176862. lajstromszámú szabadalom • Vízzáró szerkezettel határolt építmény, főként medence pl. folyadéktároló medence, úszómedence vagy hasonló
17 176862 18 Mivel a medence konzolos mestergerendákkal is alátámasztható (1. a 20. ábrát), ezért közvetlenül a medence mellett más épület is elhelyezhető anélkül, hogy a két szomszédos, egymástól független, de szerkezetileg azonos alapozás ütköznék egymással. További előnye a lábakra helyezésnek, hogy a medencefalaknak a vízzel ellentétes oldala a talajjal nem érintkezik, tehát talajpára, illetve talajnedvesség nem éri az előregyártott elemeket. Ennek azért van jelentősége, mert az e felületek szomszédságában, a húzott oldalon levő betonacélokhoz kívülről nem jut nedvesség, de belülről sem, mert azt a csatornák elvezetik. A 11—23. ábrák szerinti medencék födémében és oldalfalaiban 3 feszített huzalok csak a húzott, vagyis a vízzel érintkező felületekkel ellentétes oldalon vannak. Ez azt jelenti, hogy mivel az átnedvesedett oldalon szerkezeti acél nincs, korrózióvédelmi szempontból rendkívül előnyös a megoldás, mert az átszivárgó víz a csatornákon át elfolyik, mielőtt a feszítőhuzalokhoz jutna, azok környezete tehát száraz marad. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Elsősorban azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a találmány nemcsak víztároló medencére, hanem mindenfajta olyan építményre vonatkozik, amelynek határoló szerkezeteit — tehát falait és/vagy födémét és/vagy fenéklemezét — folyadékzáróvá kell tenni, akár azért, hogy kívülről a határolt térbe a víz bejutását meggátoljuk, akár azért, hogy a határolt térből a víz kifolyását megakadályozzuk. A találmány tárgyát képezhetik tehát pl. magas panelházak fogadószintjei; földalatti közlekedő folyosók, közműalagutak, vagy más alagútszerkezetek; talajvízre épített mérnöki műtárgyak, pl. hídpillérek, zsilipkamrák stb. A fentiekből következik, hogy mind keresztmetszetben, mind alaprajzban íves műtárgyak is készülhetnek a találmány szerinti módon, hiszen előregyártott vasbetonelemek tetszőleges alakúak, így ívesek is lehetnek. A találmány szerinti építmény például kéregalatti alagútként, vagy hasonló, zárt szelvényű vonalasműtárgyként is kialakítható. Például ilyen vagy hasonló műtárgyak létesítéséhez réseléses technológia alkalmazható. Ennek során a műtárgy függőleges falainak a nyomvonalában résfolyadékkal megtámasztott falú munkaárkokban előbb vízalatti betonozással hosszanti talpgerendákat alakítunk ki, és ezekbe — még a monolitbeton megszilárdulása előtt — süllyesztjük az üreges előregyártóit vasbetonelemeket úgy, hogy az üregek álló, lényegében függőleges helyzetűek. Az előregyártóit elemek közötti hézagokat, valamint egyes üregeket monolitbetonnal töltünk ki, és — elsősorban az üregek oszlopszerű monolitbeton-magjába — vasszerelést is ágyazunk. Ezzel a falszerkezetekben mintegy vasbeton-oszlopokat alakítunk ki, amelyek vasszerelése felfelé kinyúlik a falból, és be van kötve a falak tetején húzódó monolit vasbeton koszorúgerendákba, de előnyösen a hosszanti talpgerendákba is. Amennyiben az oszlopokat a párhuzamosan húzódó falakban egymással szemben alakítjuk ki, ugyancsak monolit vasbetonból készült keresztirányú gerendákkal köthetők össze, és így keretszerű szerkezetek jönnek létre. A víztelenítés után a fenéklemez akár monolit vasbetonból, akár — a már leírt módon üreges