177003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangolható oszcillátor beállított frekvenciájának kristálypontosságú stabilizlására
5 177003 6 Általában nem célszerű több oszcillátor kimenetét közvetlenül közösítve a kapcsolási elrendezés vezetőjel A bemenetére kötni (bár ez sincs kizárva), hanem a kimenetek lehetnek pl. impedancia illesztő szerve(ke)n át közösítve, vagy pedig — VAGY-kapcsolatot megvalósító szerven át — fakultatív módon a vezetőjel A bemenetre csatolva. A másik pontot — hasonló illesztéssel — a szabályozandó oszcillátorok frekvenciameghatározó elemeinek vezérlőbemenetei alkotják, melyekre az elrendezés szabályozójel B kimenete csatlakozik. A vezetőjel A bemenetre csatlakozik — közvetlenül vagy közvetve - a kvarcpontosságú órajellel vezérelt, számláló típusú 1 diszkriminátor. Ennek jelkimenete egyfelől tároló 2 egység 2a jelbemenetére, másfelől összehasonlító 3 egység egyik 3a bemenetére csatlakozik. Az összehasonlító 3 egység másik 3c bemenetére a tároló 2 egység 2b jelkimenete van kötve. A tároló 2 egységnek van működtető 2c bemenete, amelyre kezelő 5 szerv van kötve. Amikor a 01 oszcillátor ráállt a keresett frekvenciára, a kezelő 5 szerv útján a tároló 2 egység működtető 2c bemenetére adjuk a beírást engedélyező jelet, az alapjel beíródik és attól kezdve az meg is jelenik az összehasonlító 3 egység másik 3c bemenetén. Ha tehát a beállás után a 01 oszcillátor pillanatnyi . frekvenciája — mely mindenkor jelen lesz az összehasonlító 3 egység egyik 3a bemenetén - elmászik, akkor az eltérésnek megfelelő jel kerül a 3 egység 3b kimenetére. Ez a 3b kimenet digitál-analóg (továbbiakban: D/A 4 átalakító bemenetére csatlakozik és a D/A 4 átalakító kimenete közvetlenül vagy közvetve csatlakozik a kapcsolási elrendezés szabályozójel B kimenetére. Az előbb mondottak alapján a kapcsolási elrendezés működésmódja követhető, további magyarázat nélkül belátható, hogy általa a találmány szerinti eljárás valósul meg. Az 1 diszkriminátor kimenete digitális jelkimenet és a tároló 2 egység és az összehasonlító 3. egység 2a és 3a bemenetei azzal megegyező szervezésűek. Ha a jelkimenet tisztán bináris, a bemenetek is tisztán binárisak: ha BCD szervezésű a jelkimenet, ilyen szervezésűek a bemenetek is. A frekvencia pillanatértékét reprezentáló jel egy digitje így lehet egybites vagy pl. négybites, mikoris a négybites kód információtartalma az adott helyiértékű dekád pillanatnyi decimális alaki számértékét reprezentálja. A továbbiakban az egy digit alaki értékét kifejező kimenőjelet í egy jelként kezeljük, függetlenül attól, hogy egy vagy több bitből ál-e, és az alábbi példáknál decimális digitből, vagyis BCD szervezésű jelből indulunk ki. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés sokféle változatban alakítható ki, s változatonként sok kiviteli alakban. Különösen előnyös - egyszerű felépítésénél fogva — az a kiviteli alak, melynél a diszkriminátor jelkimenetét az 1 diszkriminátorban levő helyiértékek közül a sorrendben legalacsonyabb N (N pl. 3) darab digitre korlátozzuk. Ebben az esetben jelentősen csökken a tárolandó, összehasonlítandó, szállítandó digitális jel terjedelme, de az összehasonlítás során nem elég a jelek abszolút értékének összehasonlítása, az összehasonlítás egyértelműségéhez egyben azt is ellenőrizni kell, hogy a legmagasabb (pl. harmadik) helyiérték szerinti digit a 0 átmenetnél csökkenő vagy növekvő értelemben változik-e, vagyis 9-ről fordul 0-ra vagy 0-ról 9-re. Különösen jelentős előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy annak foganatosítására viszonylag egyszerű felépítéssel kialakítható olyan kapcsolási elrendezés, mely a szolgáltatást megbízhatóan nyújtja olyan esetben is, amikor elnyomott vivőjelű adás vagy szakaszosan eltűnő vivőjelű adás figyelésére van szükség, továbbá olyan esetben, amikor a figyelt tartományban váltakozva két adást kell figyelni, miértis az üzem duplex-jellegű, ciklusonként váltakozva hol az egyik 01 oszcillátor frekvenciája az üzemi frekvencia, hol pedig a másik 01 oszcillátoré és a pontos beállást a másik csatorna üzemekor az egyik csatornában nem szabad elveszteni, ilyenkor tehát nem egyszerűen várakozó, hanem az üzemi feltételeket „tartó” üzemmódot kell kialakítani. A 2. ábra olyan kiviteli alakot mutat, mely a már említett kiegészítő szolgáltatásokra is képes. Az 1 diszkriminátor példánknál hét darab la, b, c, d, e, f, g dekáddal van kialakítva, de ezek közül csak a legkisebb helyiértékű három darab la, b, c dekád (vagyis az 1, 10, 100 helyiérték) alkotja párhuzamos kimenetként az 1 diszkriminátor jelkimenetét és ennek megfelelő terjedelműek a rácsatlakozó bemenetek és a további jelűt. Az összehasonlító 3 egység tartalmaz kódösszehasonlító 31 fokozatot és annak kimenetére (32d bemenetével) csatlakozó irányérzékelő 32 fokozatot, melynek 32b kimenete van közvetlenül vagy közvetve az összehasonlító 3 egység kimenetére kötve. Az 1 diszkriminátor jelkimenete mindkét 31 és 32 fokozat másik 31a és 32a bemenetére van kötve. A tároló 2 egység 2b jelkimenete (vagy esetleges további kimenete) csatlakozik az irányérzékelő 32 fokozat további 32c bemenetére. A kapcsolási elrendezés ezen kiviteli alakja tartalmaz az irányérzékelő 32 fokozat 32b kimenete és a D/A 4 átalakító 4b bemenete közé iktatott irányváltó logikai 6 hálózatot, a D/A 4 átalakító 4a kimenetére (vagy esetleges további kimenetére) csatlakozó riasztó 9 egységet, az irányváltó logikai 6 hálózat jelbemenetére, csatlakozó léptetőjel 8 generátort és start-stop vezérlő 7 egységet, melynek 7b kimenete a léptetőjel 8 generátor vezérlőbemenetére, első 7a bemenete a kódösszehasonlító 31 fokozat további 31c kimenetére, második 7d bemenete a kezelő 5 szervre és harmadik 7c bemenete további kezelő 5 szervre csatlakozik. A működésmódot úgy követhetjük áttekinthetően, ha előbb egyes egységek funkcióját külön ismertetjük, majd ehhez kapcsolódva vizsgáljuk az összehasonlító 3 egységnek a többi egységgel kölcsönhatásban való működésmódját. A D/A 4 átalakító a kezelő 5 szerv logikai állapotától függően — az egyik üzemi állapotban folyamatosan fogadja az irányváltó logikai 6 hálózat kimenetére érkező (irányhelyes, inkrementális) beavatkozó jeleket és ezeknek megfelelően változik a kimenetére jutó analóg jel szintje, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
