176857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés vegyipari rendszerek anyagforgalmának szabályozására

3 176857 4 míg az alacsonyabb vagy legalacsonyabb nyomásszint anyagtöbbletét a közbenső tárolóba vezetjük és a (leg)­­magasabb nyomásszint anyaghiányát nyomásnöveléssel a közbenső tárolóból pótoljuk. A találmány azon a felismerésen alapul, mely szerint az anyagforgalom ingadozásait az egyes nyomásszintek közötti energiagradiensek kiaknázása révén közvetlen anyagátadással lehet kiegyenlíteni, miközben csak az alacsonyabb vagy legalacsonyabb nyomásszint anyag­többletét vezetjük a közbenső tárolóba, a magasabb vagy legmagasabb nyomásszint anyaghiányát viszont csak a közbenső tárolóból pótoljuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege az, hogy a szabályozókör(ök) gerincvezetékenként ér­zékelőelemként célszerűen egy-egy nyomásérzékelővel és beavatkozóelemként két-két nyomásszabályozó sze­leppel vannak ellátva, ahol a nyomásérzékelők a ge­rincvezetékekbe, a szekunder nyomásszabályozó szele­pek pedig a közbenső tároló ürítőcsonkját és a gerinc­vezetékeket összekötő keresztvezetéknek a gerincveze­tékeket rendre megelőző szakaszaiba vannak beépítve, míg a primer nyomásszabályozó szelepek a keresztve­­zeték(ek) bekötési pontjai előtt vannak elrendezve. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével rész­letesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra az első kiviteli változat elvi kapcsolási vázlata, a 2. ábra a másik kiviteli változat elvi kapcsolási vázlata, a 3. ábra az 1. ábra szerint megvalósított kiviteli vál­tozat kapcsolási vázlata. A találmány szerinti megoldással felszerelt, az 1. és 2. ábrán bemutatott ipari rendszernek esetünkben egyetlenegy 1 termelőegysége és három eltérő, rendre csökkenő nyomásszinten ellátott 2—4 fogyasztóegysége van. A 2—4 fogyasztóegység egy-egy 5—7 gerincveze­tékkel van az 1 termelőegységgel összekapcsolva. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben az 1 ter­melőegység egy 8 vezetékkel van a 9 közbenső tároló 10 töltőcsonkjára csatlakoztatva. A 8 vezeték egy kü­lön, tetszőleges kivitelű 11 szabályozókörrel van ellát­va, melynek 12 érzékelő eleme az 1 termelőegységbe, 13 beavatkozó eleme pedig a 8 vezetékbe van beépítve. A 9 közbenső tároló 14 ürítőcsonkjához csatlakozta­tott 15 keresztvezeték az 5—7 gerincvezetékekkel van összekötve. A 15 keresztvezetékbe nyomásnövelő egy­ségként egy 16 szivattyú van bekötve. Megjegyezzük, hogy találmányunk oltalmi körében a 15 keresztveze­­ték ágakra bontva külön-külön is összeköthető az 5—7 gerincvezetékekkel, továbbá a 16 szivattyú pedig tetszőleges kivitelű, folyékony- vagy gázhalmazállapotú közeg szállítására alkalmas gép lehet. Az 5—7 gerincvezetékek esetünkben külön-külön, tetszőleges kivitelű 17—19 szabályozókörökkel vannak ellátva, melyek érzékelő elemeiként 20—22 nyomásér­zékelők vannak az 5—7 gerincvezetékekbe bekötve. A 17—19 szabályozókörök primer beavatkozó ele­meiként 23—25 nyomásszabályozó szelepek vannak az 5—7 gerincvezetékekbe, szekunder beavatkozó elemei­ként pedig 26—28 nyomásszabályozó szelepek vannak a 15 keresztvezetéknek rendre az 5—7 gerincvezetéke­ket megelőző szakaszaiba bekötve. Megjegyezzük, hogy az érzékelő, ill. beavatkozó elemek pl. hőmérséklet­érzékelők, ill. csapok vagy tolózárak is lehetnek. A 23—28 nyomásszabályozó szelepek teljes beavat­kozási tartománya a 17—19 szabályozóköröknek cél­szerűen 0—50%-ra és 50—100%-ra megosztott jeltar­tományához van rendelve. Megjegyezzük, hogy oltalmi körünkön belül a 17— 19 szabályozóköröket egyetlenegy szabályozóegységgel, adott esetben számítógéppel kiegészített szabályozó­egységgel is helyettesíteni lehet. