176936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új halogén-pregnám-diének előállítására

176936 száma alkilnitrilek, például acetonitril is használhatók. Jól használhatók a különböző oldószerek elegyei is, főleg egy éter /például dioxán/ elegye kis szénatomszámu alifás karbonsavval. Az elméleti klórmennyiség nagy feleslegével dolgozhatunk, a­­zonban általában a sztöchiometrikus mennyiséget használjuk. A klórozást előnyösen alacsony hőmérsékleten, körülbelül - 50 C° és +50 0° között, például -20 C° és +10 G° között, sötétben végezzük. A reakció ideje normál esetben több óra vagy nap, például 7 napig is terjedhet. Az eljárás egyik különösen elő­nyös foganatositási módjánál a kiindulási anyagként alkalma­zott szteroidot az előbb emlitett oldószerek egyikében, példá­ul dioxánban oldjuk, majd klórozószer, például klór kis szén­atomszámu karbonsavval, például propionsavval készitett olda­tával elegyítjük, és ezt az oldatot az előbb emlitett hőmér­sékleten több napon át állni hagyjuk. Az 1,2-kettőskötést azonban még két különböző klórtartal­mú vegyület keverékével is klórozhatjuk, amely vegyületek kö­zül az egyik pozitiv, a másik negativ klóriónt ad le. Pozitiv klóriont leadó szerekként például klórozott savamidok vagy savimidek, mint például a klór-szukcin-imid, vagy klór-acet­­amid, jönnek számításba, negativ klóriont leadó szerként pe­dig például a sósav és alkálifém-kloridok. A fent emlitett ol­dószerek a klór ilyen reagensekkel történő addicionáltatásához is használhatók. Kivánt esetben a klórozás előtt a ll-hidro:çicsoportot védhetjük. Erre a célra előnyösen trifluor-ecetsavas észtere­­zést alkalmazunk. A trifluor-acetátokat a kiindulási anyagnak trifluor-ecetsav-kloriddal vagy -anhidriddel történő reagál­­tatásával kapjuk önmagában ismert módon. Ez az észtercsoport,- mint ismeretes - hidrolitikus vagy szolvolitikus utón köny­­nyen lehasitható, például alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidr­­oxidokkal, - karbonátokkal, -hidrogén-karbonátokkal vagy -ace­­tátokkal, például alkoholos vagy vizes-alkoholos /például me­­tanolos/ oldatban, vagy magával az alkohollal. A 11-trifluor­­acetátcsoport szolvolizisének egyik különleges kivitelezési módja az 1 593 519 számú NSzK-beli szabadalmi leírásban ismer­tetett eljárás, amely főleg akkor jön számitásba, ha a 17-es és/vagy 21-es észtercsoportokat érintetlenül kell hagyni; az eljárás lényege, hogy a 11-észtercsoportot kis szénatomszámu alkoholban egy olyan sav sójával kezeli, melynek pKa értéke 2,3 és 7,3 között van, ilyen például nátrium- vagy káliumazid, vagy nátrium- vagy káliumformiát, adott esetben a só kataliti­kus mennyiségű is lehet. A 11-trifluor-acetát-csoport hidrolí­zise más bázikus anyagokkal is elérhető, például aminokkal, főleg heterociklusos bázisokkal, mint például a piridin vagy kollidin. Végül a 2 144 405 számú Német Szövetségi Köztársa­ság-beli nyilvánosságrahozatali irat szerinti eljárás is szó­ba jöhet, amelynél kovasavgéllel végzik az elszappanositást. A 11-hidroxi-védőcsoport lehasitása közvetlenül a klór­­addició után történhet, vagy adott esetben a klórozás után el­végzendő, bázissal lehasitandó sósav lehasitásával egyidejűleg. Adott esetben a védőcsoportot csak'a sósavnak bázissal való lehasitása után lehet eltávolitani. Az 1,2-kettőskötésre történő klóraddició után kapott 1,2- -diklór-származékból a sósavat célszerűen bázikus szerrel ha­­sifcjuk le. Bázisoq szerként számitásba jönnek például a ter­3

Next

/
Thumbnails
Contents