrágyaként használjuk. A találmány szerinti talajművelés hatékonysága — akár esőztető, akár barázdás — öntözéssel fokozható. Célszerű, ha barázdás öntözés esetén 16—20 cm, előnyösen 17-18 cm mély, esőztető öntözés esetén 4—10 cm, előnyösen 5-7 cm mély barázdákat készítünk, mimellett az öntözést a hasítékképzést és az azzal lényegében egyidejűleg eszközölt mély trágyázást követően hajtjuk végre. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a találmány szerinti módon tudatos gyökérművelést végzünk, a gyökérzetet a talajba mélyre vezetjük, és tömegét is gyarapítjuk. Ennek különösen- genetikailag meghatározottan - a mélyen gyökerező növényfajoknál kiemelkedő jelentősége van, mivel az elsődleges aminosav-gyökérszintézis, és a termést kialakító nélkülözhetetlen egyéb, biológiai- ISfe aktív anyagok szintézise is főleg a gyökerekben történik. Egyéb feltételek mellett ezek határozzák meg a termés nagyságát. Az említett szintetizált anyagok mennyisége arányos a gyökér tömegével, kiterjedésével és mélyrehatolásával. A találmány segítségével növényi tápanyagokkal gazdagítjuk a mélyebben fekvő talajrétegeket, gyorsan és irányítottan oda juttatjuk a természetes csapadékot és az öntözővizet, csökkentett sótartalmú utat nyitunk, több levegőt biztosítunk tenyészidőben az altalajszellőzéshez, a gyökér fejlődéséhez és élettevékenységéhez. A sós talajon ugyanis a talajhasítékok falait a leáramló víz jelentősen küúgozza, s akadálytalan utat nyit a mélyrehatóié gyök érzetnek, ahol az a vizet, tápanyagot és levegőt mindenkor nagy biztonsággal megtalálja, olyan sós talajban, ahol egyébként a kukorica gyökere 20-25 cm-nél mélyebbre nem hatol, a hasítékolás eredményeként 50-60 cm mélységbe is lejut. Mindezen tényezők eredményeként az egész növényállomány minden egyes tagjánál mélyrehatoló, kiterjedt, tömeges gyökérzet jön létre. A ^találmány szerinti hasítékos talaj művelés racionális, egyszerű üzemi akadályt nem képez, a szükséges vonóerő kisebb, mint ami pl. a talajlazításhoz kell. Alkalmazása mind kötött sós és/vagy szikes, mind jószerkezetű mezőségi talajokon nagyobb termelési biztonságot, kiegyensúlyozottságot, jelentős mennyiségű többlettermést eredményez. Kukorica esetén például kilúgozott, mezőségi talajon öntözés és műtrágyázás nélkül 3 q/ha, öntözéssel és műtrágyázással 17 q/ha szignifikáns száraz szemestermény-többlet várható. Sós talajon- 0,50% összes sótartalom esetében - hasítékos-barázdás művelés, öntözés és mélytrágyázás eredményeként 16 q/ha kukorica többlettermésre számíthatunk. Hasonló eredmények érhetők el más talajok és más növényfajták esetén is a találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásával. Megjegyezzük, hogy a hasítékokon át a kis- és közepes mennyiségű csapadékvíz is lejut minden tő gyökérzónájába rossz szerkezetű talajokon is. A víz főleg a mélyben tárolódik, jelentősen kisebb az elfolyás, a talaj párolgási veszteség, a víz nagyobb részét hasznosítja a növény. Esőztető öntözés, vagy eső esetén az emelkedéseken levő növények környezetében is mélyen ázik a talaj. Barázdás öntözésnél a vizet 20-25 cm-es barázda fenékszint-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