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás bemu­tatására e kapcsolási változat működését ismertetjük. Vizsgáljuk elsőként a találmány alapgondolata értel­mében adott nyomásszintként a 6 gerincvezeték, ill. az ehhez rendelt 18 szabályozókor működését. A 6 gerinc­vezeték, ill. a 3 fogyasztóegység ezeknél a változatok­nál a középső nyomásszintnek felel meg, névleges nyo­mása ugyanis kisebb, mint az 5 gerincvezeték, ill. a 2 fogyasztóegység, de nagyobb, mint a 7 gerincvezeték, ill. 4 fogyasztóegység névleges nyomása. A 18 szabályozókor 21 nyomásérzékelője a 3 fo­gyasztóegység anyaghiányát a 6 gerincvezeték nyomás­eséseként jelzi a 18 szabályozókörnek, amely jeltarto­mányának célszerűen 50%-áig a primer 24 nyomássza­bályozó szelep nyitásával egyenlíti ki az anyaghiányt. Amennyiben ez nem lenne elegendő — tehát a 21 nyo­másérzékelő jele már a jeltartomány 50—100%-a kö­zötti mezőben van — akkor a 18 szabályozókor a sze­kunder 27 nyomásszabályozó szelepet is nyitja, vagyis az anyaghiányt a nagyobb nyomású 5 gerincvezeték anyagáramának megcsapolásával és fojtásával, tehát a sorban megelőző magasabb energiaszintről történő el­vétellel egyenlíti ki. Amennyiben az adott vegyipari rendszer anyagfor­galma háromnál több nyomásszinten zajlik, oltalmi kö­rünkön belül arra is lehetőség van, hogy a kiegyenlítést több fokozattal magasabb nyomásszint megcsapolásá­val oldjuk meg. A 2—4 fogyasztóegységek által fel nem használt alap­anyagot eközben — a későbbiekben még részletesen ismertetett módon —■ közvetlenül az 1 termelőegység­ből vezetjük a 8 vezetéken keresztül a 9 közbenső tá­rolóba. A magasabb, esetünkben a legmagasabb nyomás­szintű 5 gerincvezeték anyaghiányát a 9 közbenső tá­rolóból pótoljuk, miközben az anyag nyomását a 16 szivattyúval növeljük az 5 gerincvezeték nyomására. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnek az 1. áb­rához viszonyított eltérése mindössze az, hogy egy­részről a 9 közbenső tartály 10 töltőcsonkjához egy, az 5—7 gerincvezetékkel összekötött 29 keresztvezeték van csatlakoztatva, másrészről a 20—22 szabályozókö­rök primer 23—25 nyomásszabályozó szelepei a 29 ke­resztvezetéknek rendre az 5—7 gerincvezetékeket kö­vető szakaszaiba vannak bekötve. Megjegyezzük, hogy oltalmi körünkön belül a 29 keresztvezetéket ágakra bontva is csatlakoztathatjuk az 5—7 gerincvezetékek­hez. A 2. ábra szerinti kapcsolási változat működése köz­ben egyensúlyi esetben, tehát amikor az 1 termelőegy­ség pontosan fedezi a 2—4 fogyasztóegységek anyag­igényét, mind a primer 23—25 nyomásszabályozó sze­lepek, mind a szekunder 26—28 nyomásszabályozó sze­lepek zárt állapotban vannak. Bármelyik nyomásszin­ten jelentkező anyaghiány esetén az 5—7 gerincvezeté­kek nyomáscsökkenésére a 17—19 szabályozókörök szekunder 26—28 nyomásszabályozó szelepek nyitásá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents