176900. lajstromszámú szabadalom • Kétirányú, golyós kalibráló berendezés, térfogatárammérők helyszíni kalibrálására

3 176900 4 nek palástján a mérőhurok felőli vége szomszédságában a kamraterét és a belső teret összekötő nyílások vannak kiképezve, másik végén pedig egy a kamra tér szájnyílá­sához és a belső tér szájnyílásához rendelt áramlási irányváltószerkezet van elrendezve. A találmányt a továbbiakban néhány.célszerű példa­ként kiviteli alakjának rajza segítségével részletesen is­mertetjük. A rajzon az 1. ábra a berendezés általános felépítését, a 2. ábra forgástestszeletként kiképzett zárótesttel el­látott váltószerkezet vázlata, a 3. ábra csapszerűen kiképzett váltószerkezet vázlata, a 4. ábra pillangószelepként kiképzett váltószerkezet vázlata, az 5, ábra hörgőszelepként kiképzett váltószerkezet vázlata, a 6. ábra tolattyús váltószerkezet vázlata, a 7. ábra egy másik tolattyús váltószerkezet vázlata, a 8. ábra a 7. ábra megnyitott részlete. A rajzokon az azonos hivatkozási számok azonos rendeltetésű alkatrészeket jelölnek. Amint az a berendezés általános felépítését bemutató 1. ábrán látható, az 5 térfogatáram-mérőn átfolyó, mé­rendő folyadék az 1 áramlási irányváltószerkezeten ke­resztül érkezik, például a 2a indító-fogadókamrába, majd a további 3a áramlási irányváltószerkezet megfe­lelő helyzetbe állításával a dugattyú gyanánt viselhető 4 golyó elindul a 9 mérőhurokba. Ábránkon nem jelölt mérőberendezés méri a 4 golyónak a 6a és 6b érzékelők közötti áthaladási idejét. Ebből, valamint a 6a és 6b érzékelők közötti pontosan mért térfogatból az 5 tér­­fogatáram-mérő teljesítménye számítható. A 4 golyó megérkezik a 2b indító-fogadókamrába, ahol addig nyugalmi helyzetben marad, amíg az 1 áramlási irány­váltószerkezet átállításával a folyadék áramlási irányát meg nem változtatjuk és a további 3b áramlási irány­váltószerkezettel útjára nem indítjuk. így most ellentétes irányban végezhető el az előzőben leírt mérés. A 2. ábra szerint a folyadék a 2a indító-fogadókamrá­ba a 13 csonkon keresztül áramlik és a berendezés üzemi körülményekre történő beállítása, ill. üresjárata alatt a 12 szájnyíláson át a 7 kamra térbe, onnan a 28 nyíláso­kon keresztül a 8 belső térbe, majd a 9 mérőhurokba jut. Ez alatt a 4 golyó a célszerűen hengeres és/vagy kúpos 8 belső térben nyugalmi állapotban van. Az üzemi vi­szonyok beállta után a 10 zárótestnek elforgatásával a 12 szájnyílást zárjuk és a 11 szájnyílást nyitjuk. Ezzel a mérendő folyadékot a 4 golyó mögé vezetjük, amely azt a 9 mérőhurokba kényszeríti. Ebben az üzemi állapot­ban a 9 mérőhurok másik végén az indító 2a indító-fo­gadókamra tükörképeként elhelyezkedő, fogadó szere­pét betöltő 2b indító-fogadókamra 3b áramlási irány­váltószerkezete all szájnyílást zárt, a 12 szájnyílást nyi­tott állapotban tartja. A 4 golyó előtt tolt folyadék a 28 nyílásokon, 7 kamra téren és 12 szájnyíláson át távozik a berendezésből. A 4 golyó a 2b indító-fogadókamrába belépve a 10 zárótest által lezárt 8 belső térbe jut, a ki­szorított folyadék pedig a 28 nyílásokon át távozik. A kétirányú golyós kalibráló 2a, ill. 2b indító-fogadó kamrájának 7 kamra és 8 belső terét váltakozva nyitó, illetve záró 3a, ill. 3b áramlási irányváltószerkezetének 10 záróteste célszerűen ce=90° körüli forgástest szelet, amelynek segítségével az egy síkban levő 11 és 12 száj­nyílás (180—a)°-os elforgatással váltakozva, az 1 áram­lási irányváltószerkezettől függetlenül nyitható, illetve zárható. A 2a, ill. 2b indító-fogadókamra találmány szerinti ki­képzése igen előnyös, mert a berendezés üzemi körülmé- 5 nyekre történő beállítása és üresjárata alatt a 4 golyó nyugalmi helyzetben van, ezáltal ennek és a célszerűen műanyag béleléssel bevont