177017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegedények előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 177017 Bejelentés napja: 1977. XII. 12. (OE—260) Nemzetközi osztályozás: C 03 B 23/10, C 03 B 9/00 Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1977. III. 07. (775,131) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XII. 27. Megjelent: 1982. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Coichagoff Robert Demeter repülőgép technikus, Fortner Paul Wendell min- Owens-Illinois, Inc., Toledo, Ohio, tázó specialista, Toledo, Ohio Kirkman Richard Thomas gépészmérnök, Amerikai Egyesült Államok Maumee, Ohio, Naughton Thomas J. fizikus, Toledo, Ohio, Zimmerman George gépészmérnök, Sylvania, Ohio, Amerikai Egyesült Államok Eljárás üvegedények előállítására 1 2 A találmány tárgya üvegedények előállítására való eljárás. Ismeretes már palackok, kancsók, lapos tartályok és hasonló jellegű üvegedények előállítása üvegfúvással. Jelenleg a „szűknyakú” vagy „kettős 5 fúvású” eljárást alkalmazzák, amely például az 1 911 119 számú amerikai szabadalmi leírásban van ismertetve. Ennél az ismert eljárásnál fordított helyzetű vagy nyakával lefelé álló előformázó forma üregébe üvegadagot helyeznek, amelyet tömöri- 10 tenek vagy ülepítenek. Az üvegadag a forma üregének nyakrészétől részben az üveg oldalfalaihoz ér föl. A fordított helyzetű előformázó üreg fölső végére terelő fedelet helyeznek, a formában levő üvegbe pedig belülről nyomólevegőt bocsá- 15 tanak, amivel az üveget az előformázó forma és a terelő fedél belső körvonalának megfelelő alakra hozzák. Ezt ellenfúvásnak nevezik. Az előfúvott elődarabot azután álló helyzetben elrendezett készrefúvó formába helyezik át, amelyben az elő- 20 darab ugyancsak álló vagy nyakával fölfelé eső helyzetet foglal el. Az elődarab üregébe nyomólevegőt vezetnek. Ekkor az ellenfúvással kialakított elődarabot a készrefúvó forma üregének megfelelő alakra hozzák, amivel a végső alakú és kívánt 25 méretű üvegedény előállítása befejeződik. Az üvegtárgyak előállítására való, fentiekben ismertetett eljárást a húszas évek óta egyfolytában alkalmazzák. Az eljárásnak azonban vannak hiányosságai és hátrányai. Ilyenek például az üveg- 30 edény oldalfalaiban található „ülepedési hullámok”, amelyek két különféle vastagságú falrész csatlakozásánál lépnek föl. Más jellegű gyakori hibák az üvegedény fenekében észlelhető terelési nyomok és elcsúszási hegek. Ehhez járul, hogy az ismert eljárással előállított, nagyjából körkeresztmetszetű edények esetén a fenék falvastagsága gyakran túl nagyra, a vállak viszont viszonylag vékonyra adódnak. Nagyjából négyszögkeresztmetszetű edények vagy lapos tartályok esetén viszonylag vékony vállak mellett az oldatok, vagy oldalfalak adódnak túl vastagra. Általában megállapítható, hogy a fentiekben ismertetett eljárással készült edények különféle részeinek falvastagsága gyakorlatilag kivétel nélkül igen változó. Ezért meghatározott méretű és meghatározott célra készült cikkek esetén a kelleténél nagyobb üvegadaggal és üvegsúllyal kell dolgozni, hogy a kész termék legvékonyabb fala is elég vastag és elég erős legyen a rendeltetésszerű használat közben fellépő igénybevételek fölvételéhez. Az edény gyártásához használt üveg hőmérséklete kisebb, mint az a hőmérséklet, amely ugyancsak megfelelő lenne, ha lényegesen kisebb üvegadaggal lehetne dolgozni. Az előbbiekben tárgyalt nehézségek kiküszöbölésére irányulhat G. E. Rowe 1932. január 12-i keltezésű 1 840 532 számú amerikai szabadalmának leírása. Az itt található általános irányelv szerint kisebb súlyú palackot lehetne gyártani, ha nem kellene előformázó formában elődarabot előállítani. 177017
