176869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus anyagból készült szálak előállítására
5 176869 6 mos fűtésű olvasztóteret lehet kialakítani az üveg megolvasztására és a betáplálás biztosítására. Az olvadéktér az üveg részére egy sor kibocsátó 37 szájnyílással van ellátva, amelyek az üveget a fő gázáramlás és a másodlagos sugarak által létrehozott kölcsönhatási szakaszba vezetik. Minden egyes másodlagos sugár párosítva van egy üveget kibocsátó nyílással, abból a célból, hogy megfelelő számú szálképző helyet alakítsunk ki. A főáramlást a 12 A nyíl jelzi (5. ábra) és a másodlagos vagy hordozó gázsugarak a 36 szájnyílásokon keresztül a tápcsővezetékekből lépnek ki. Ezeket a csöveket és nyílásokat részletesen ezt követően fogjuk ismertetni. A főáramlást a 202 vezeték szolgáltatja. Ezt a főáramlást a 203 égőkamrában elégetett tüzelőanyag elégetéséből kapjuk, amelyet a gáznak és levegőnek a 204 helyen való összekeveréséből nyerhetünk. A gáz és levegő keverékkel táplált 205 égőfej, amelyet a 206 cső táplál, szállítja az égésterméket a fentebb említett csövek közbeiktatásával a 36 szájnyílásokon keresztül (5. ábra). Az egyes szálképző helyeket képező alkatrészek elrendezését részleteiben a 3. és 4. ábrán láthatjuk. A 207 sugárcsöveket a 205 égőfej az alábbi leírás szerint táplálja és azok a 36a lyukakba belenyúlnak, így a 202 vezetékből jövő 12 A főáramlásba keresztirányban gázsugarat lövellnek be. Amint az 1—8. ábrákon ábrázolt kiviteli alaknál láthatjuk, a 36 a lyukak a 208 lemezbe vannak befúrva, amely a 12 A főáramlás felső határfalát és előnyösen a 200 olvadéktér egyik részét képezi. Minden szálképző hely, ahogy azt előzetesen leírtuk általában úgy működik, ahogyan a már hivatkozott szabadalomban szerepel. A gázáramlás és a másodlagos gázsugár kinetikai energiája a munkaszakaszban, a gázáramlás és gázsugár hőmérsékletei és sebességei, továbbá az üveg hőmérsékleti, az üveg és a sugár szájnyílásai méreteinek egymáshoz való viszonya, ezek egymástól való távolsága, mindezek a paraméterek az említett szabadalom paramétereinek felelhetnek meg. A találmány egyik tökéletesítése a „szálképzés helye után levő” falra vagy lemezalakú elemre vonatkozik, amelynek kiviteli alakjait az idézett szabadalom tartalmazza. Ezt a lemezt azért nevezik „szálképzés helye után levő” lemeznek, mert ez a 12 A főáramlás irányára vonatkoztatva a szálképző hely után található. Ez azt jelenti, hogy az üveget kibocsátó 37 szájnyílás után van, amely szájnyílás viszont a sugarat kibocsátó 36 szájnyílás után található. Ezt a lemezt részletesebben az 1., 3. és 5. ábrák mutatják be, ahol a szálképzés helye után levő lemezt 209-cel jelöljük. Amint azt az 1. ábrán láthatjuk a szálképzés helye után levő lemezt a beállítható 210 tartóval erősítjük fel, amivel a szálképzés helye után levő lemez helyzetét és dőlésszögét be tudjuk állítani. Ily módon a 209 lemez úgy helyezkedik el, hogy annak dőlésszöge a gázáramot elterelje, miután az az üveg bevezetésére szolgáló 37 szájnyílás előtt elhaladt. A szálképzés helye után levő 209 lemezhez (3. és 5. ábrák) 211 vezeték tartozik és ehhez 212 csatlakozó darab kapcsolódik, amely hűtőközegnek, például víznek a keringtetését teszi lehetővé a 211 vezetéken át. Ez a vízkeringtetés a szálképzés helye után levő lemezt hűti. Ahogy azt már az előbbiekben említettük, a szálképző helyek után levő fal vagy lemez alkalmazása a lemez és az üvegszál között érintkezést hoz létre, ez az oka annak, hogy az üveg