176862. lajstromszámú szabadalom • Vízzáró szerkezettel határolt építmény, főként medence pl. folyadéktároló medence, úszómedence vagy hasonló
13 176862 14 Amennyiben az üzemeltetési követelmények miatt a medencefalak külső oldalán közlekedő folyosót kell építeni, ez viszonylag egyszerűen megoldható. Földbe süllyesztett medencénél az 5 vasbeton-aljzatot (lemezt) a 40 sávalapon túlnyújtjuk (11. ábra), és ez a túlnyújtott 5a lemez képezi a 28 ellenőrző folyosó padlózatát. Az 5a lemez külső peremétől indul ki a stabilizált 29 földrézsű, amelynek felső végén monolit vasbeton 21 koszorúgerenda húzódik. A 80 pillérek tetején építjük meg az e pilléreket összefogó, ugyancsak monolit vasbeton 21 koszorúgerenda húzódik. A 80 pillérek tetején építjük meg az e pilléreket összefogó, ugyancsak monolit vasbeton 11 koszorúgerendát. A 11 és 21 koszorúgerendákat a 10 födém hidalja át, amely egyrészt felülről lezárja a 28 ellenőrző folyosót, másrészt a medence melletti járdaként szolgál. A 10 födém ugyanolyan előregyártott 1 vasbeton elemekből készülhet, amilyenek b fenéklemezt, illetve az a falakat alkotják. Terepszintre helyezett úszómedencénél a járda alatt kb. 2,6 m magasság adódik, így az oldalfalak mellett húzódó terekben öltözők, szociális helyiségek, gépészeti berendezések elhelyezésére alkalmas kamrák stb. alakíthatók ki. A járdát természetesen megfelelően alá kell támasztani, és be kell üvegezni. A terepszintre helyezés előnye egyébként a minimális földmunka, a víztelenítés és esetleges közmű kiváltások elmaradása, és a felszínről végrehajtható építés-kivitelezés. A 9 oldalfalakban a vízszintes hézagok kialakítása nagyobb méretarányban a 13. ábrán látható (11. ábrán bejelölt XIII. részlet). A hézagba a külső oldalon 30 mikrocellás gumiszalag kerül, azon belül pedig 31 betonkitöltés van, amely a 22 pihenőlépcsőt is alkotja. A kitöltő monolitbeton pl. B280 minőségű, és hosszirányban húzódó 32 betonacél van beleágyazva, amely az egymás felett húzódó 1 vasbetonelemek tökéletes együttdolgozását elősegíti ugyanúgy, mint a peremmenti 33, 34 bordák, amelyek között a 31 betonkitöltés (betonmag) mintegy közre van fogva. A 30 mikrocellás gumiszalagot a felső I vasbetonelemek összenyomják, amivel tömörsége, következésképpen vízzárósága növekszik. A mikrocellás gumiszalag helyett ólomlemez-szalag is alkalmazható. A 14—17. ábrákon olyan nagyobb mélységű folyadéktároló medencét szemléltettünk, amelyben az a oldalfalak 1 vasbetonelemei ugyancsak az egyik keskenyoldallapjukon fekszenek, tehát hosszirányban teherviselők, bennük a 2 csatornák vízszintesek. A 14. és 15. ábrák bal és jobb oldalán egymástól eltérő kiviteli változatok tanulmányozhatók. A bal oldali változatnál minden oldalfal-elemcsatlakozás függőleges hézagánál kívül egyegy monolit vasbeton 80 pillér helyezkedik el, amely pillérek a 40 sávalapba vannak ágyazva. Ezek a szerkezetrészek azonosak lehetnek a 11. és 12. ábrával kapcsolatban már ismertetett ilyen szerkezetrészekkel, a közbenső 80 pilléreket, valamint a 35 sarokpilléreket felül itt is II koszorú fogja össze. A 40 alapozástól a b fenéklemez itt sincs elválasztva. Eltérést jelent a közbenső 11a koszorúgerenda alkalmazása, amely a 80 pillérekkel, a felső 11 koszorúgerendával, és a talpkoszorúként funkcionáló 40 sávalappal együtt monolit vasbeton tartórácsot alkot, amely a medence előregyártóit 1 vasbetonelemekből álló a oldalfalait és b fenéklemezét mintegy zárt keretszerűen közrefogja. A közbenső koszorút és/vagy a pilléreket előregyártott vasbeton- vagy acélgerendák is alkothatják, a felső koszorúnak és a sávalapnak