176883. lajstromszámú szabadalom • Periódikus jeleket előállító digitális jelgenerátor
7 176883 8 kimeneten olyan jelet hoz létre, ahol a két egyenként fi és f2 frekvenciájú szinuszjel a ki és k2 kiválasztott értékeknek felel meg. A 6. ábrán a 18 billentyűzet billentyűit tüntettük fel, amelyek O-tól 9-ig terjedő sorszámot kaptak. A billentyűk L1—L4 vonalakban vannak elrendezve, és függőleges irányban három Cl—C3 oszlopban találhatók. Minden billentyű egy sor és egy oszlop keresztezési pontjában helyezkedik el, és minden sort és oszlopot egy megfelelő frekvencia azonosít. Minden billentyű ilyen módon két olyan frekvenciának felel meg, amely ezen billentyű lenyomásával váltható ki. Például, ha a nyolcas sorszámú billentyűt lenyomjuk, akkor ezzel a 852 Hz-es és az 1336 Hz-es frekvenciákat választjuk ki. A 7. ábrán az 5. ábrán vázolt 19 frekvenciaszelektort részletesebben tüntettük fel. A 6 memória a k növekmény i érték kl...k7 összesen hét értékét tárolja, amely mindegyike egy sorhoz és egy oszlophoz tartozik, ilyen módon a megfelelő frekvenciát meghatározza. Az L1 sorban levő bármely billentyű működtetése logikai 1-es jelet továbbít ÉS típusú 21 kapu egyik bemenetére. Az L2—L4 sorokban levő bármely billentyű lenyomott állapotban logikai 1-es értéket továbbít 22, 23, vagy 24 kapuk egyikébe. Három további 25, 26 és 27 kaput helyeztünk el a C1...C3 oszlopok részére is. Az ÉS típusú 21—27 kapuk mindegyike a H bemenetén keresztül óraimpulzusokat is kap, a 21—24 kapuk logikai 1-es jelet kapnak második bemenetükön a ti félperiódusban, a 25...27 kapuk pedig második bemenetükön logikai 1-est kapnak a t2 félperiódusban. A 21 kapu kimenete összesen r számú ÉS kapu első bemenetéihez csatlakozik, amelyek kimeneteit elrtől elr-ig terjedő indexszámmal jelöltük. Az egyes 22—27 kapuk kimenetéhez r számú ÉS-kapu csatlakozik, és ezen kapuk közül a 22 kapuhoz csatlakozók az e2j hivatkozási jellel, egészen aze2r hivatkozási jelig terjedő megkülönböztető jelölést kapták a 7. ábrán, a 23 kapuhoz tartozó r számú kapu jele e3j. ..e3r, és ez a jelölés ilyen módon folytatódik. Az ÉS kapuk által képzett rendszer r számú oszlopot képez, amelyek mindegyike hét kaput tartalmaz, és az egyes oszlopokat a Pj.. ,Pr hivatkozásokkal jelöltük. A 21 kapuhoz tartozó kapuk a kj együtthatóhoz tartoznak. A 22 kapuhoz tartozó kapuk a k2 együtthatóhoz tartoznak, és ez az összefüggés érvényes sorjában a többi kapura is. Minden kapu második bemenete megkapja a hozzátartozó k növekményi érték bináris kódjához tartozó egy-egy bitet. Az egyes P oszlopokban levő ÉS kapuk kimenetei egy-egy 28 VÁG Y-kapu hét bemenete közül az egyikhez csatlakozik. A P, oszlophoz a 281 VAGY kapu, a Pr oszlophoz pedig a 28r VAGY kapu tartozik. Az r számú 28 VAGY-kapu a 13 összegzőhöz csatlakozik. A frckvenciaszelektor működése a következő: ha a 2 számmal jelölt indexű billentyűt lenyomjuk, akkor logikai 1-es értéket továbbítunk a 21 és 26 kapuk első bemenetére. A ti félperiódusban a 25 kapu óraimpulzus formájában logikai 1-est kap, és kimenetén ennek megfelelően logikai 1-es jelenik meg, amely kinyitja a ki együtthatóhoz tartozó r számú kaput. A ki együtthatót ilyen módon továbbítottuk a 13 összegző részére. A t2 félperiódusban logikai 1-es érték jelenik meg a 5 26 kapu kimenetén, és a k6 együttható ezáltal a 13 öszszegzőbe jut. Beláthatjuk, hogy a 6. ábrán vázolt áramkör alkalmas kibővítésével kettőnél több frekvenciát tartalmazó kimeneti jelet is létrehozhatunk. Lehetséges egynél több 10 jel előállítása is, amelyek mindegyikének alkalmas külön frekvenciája van, és ekkor a k növekményi érték egyes értékeit a tárból való kiolvasás után külön utakon vezethetjük, és egyesítésükre nincs szükség. 15 Szabadalmi igénypontok 1. Periodikus jeleket előállító digitális jelgenerátor, amelynek a jelperiódushoz képest nagy frekvenciájú óra- . 20 generátora van, azzal jellemezve, hogy a periodikus jel egymás után képzendő mintavételi pontjai között levő argumentum növekmény értékeket tartalmazó memóriája (6) van, amelynek kimenete a növekményeket öszszegző számláló (1) bemenetéhez csatlakozik, a memó- 25 riának (6) és a számlálónak (1) egy-egy bemenete (H) az óragenerátorhoz csatlakozik, a számláló (1) kimenete címszelektorhoz (2) van kapcsolva, ennek kimenete a periodikus jel meghatározott diszkrét értékeit tartalmazó tár (3) címbemenetével van összekötve, és a tár (3) 30 kimenete digitál-analóg átalakítón (4) keresztül szűrőhöz (5) csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti jelgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a címszelektor (2) döntési elemből (9) és címszámlálóból (10) áll, és a döntési elem (9) egyik 35 bemenete a címszelektor (2) legmagasabb helyiértékű bináris eleméhez csatlakozik, a címszámláló (10) bemenetéi pedig a címszelektor (2) többi bináris elemeivel vannak összekötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti be- 40 rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy frekvenciaszelektort (19) tartalmaz, amely billentyűzettel (18) az óragenerátorhoz csatlakozó bemenettel (H) és a memóriával (6) van összekötve, a számláló (1) két regiszterből (11, 12) és egy összegzőből (13) áll, ezek mind- 45 egyikének az egyik bemenete az óragenerátorral összekötött bemenettel (H) van összekötve, a regiszterek (11, 12) másik bemenete az összegző (13) kimenetével, az összegző (13) másik bemenete pedig a frekvenciaszelektor (19) kimenetével van összekötve. 50 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összegző (13) kimenete a címszelektor (2) bemenetéhez csatlakozik, a tár (3) az egyik regiszterrel (15) van összekötve, és az a regiszter (15) 55 további összegzőhöz (16), és ennek az összegzőnek (16) a kimenete másik regiszterhez (17) csatlakozik, amelynek kimenete a digitál-analóg átalakító (4) bemenetével van összekötve. 7 ábra 4 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.1434.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelő® vezető: Benkő István igazgató 4