hajlamos arra, hogy a lemez felületén felhalmozódjék. A találmány szerinti megoldás ezt a felhalmozási hajlamot a levegő különleges vezetésével, előnyösen a lemez alsó síkján, vagy az ütközési él mentén, vagy a lemez felfelé mutató éle hosszában áramló folyékony réteg segítségével jelentősen csökkenti. Az erre a célra felhasznált levegőt vagy gázt járulékos levegőnek, vagy gáznak és ezt a gázsugarat „járulékos sugárnak nevezzük. Az 1—8. ábrák szerinti kivitelnél a 209 lemez 213 ütközőélét a 200 olvadéktér alsó részétől bizonyos távolságra helyezzük el és így az olvadéktér és az ütközőéi között 300 rés képződik, amely résen keresztül a járulékos gázt be lehet vezetni abba a szakaszba, amely a gázáramlásra vonatkoztatva az üveg bevezetésére szolgáló 37 szájnyílás után van. A 209 lemezben található a 214 tápvezeték, amely a 215 csatlakozódarabbal van felszerelve, amelyen keresztül tápláljuk be a járulékos gázt, pl. levegőt. A 216 szájnyílások egész sora kapcsolódik a 214 tápvezetékhez és ezek a levegőt a lefelé irányuló 209 lemez 213 ütközőéle irányában vezetik, és a levegő a 200 olvadéktér közelében levő 300 résen áramlik át. Abból a célból, hogy az olvadéktér és a szálképzés helye után levő lefelé irányuló lemez közti hézagot lezárjuk és ilymódon biztosítsuk, hogy a járulékos gáz ne tudjon elillanni, hanem a lemez ütközőélénél levő 300 résen átáramoljék, lemezből 217 fedelet erősítünk a 218 szerelőállványhoz, amely lemez úgy van az olvadéktér alsó fala közelében elhelyezve, hogy ily módon zárt tér keletkezzék, amely nagy hőellenállású, például alumíniumoxid rostból készült 219 szigetelőanyaggal van kitöltve. Előnyösnek tűnik, ha ezt a lefedést bizonyos ellenálló tulajdonsággal rendelkező rozsdamentes acélból készítjük. Ha ily módon szerelünk és ha a 217 fedelet így alakítjuk ki, úgy a szálképzés helye után levő lemezt az előzők szerint lehet elhelyezni és a lemez a 217 fedéllel érintkezésben marad. A járulékos sugár hatását az 5. ábrán mutatjuk be, amelyen az áramlási vonalak nemcsak a 12A főáramlást és a 207 sugárcsőből jövő hordozósugarat ábrázolják, hanem a 216 szájnyílásból a 209 lemez 213 ütközőéle irányában áramló járulékos légsugarat is. Ez a járulékos levegő a 300 résen keresztül a főáramlás határfelületén kerül be a rendszerbe és a 209 lemez alsó felületén áramlást vagy folyékony réteget képez. A berendezés bizonyos számú (5. ábra szerinti) szálképző helyet tartalmaz, amely szálképző helyek az áramláshoz képest keresztirányban helyezkednek el. A járulékos gáz minden egyes 216 szájnyílása egy vonalba esik a másodlagos vagy hordozó gázsugár egy-egy 36 szájnyílásával és a vele társított üveg kibocsátó 37 szájnyílással. A szájnyílásokból kilépő járulékos gázok összekeverednek és többé-kevésbé összefüggő gázfüggönyt képeznek, miközben a 300 résen átáramlanak és a szálképzés helye után levő lemez alsó felülete mentén a főgázáramlás határfelületén végigfolynak. Ennek eredményeként hatásosan meg lehet akadályozni azt, hogy az üvegszálak kialakításuk folyamán a szálképzés helye után levő lemez felületével érintkezésbe kerüljenek. Hasonlóképpen meg lehet figyelni, hogy a 214 tápvezeték a járulékos gáz számára, a szálképzés helye után levő lemez felületét hűti és így a járulékos gáz és a 211 vezetékben keringtetett hűtőközeg a lemezt viszonylag alacsony hőmérsékleten tartja, ami ismét azért előnyös, mert ez az üvegnek a lemezen való lerakódását meggátolja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