azonban monolit vasbetonból kell készülnie az együttdolgozta tás végett. Megemlítjük még, hogy a 80 pillérek alsó — vízszintesen befelé nyúló — részei (lásd a 11. és 12. ábrákat is) a b fenéklemezbe be is nyúlnak, tehát a pilléreket bekötik a fenéklemezbe, és csökkentik a legjobban terhelt talpkoszorúra eső terhelést azzal, hogy annak fesztávolságút csökkentik. Ezt a konstrukciót akkor célszerű alkalmazni, amikor jól terhelhető, egyenletes süllyedésű (egyenletes szemcséjű) talajra kerül a medence, amelynek falai legfeljebb három-négy elem-magasságnyiak (kb. 3,0—4,0 m mély a medence). Mivel a 14. és 15. ábra bal oldali részén látható medence funkcionálisan szennyvíz levegőztetésére szolgál, minden második függőleges hézag vonalában az a oldalfalhoz befelé nyúló 36 terelőfalak vannak csatlakoztatva, amelyek a medence teljes mélységében, vagy annak egy részében húzódnak, s a víz tartózkodási idejét (áramlási útját) a medencében megnövelik. A 36 terelőfalak helyett — vagy azok mellett — a medence teljes szélességében végighúzódó 38 válaszfalak is beépíthetők, amelyek elemeit a b fenéklemez 2a monolit vasbeton gerendáiba kell ágyazni, illetve a hézagokba helyezett vasszerelésüket a 80 pillérek 80a részeibe (1. a 12. ábrát), valamint a b fenéklemez említett c szélességű 2a vasbetongerendáiba (1. ugyancsak a 12. ábrát) kell bekötni. Egyébként a medence minden vonatkozásban a korábban ismertetettekkel azonos (pl. szellőzőrendszer), így a már ismertetett szerkezeti elemeket a korábban már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 16. ábrán a 13. ábra szerintihez hasonló részletet — tehát vízszintes hézag-tömítési megoldást —• szemléltettünk (15. ábra XVI részlet). Az 1 vasbetonelemek egymással szemben elhelyezkedő hosszanti keskeny oldallapjaiban a 33, 34 bordák itt is fellelhetők, azonban a közöttük levő rész fűrészfogszerű kialakítású. A külső (tehát nem a víz felőli) oldalon a 34 bordák között itt is 30 mikrocellás gumiszalag vagy ólomlemez-szalag van, a másik oldalról azonban a kibetonozást megelőzően 37 gumikötelet verünk az 1 elemek közötti vízszintes résbe, majd a gumikötél és a belső falsík közötti hézagot töltjük ki 17 monolitbeton-maggal. Ez a megoldás a vízzárás biztonságát növeli. A 14. és 15. ábra jobb oldali részén látható medencekonstrukciót alapozási szempontból bizonytalan, pl. kötött (agyagos) talajon célszerű alkalmazni, amely várhatóan egyenlőtlenül süllyed, vagy akkor, ha a medencefal magassága a négy fekvő-elemnyit (kb. 4,0—6,0 m-t) meghaladja; ez utóbbi esetben ugyanis a terhelés már jelentős. Itt a különböző terhelésű szerkezetrészek, vagyis az a oldalfalak és b fenéklemez alapozását egymástól 4 dilatációs hézaggal elválasztjuk, amint ez az 1. ábra és 5. ábra szerinti medence esetében történt; a hézagot műanyagkittel töltjük ki. Az 1 előregyártott vasbetonelemekből készült falat és fenéklemezt itt ugyanúgy külső tartórács merevíti, mint a 14. és 15. ábrák bal oldalán látható medencénél, ez azonban nem monolit vasbetonból, hanem részben acélgerendákból készül. Erőjátéka azonos a fentiekben már leírttal. A medence 4 kombinált sávalapja az 1. és 2. ábra szerintivel azonos kialakítású lehet, tehát monolit vasbeton talpkoszorúként is funkcionál, és a felső 11 koszorú is monolit vasbetonból készül. A közbenső 39 pillérek és a 39a sarokpillérek pl. U vagy I szelvényű acélgerendákból, vagy ilyenek kombinálásával építhetők meg, pl. hegesztett és/vagy szegecselt és/vagy feszített csavaros stb. kapcsolatokkal. A 11b közbenső koszorúgerenda ugyancsak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
