176848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósított takarmány előállítására
MAGYAR SZABADALMI 176848 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VI. 14. (ME—2080) A 23 K 1/14 Közzététel napja: 1980. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1982. I. 31. Feltaláló : dr. Galambos János oki. gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: MEZŐGÉPTRÖSZT — Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztje, Budaörs Eljárás tartósított takarmány előállítására 1 A találmány eljárás tartósított takarmány előállítására, amelynél az élő növényt levágjuk, aprítjuk, sajtolással szétválasztjuk, a szétválasztott részeit szárítjuk, illetve besűrítjük, és adott esetben kiegészítő anyagokkal keverve pogácsázzuk. 5 A 153.249 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás megemlékezik több olyan ismert módszerről, amelyek azt a célt szolgálták, hogy zöld növényekből olyan anyagokat lehessen előállítani, amelyek az állati eredetű fehérjetakarmányok és a különleges növényi magokból 10 nyerhető fehérje takarmányok biológiai értékét legalábbis megközelítik, és tömegesen előforduló termesztett vagy gyom jellegű növényekből állíthatók elő. Az említett magyar szabadalmi leírásban szereplő korábbi megoldásokon kívül az irodalom egy sor mód- 15 szert ismertet, amelyek többé-kebésbé hozzájárultak a tartósított takarmányok előállításának jelenlegi ismereteihez. A leg. ső ezek között az 1926-ban megjelent 270629 lajstromszámú angol szabadalmi leírás, amely azonban nem megy túl az általános elvek rögzítésén. 20 Közelebb visznek a témához Davys M.-Pirie N.: „A belt press for separating juices from fibrous pulps” c. közleménye (J. Agric. Engng. Res. 1965.), továbbá a 705 369 lajstromszámú angol, a 3 637 397, és a 2 600 903 lajstromszámú USA szabadalmi leírások. Ezek mind- 25 egyike a préseléssel kinyerhető fehérjék felhasználhatóságát ismerteti. A téma más megközelítése található meg a 3 684 520 lajstromszámú USA szabadalmi leírásban. Ez utóbbi a zöldnövények takarmányozási célra történő frakció- 30 2 nálását ismerteti, melyet a présmaradék kiszárításával és a préslé hővel történő kicsapatásával hajtják végre. Még tovább lép a 3 823 128 lajstromszámú USA szabadalmi leírás, amely a préslében található fehérjéhez kötődő pigmentek kiválasztására vonatkozó eljárást tartalmaz. Hasonlóképpen az Egyesült Államokból származó az „Eljárás zöld, leveles növényi anyagok frakcionálására” vonatkozó KO—2511 alapszámú magyar szabadalmi bejelentés, amely a Szabadalmi Közlöny 1978. évi 7. számában (445. oldal) jelent meg. Ez utóbbi a korábbi két irányzat eredményeit fejleszti tovább és azon alapul, hogy a hőközléses szárítást csökkenti és takarmányozási célra egyébként is fölhasználható mezőgazdasági melléktermékek nedvszívó hatását használja ki. Ily módon hoz létre préselt, tehát a tárolás és anyagmozgatás szempontjából egyaránt kedvező tartósított takarmányt. A korábbiakban kifejlesztett módszerek közös sajátossága, hogy a tartósított takarmányt a zöldnövény levágása, aprítása, és sajtolása után lényegileg mindig az ún. présléből állítják elő, míg a présmaradékot csak részben hasznosítják. Közös sajátosságuk és egyben hátrányuk a költségesség, ami miatt a nagyüzemi elterjedés egyik módszernél sem valósult meg a kívánt mértékben. A találmány célja a korábbi módszerek fogyatékosságainak kiküszöbölése és ezen belül annak elérése, hogy a sajtolás után mind a préslé, mind a présmaradék optimális módon legyen hasznosítható, és szolgáltasson értékes tartósított takarmányt. A feladatkitűzés ezen belül annak megvalósítása is, hogy gyors szárítás útján vagy anélkül csekély fajlagos energia felhasználással le-176848