vasbeton-elemekből is megépíthető. A födémlemezt is képezhetik üreget vasbetonelemek, pl. az említett keresztirányú merevítőgerendák között, vagy — ilyenek hiján — folyamatosan lefedve a két oldalfal közötti teret, de megépíthető a födémlemez monolit vasbetonszerkezetként is. Amennyiben a fenéklemez előregyártott üreges vasbetonelemekből készül, célszerű a fenéklemezben is keresztirányú monolit vasbetongerendákat kialakítani azokon a helyeken, ahol az elemüregekben kiképzett oszloppárok vannak. A gerendák monolitbetonja itt is behatol az elemüregekbe, és vasalható, pl. a 21. ábra szerintinek megfelelő módon. Ez a szerkezet merevségét tovább növeli. Amennyiben jelentős külső víznyomással kell számolni, ami alulról hat a fenéklemezre, célszerű a fenéklemezt két rétegből álló üreges előregyártott vasbetonelemből megépíteni, amelyek közé vízzáró habarcsréteg kerül. Ez esetben is kialakíthatók a keresztirányú merevítő talpgerendák a fenéklemezben, amelyek magassága kétszeres elemvastagságot fog kitenni, és az üregekbe folyó — esetleg vasalt — monolitbeton magok két-két helyen, különböző magasságokban alakulnak ki. A két sor fenéklemez-elem azonban úgy is elhelyezhető, hogy az egyes sorokban az üregek egymásra merőlegesen húzódjanak. Két elemsorral azt érjük el, hogy az alsó sor üregeibe hatolással a víznyomás már nagymértékben lecsökken, s a felső sor üregeiből már könnyen elvezethető az esetleg odakerült kis mennyiségű víz. Végül megjegyezzük, hogy — elsősorban kisebb magasságú medencéknél, ahol az oldalfalakban a csatornák vízszintesen húzódnak —nincs feltétlenül szükség a falak síkján kívül húzódó pillérekre vagy oszlopokra, hanem ilyen szerkezetek magában a falban alakíthatók ki, a falszélességgel azonos szélességben. Ilyenkor a hézag szélességét a szokásosnál nagyobbra célszerű választani. Ekkor az oszlop monolitbetonja hatol be kétoldalt az egymással szemben elhelyezkedő üregekbe, és e helyeken —- a 21. ábra szerintivel analóg módon — az üregekbe nyúló betonmagokban keresztirányú vasak is elhelyezhetők. A függőleges oszlopvasakat, vagy legalábbis azok nagyobb részét a húzott oldalon — tehát pl. folyadéktároló medencénél a folyadéktérrel ellentétes oldalon — célszerű elhelyezni, és az oszlopokkal egyvonalban, a fenéklemezben célszerű az oszlopokhoz kapcsolódó, azokkal azonos szélességű monolit vasbeton talpgerendákat készíteni, miáltal kialakulnak a korábban már többször emlitett U-alakú merevítőszerkezetek. Szabadalmi igénypontok 1. Vízzáró szerkezetekkel határolt építmény, főként medence, például folyadéktároló medence, úszómedence vagy hasonló, amelynek határoló szerkezetei, különösen oldalfalai és/vagy fenéklemeze — legalább részben — vízzáró módon egymáshoz csatlakoztatott — célszerűen lemezszerű — előregyártott vasbetonelemekből készülnek, azzal jellemezve, hogy az—előnyösen előfeszített— előregyártott vasbetonelemek (1) belsejében előnyösen azonos irányban húzódó, az elem (1) belsejébe kerülő folyadék elvezetésére és/vagy elpárologtatására alkalmas csatornák (2; 20) vannak kialakítva, (Elsőbbsége: 1973. 1. 23.) 2. Az 1. igénypont szerinti építmény kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az építmény egymástól eltérő mértékben terhelt szerkezetrészeinek, például oldalfalainak (a) és fenéklemezének (b) és/vagy oszlopainak (8; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
