176830. lajstromszámú szabadalom • Kilövőszerkezet pneumatikus szemenkénti vetőgéphez

3 176830 4 gép tartalmaz egy tartályt és egy szívókamrát, melyet egy, a forgási tengelyre koncentrikusan és egymástól egyenlő távolságban perforált, lyukakkal ellátott forgó szétosztó tárcsa választ el az említett tartálytól. A szívó kamra a lyukak mozgási pályájának egy része mentén helyezke­dik el és a pálya egy pontján végetér oly módon, hogy az említett pont után a tárcsára mindkét oldalon atmosz­ferikus nyomás hat. A berendezés tartalmaz még egy ki­lövőszerkezetet, melynek működő felülete a tárcsához a szívókamrával ellenkező oldalon kapcsolódik, és a lyukak mozgási pályájának egy szakaszán helyezkedik el közeledve a középpontok felé, de soha nem keresztez­ve azokat. A kilövőszerkezet vége a körülbelül a szívó­hatás megszűnésének helyén található és az említett mű­ködő felület és a lyukak középpontjának mozgási pá­lyája között a távolság a kívánatnak megfelelően állít­ható, ily módon alkalmazkodva a magvak méretéhez. Annak következtében, ha egy megszakított szívó kam­rás vetőgépet alkalmazunk, mely a vetést szünetelteti a henger lyukainak mozgási pályájának egy szakasza mentén és így kiküszöböli a magvak esetleges újrafel­­vételét a kiejtési pályaszakasz egy pontja után, lehetsé­ges egy olyan kilövőszerkezet felhasználása, mely csak attól a ponttól felfelé fejti ki hatását, ahol a mag kiesik és így a kilövőszerkezet nem zavarja a lefelé kieső mag mozgási pályáját, mivel a kilövőszerkezet feladata csak a magvak kiesésének elindítása. A kilövőszerkezet egyre inkább kibillenti a magvakat a szívó lyukakból, és azok így nem stabil egyensúlyi állapotba kerülnek közvetlenül a kiesés előtt, mely ki­esést az egy bizonyos pont után megszűnő szívóhatás eredményez és amely kiküszöböli a magvak esetleges újrafelvételét. A berendezés célja, hogy az összes magot szabályosan ejtse ki és lehetővé tegye, hogy azok termé­szetes kiesési pályájukat kövessék. A találmány további jellemzőit és előnyeit a leírás kapcsán ismertetjük hivatkozással a rajzokra, melyeken: 2. ábra a találmány szerinti kilövőszerkezet egy tár­csás szétosztóval ellátott szemenkénti pneumatikus vető­gépre szerelve, a 2a, 2b, 2c, 2d ábrák a 2. ábra AA, BB, CC és DD metszetei, a 3. ábra a találmány szerinti kilövőszerkezet egy to­vábbi kiviteli alakját szemlélteti, a 3a, 3b, 3c, 3d ábrák a 3. ábra AA, BB, CC, DD metszetei, a 4. ábra a találmány szerinti olyan kilövőszerkezet képe, melynek a terelőlapja sík, a 4a, 4b, 4c és 4d ábrák a 4. ábra AA, BB, CC és DD metszetei, az 5a és 5b ábrák a 2—4. ábrák valamennyikének CC metszete, a 6. ábra a találmány szerinti olyan kilövőszerkezetet ábrázol, melynek terelő része hengeres, a 6c ábra a 6. ábra CC metszete, a 7. ábra a találmány szerinti olyan kilövőszerkezet egy másik kiviteli alakja, melynek terelő része hengeres, a 7c ábra a 7. ábra CC metszete. Ahogy az a 2. és 2a, b, c és d ábrákon látható a vető­gép tartalmaz egy nem ábrázolt tartályt, melynek egyik oldalfalát a magvak szétosztását és továbbítását szolgáló 1 tárcsa alkotja. A tárcsán egymástól egyenlő távolság­ban és a forgástengelytől állandó távolságban, tehát egy 20 körön 2 lyukak vannak elhelyezve. A szétosztó 2 lyu­kakkal ellátott része elhalad 4 szívókamra előtt, mely szívókamrát a tartálytól a