176848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósított takarmány előállítására

hessen tartósított takarmányt előállítani, a kapott ter­mék a különböző állatfajoknál a korábbi tartósított ta­karmányoknál jobban hasznosuljanak, és a keverék megfelelő beállításával állatfajonként eltérő és azok táp­lálkozásélettani igényeihez optimális módon alkalmaz­kodni tudó tápanyagokat lehessen előállítani. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a zöldnövényekből eltávolított többletfehérjét megfelelő technikai kezelés — célszerűen vákuumban való besű­rítés — után nedvszívó tulajdonsággal bíró mezőgazda­­sági melléktermékhez pl. gabona szalmához hozzáke­verve, továbbá préselés segítségével részlegesen vízte­lenített rostos anyagokat ugyancsak mezőgazdasági melléktermékhez — pl. olajipari melléktermékekhez — hozzákeverve biológiailag teljes értékű tartósított ta­karmányt lehet a korábbiakban számottevően kisebb energia felhasználásával előállítani. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti el­járás tartósított takarmány előállítására — amelynél az élőnövényt levágjuk, aprítjuk, sajtolással szétválasztjuk, a szétválasztott részeit szárítjuk, illetve besűrítjük, és adott esetben kiegészítő anyagokkal keverve pogácsáz­­zuk — azon alapul, hogy a levágás után a növényt cél­szerűen közvetlenül a földolgozó helyre továbbítjuk, és maximálisan 3 órán belül földolgozzuk, a sajtolással történő szétválasztás során a présmaradékot külön hő­közléstől mentesen kiszárítjuk, és a préslevet fehérjében dúsabb iszappá és fehérjében kevésbé dús folyadékká szétválasztjuk, mindkét részt besűrítjük, a sűrítményt nedvszívó növényi anyagokkal pl. szalmával összekever­jük, a keveréket 10 és 30% közötti, előnyösen 15 és 20% közötti nedvesség-tartalomra állítjuk be, majd a pogá­­csázást adott esetben ipari takarmánykiegészítő anya­gok, pl. karbamid hozzáadásával hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a földolgozó helyen az aprítást 2—3 cm hosszúságú szecskázás útján hajtjuk végre. Az eljárás célszerű kiviteli alakjánál a nedvszívó nö­vényi anyagot, pl. szalmát vegyszerrel, pl. lúggal kever­jük, a sajtoláskor keletkező présmaradékot pedig takar­mány-tápokba keverjük. A találmány szerinti eljárás több síkon is megmutat­kozó előnyökkel rendelkezik. Agrobiológiai szempont­ból előny, hogy a takarmány növény pl. a lucerna szapo­­nin tartalmából származó ún. hemolitikus index csök­ken, és ezáltal a takarmány értéke növekszik. Kedvező agrotechnikai szempontból az, hogy a tartósított takar­mány készítését az időjárás nem befolyásolja. A talál­mánynak a gazdasági jelentősége a legnagyobb, mivel egyfelől lehetővé teszi azt, hogy a sokkal kisebb értékű gabonaszalmából „széna értékű” takarmányt lehet elő­állítani, másfelől pedig mindez a tartósított takarmányok készítésére jellemző energia fölhasználás egy töredékével megoldható. A találmányt kiviteli példák kapcsán, az általunk el­végzett kísérletek közül egy néhánynak a bemutatásával ismertetjük közelebbről. 1. példa 10 tonna lucernát ún. zöldbimbós állapotban levág­tunk, és az így előkészített nyersanyagot 5 cm névleges hosszúságú szecskává aprítottuk össze.*« A szecskát összevágása után közvetlenül — gyakorlatilag egy órán belül — kipréseltük. A préseléskor olyan sajtoló nyo­mást alkalmaztunk, hogy a présmaradék fehérje-tar­talmának egy részét megőrizze. Úgy találtuk, hogy a maradék fehérjetartalomnak legalább 16%-nak célsze­rű lennie. Ezt követően a présmaradékot kb. 50%-os száraz­anyag-tartalomig besűrítettük. E művelet hatására a présmaradékban több mint 30% rosttartalom és 40 mg/kg karotin volt kimutatható. A présmaradéktól elválasztott préslevet külön kezeltük, és több fokozat­ban, kb. 80%-os szárazanyag-tartalomig végeztük el annak besűrítését. Az így előállított tennék mennyisége minden esetben meghaladta az 500 kg-ot, összetételében pedig legalább 30% fehérjetartalmat, legalább 25% — laktózban kifejezett — cukortartalmat tudtunk ki­mutatni. A termék további vizsgálata szerint a présléből besűrített anyag rosttartalma mindig kevesebb volt, mint 5% míg beta karotin tartalma a 300 mg/kg-ot, xan­­tofil tartalma pedig a 600 mg/kg-ot következetesen meg­haladta. A besűrített présmaradékot szecskázott szalmához 25 : 75 arányban hozzákevertük. Ezáltal kérődző álla­tok számára jó minőségű takarmányt nyertünk, amely tapasztalatunk szerint gyors szárítás nélkül pogácsázha­­tó, és pogácsázott állapotban tartósan tárolható volt. A présléből előállított sűrítményt ugyancsak szecskázott szalmával kevertük 50: 50 arányban. Ezáltal 16% fe­hérjetartalmat meghaladó takarmányt nyertünk ugyan­csak gyorsszárítás nélkül. Beltartalmi értékét megvizs­gálva meg lehetett állapítani, hogy az a lucerna lisztével legalábbis azonos. 2. példa Ugyancsak 10 tonna mennyiségben vágtunk le takar­mányrépa levélezetet, mégpedig az ún. Tyfon (Brassica rapa) féle hibrid káposztarépából. A földolgozást az 1. példában említett módon hajtottuk végre. Eltérés any­­nyiban mutatkozott, hogy a kiindulási zöld anyag több nedvességet és kevesebb rostot tartalmazott, mint a lu­cerna esetében. Az összetétel vizsgálata azt mutatta, hogy a szárazanyag tartalom 9%, a fehérje 25%, a rost­anyag pedig 15% körüli értékű. A földolgozáshoz 2500 kcal, vagyis 11 MJ energia volt szükséges. Ezúttal is külön választottuk a présmaradékot és a préslevet. Az utóbbit kukoriéaszár silózásához használtuk segéd­anyagként és jó tapasztalattal. Az ebben az esetben is előállított besűrített présmaradékot szemes kukoricával kevertük össze minden szárítás nélkül, és azzal együtt silóztuk. Mindkét példa esetében a zöldnövényt kaszáló kocsié­val vágtuk le, stabil szecskázóban aprítottuk, és kúpcsi­gás préssel sajtoltuk. A présmaradék pogácsázását annak lúgozott szalmaszecskával való összekeverése után du­gattyús présben hajtottuk végre. A pogácsákat szellőz­tetéssel tároltuk. Egyes esetekben a tárolás előtt a pogá­csákat propionsawal is kezeltük. A préslé besűrítése vákuum szárítóban történt, és ennek szilárd halmazálla­potú sűrítményét esetenként ugyancsak pogácsáztuk. Az eljárással készített tartósított takarmányt nerti csu­­pén kérődző állatok etetésére használtuk, hanem Speciá­lis nyúltápot iselőéHítöttunkbeKüe.-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 m

Next

/
Thumbnails
Contents