mérőszakasznak épsége, tér­fogatállandósága, hosszú időre megmarad. A 4 golyó kíméletes indítását az teszi lehetővé, hogy a nála na- 10 gyobb átmérőjű 8 belső térben a 4 golyó egyenletesen gyorsul fel és a 14 kúpos átmeneten át jut a 9 mérő­hurokba. A lökésmentes fogadás pedig azáltal biztosí­tott, hogy a 4 golyó a 8 belső tér közel álló folyadékosz­lopában egyenletes lassulással veszti el mozgási energiá- 15 ját. Alacsony térfogatsebességi tartományban szükség esetén a. 10 zárótest úgy is beállítható, hogy az 11 száj­nyílást ne teljesen zárja le, hogy ezáltal a 4 golyónak a 8 belső tér belsejében való bejutását elősegítse. A talál­mány szerinti megoldással a 2a, ill. 2b indító-fogadó- 20 kamrák a 9 mérőhurok egyenes meghosszabbításában célszerűen vízszintesen helyezhetők el, és 13 csonkjaik közé az 1 áramlási irányváltószerkezet olcsón építhető be. A 2. ábra szerinti további 3a, ill. 3b áramlási irányvál- 25 tószerkezet függetlenített mozgatása olyan esetben igen előnyös, amikor az 1 áramlási irányváltószerkezet vi­szonylag lassú működésű. A folyadék a 12 szájnyíláson át mindaddig megkerüli a 4 golyót, amíg az átváltás, a mérőhurok két ága közötti tökéletes zárás és a tömített- 30 ség ellenőrzése meg nem történik, így a 6 érzékelők a 2 indító-fogadókamrához közel helyezhetők el. Az «=90° körüli forgástest szelet 10 zárótest áramlási és gyártási szempontból is előnyös, továbbá a (180—a)°-os működ­tetési útja lehetővé teszi a 3a, ill. 3b áramlási irányváltó- 35 szerkezet külön külön vagy összekapcsolt gyors mozga­tását, kézzel vagy csuklósán rögzített egyenes vonalú működtető elemmel, pl. hidraulikus hengerrel is. A 2a, ill. 2b indító-fogadókamra készíthető a 3. ábra szerinti megoldásban is, amikor 7 külső és 8 belső teret 40 váltakozva nyitó és záró 3a, ill. 3b áramlási irányváltó­szerkezete 30 fészekben elforduló 31 betét. A 30 fészek­hez 13 csonk és a 7 kamra és 8 belső térhez kapcsolódó 11 és 12 szájnyílás, a 31 betéten pedig a 4 golyó befoga­dására is alkalmas 32 átömlőcsatorna van. A 4 golyó 45 indításakor a 31 betét úgy áll, hogy 32 átömlőcsatornája a 30 fészek 11 szájnyílásával félig egybeesik, ekkor a folyadék a 2a, ill. 2b indító-fogadókamra 8 belső terébe lép be. Amikor a 31 betét 32 átömlőcsatornája a 30 fé­szek 12 szájnyílásával esik egybe a folyadék 7 kamra tér- 50 ben áramlik és a 28 nyílásokon lép be, vagyis megkerüli a 4 golyót, mindaddig, amíg az átváltás a 9 mérőhurok két ága közötti tökéletes zárás és a tömítettség ellenőr­zése meg nem történik, így a 6a, ill. 6b érzékelők a 2a, ill. 2b indító-fogadókamrához közel helyezhetők el. A 3. 55 ábra szerinti megoldás előnye, hogy amikor a 31 betét, 32 átömlőcsatornája teljesen egybeesik all szájnyílással, a 4 golyó ezeken keresztül behatolhat a szerkezetbe, amely így a 4 golyó kivételére és behelyezésére is alkal­mas. Nagyobb méretek és nyomások esetén ez azért gaz- 60 daságos, mert a 2a, ill. 2b indító-fogadókamrák köpe­nyének nagy karimái elhagyhatók. A 4. ábra szerinti megoldásban a 2a, ill. 2b indító-fo­gadókamra 8 belső terét záró, illetve nyitó 3a, ill. 3b áramlási irány váltószerkezet a 13 csonkban, ill. a 33 65 belépőnyílásban elhelyezett célszerűen 90°-ban elforduló 34 pill; 34 pill; kamra van, a szerűe’r fogadó áram ir zárva \ szében ba és a a 9 méi tettség érzékel lyezhet pontbó szerű. A 2a ábra s, nyitó é gedéke szelepe nélkül 16 hőn horgos tartja i 16 hör áramlá akkor t speciál percen A 6. kamra 3b ára koaxiá gyűrűb is kiké kapcso 11 száj gyűrű ! mása k szérűéi felelőei vagy m nyitott A 7 I ill. 3b ; a 7. ál nyárral lyadék zárt áll tatásáv A ki indító­kozva í zetéhei leltető egyik v mozgá tetése a furat t betét é csatorr példák mozgó 2

Next

/
Thumbnails
Contents