tárcsa választja el. Ez a 4 szí­vókamra egy olyan köralakú csatorna, melynek tengelye az 1 tárcsa tengelyével egybeesik és sugara a 2 lyukakat tartalmazó 20 kör sugarával egyezik meg. A 2 lyukakkal ellátott felülettel érintkező 4 szívókamra nem halad vé­gig a 20 kör mentén, hanem az E pontban véget ér mely pont a 3 magvak kiesésének vagy kilövésének helye. A találmány szerinti 5 kilövő tartalmaz egy működő felületet, mely érintőlegesen közeledik a 20 körhöz, melynek mentén a 3 magvakat szívóhatás tartja, a 2 lyu­kakban, egészen az E pontig, ahol a 2 lyukakra ható szívóhatás megszűnik. Miután a 3 magvakat a 4 szívókamra az 1 tárcsára szívta oly módon, hogy minden 2 lyukon csak egy mag legyen, a tárcsa forgása következtében a 3 magvakat az E pont felé továbbítja mely pontban a szívóhatás meg­szűnik. A magvak szállításának végső szakaszában ami­kor a magvak még az 1 tárcsa felületére vannak szíva, az 5 kilövő kidomborodó része közeledik az 1 tárcsán levő 2 lyukak középpontjait tartalmazó 20 kör felé, de soha nem érinti a kört. Az 5 kilövő fokozatosan meg­gátolja a 3 magok himbálózását és így a 2 lyukakból való kiesésüket (2c ábra). A 3 magok, amikor a szívóhatás végére érnek, tehát az E pontba leesnek minden lökés nélkül, anélkül, hogy a lyukba szorulnának és így esési pályájuk és a kiesés pillanata mindig megegyezik. A kísérletek bebizonyították, hogy a legjobb ered­ményt akkor érjük el, ha a kilövőszerkezet vége körül­belül a szívóhatás megszűnésének pontjában van. (2., 2a, 2b, 2c, 2d ábrák). A kilövőszerkezetet el lehet helyezni a magvak moz­gási pályájától balra, ahogy az a 2. ábrán látható (tehát a mozgási pálya felett abban az esetben, ha a szétosztó egy függőlegesen elhelyezett tárcsa), vagy a kilövőszerke­zetet el lehet helyezni a magvak mozgási pályájától jobbra, ahogy az a 3., 3a, 3b, 3c és 3d ábrákon látható (tehát a mozgási pálya alatt abban az esetben, ha a ki­lövőszerkezet egy függőlegesen elhelyezett tárcsa). A kilövőszerkezet magvakkal érintkező felülete dom­borodó (2. és 3. ábra) vagy sík, (4. ábra). Akilövőszerkezetnek az említett felülete kapcsolódhat merőlegesen a szétosztó felületéhez (2., 3. és 4. ábrák), vagy a merőlegestől eltérő szög alatt (5a, és 5b ábrák). A magvak felületi érdességétől függően kívánatos, hogy a kilövőszerkezet magvakkal érintkező felülete csúszós vagy érdes legyen. A találmány egy másik kiviteli módja szerint a kilövő­szerkezet egy henger, melyet a szétosztó síkjára merőle­ges tengely körül a magtól függően a szétosztó mozgá­sával egy irányban vagy ellenkező irányban forgatunk (6. és 6c ábrák). Ez a henger a lyukak mozgási pályáját az E pontban közelíti meg a legjobban, ahol a magvakat a lyukakon tartó szívóhatás megszűnik. A találmány egy másik kiviteli módja szerint a henger tengelye a szétosztó síkjához viszonyítva a merőlegestől eltér és a szétosztó felületével érintkezőén van meghajtva (7. és 7c ábrák). A henger a lyukak mozgási pályáját a szívóhatás megszűnésének helyén közelíti meg a leg­jobban. Magától értetődő, hogy akármilyen a kilövőszerkezet formája, fölszerelhető úgy, hogy szabályozni lehessen á távolságot a kilövőszerkezet működő felülete és a lyukak középpontjainak mozgási pályája között a magvak mé­retéhez való alkalmazkodás érdekében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents