176826. lajstromszámú szabadalom • Keresztszellőzésű ketrecrendszer
3 176826 4 létén az erős légáramlás huzathatást kelt, növeli az állatok hőleadását, megfázást okoz. Foglalkozni kell továbbá a légszennyeződéssel, amely az állatok által kilehelt levegő és a leadott ürülék bomlása következtében keletkező széndioxid és ammónia következménye. A légszennyeződés kiküszöbölését is a jó szellőzés van hivatva biztosítani. A ketreces nevelés biztosítására jelenleg háromféle ketrectípus használatos, az ún. hagyományos ketrectípus, ahol az állatok kitelepítése a rekesz homlokfalán levő ajtón keresztül, kézzel történik, a szállítórekeszes ketrectípus, ahol az állatok abban a rekeszben kerülnek elszállításra, amelyben felnőttek és a szállítószalagos ketrectípus, amelynél az állatokat a rekesz fenéklapjának eltávolítása után a trágyaeltávolító szalag a ketrec végére szállítja, vagy mozgó fenékrács végzi el ugyanezt a műveletet. A bevezetőben felsorolt légviszonyok mint hőmérséklet, légnedvesség, légszennyezés stb. mértékének biztosítására különböző módon szellőztetett épületeket alakítottak ki a ketrecek befogadására. Ismeretes az a megoldás, ahol a szellőző levegőt az épület sátortetejének vonalát követő légbevezetőn bocsátják a nevelőtérbe és az elszívást az oldalfalon elhelyezett ventillátorok végzik, mégpedig a padlószint közeléből szíva. Ennél a megoldásnál az oldalfalak mellett elhelyezett ketrecsorok alsó szintjén huzathatás, a középső sorokban pedig a megfelelő légmozgás hiányában hőpangás keletkezik. Ismert olyan megoldás, ahol a szellőző levegőt az oldalfalakon közvetlenül a sátortető alatt bocsátják be és a tetőre függesztett keverőventillátorok lefelé nyomják a friss levegőt, amely azután szintén az oldalfalakon keresztül távozik a nevelőtérből. Ennél a megoldásnál is bekövetkezik a káros szinthatás és a huzathatás, ugyanis a felső szinteken sokkal több friss levegőt kapnak az állatok és itt még huzathatás is fellép, míg az alsó szinteken, különösen a sorok közepén, hőpangás következik be. Mint a fent elmondottakból látható, eddig egyik ketrecrendszerrel sem lehetett biztosítani, hogy minden egyes ketrecben az egyenletes és optimális légviszonyok álljanak elő, mint az állatnevelés alapvető feltételei. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan ketrecrendszer kidolgozása, amelynél biztosítható, hogy mindegyik ketrecsorban és annak bármely szintjén az optimális légviszonyok, tehát hőmérséklet, légnedvesség, légszennyezetlenség stb. uralkodjék. A találmány azon a felsimerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha olyan légelosztó rendszert hozunk létre, amellyel minden egyes ketrec külön-külön látható el a ketrec falán keresztül szellőző- vagy klimatizált levegővel és amely a ketrecek keresztszellőzését biztosítja. A találmány tehát keresztszellőzésű ketrecrendszer, ahol a ketrecek egymásra helyezve, sorokat alkotva vannak az épületben elhelyezve. A találmány lényege, hogy az épületben padozat alatti légbevezető csatornák vagy közvetlenül a padozat felett légbevezető csatornák vannak elrendezve és két-két ketrecsor között elrendezett, vagy egy ketrecsort függőlegesen kettéválasztó, légátbocsátó falakkal határolt légelosztó dobozai vannak. A légelosztó dobozok a légbevezető csatornákkal állnak kapcsolatban és légbevezető csatornák és légelosztó dobozok között záró- illetve szabályozószervek vannak elrendezve. A találmány szerinti rendszer lehetővé teszi a ketrecek egyenletes és optimális szellőztetését, de ugyanakkor felhasználható egyenletes klimatizálásra is. Az igényeknek megfelelően a ketrecekbe juttatott levegőt vagy közvetlenül a külső légtérből szívjuk, vagy megfelelő klímaberendezésen keresztül juttatjuk az épületbe. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti ketrecrendszer egy részletét szemlélteti elölnézetben, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti részletnek a légelosztó dobozon keresztül vett metszete. A 3. ábra a találmány szerinti ketrecrendszerrel ellátott épületet szemlélteti metszetben, mégpedig annak olyan változatát, ahol a légbevezető, csatorna a padló felett van elrendezve. Amint az 1., 2. és 3. ábrákból látható a 15 épületben a ketrecek egymásra helyezve és ily módon egymás mellett több sorban vannak elrendezve. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál két ketrecsor között 3 légátbocsátó falakkal határolt 4 szellőződoboz van kialakítva, amely a ketrecsorok teljes hosszúságára és magasságára elnyúlóan helyezkedik el. Az épület 2 padozata alatt 5 légbevezető csatornák vannak kialakítva, amelyek a mindenkori feladatnak megfelelően ventillátorhoz, klímaberendezéshez vagy egyszerűen az atmoszférához vannak csatlakoztatva. Az 5 légbevezető csatornák és a 4 légelosztó dobozok között 6 összekötőszervek vannak, amelyekbe 9 szabályozókarokkal kívülről működtethető 7 záró- ill. szabályzószervek vannak elrendezve. A ketrecek természetesen az ismert szerkezeti részekkel mint 10 etetővályúval, 11 fenékráccsal, 12 trágyaekével stb. is el vannak látva. Ezek a szerkezeti részek ugyanúgy mint a 13 ketrecváz hagyományos, így ezekkel részletekben nem kívánunk foglalkozni. Az 1. és 2. ábrákon azon megoldás látható, ahol az épületben a padozat alatt vannak a légbevezető csatornák elrendezve. A légbevezető csatornák azonban bizonyos esetekben pl. amikor a padozat alatti utólagos beépítés nehézségeket okoz, a 3. ábrán látható módon a 15 épületben a ketrec padozat fölött lehetnek elrendezve, amelyeket a 3. ábrán a 16 hivatkozási szám jelöl. Ezen 16 légbevezető csatornák fölött helyezkednek el az 1 ketrecek és közöttük a 4 légelosztó dobozok. Természetesen a 4 légelosztó dobozok csatlakozásánál is 7 záró ill. szabályzószervek vannak elrendezve. A találmány szerinti elrendezés további előnyös lehetőséget rejt magában. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a 4 légelosztó dobozokban az 1 ketrecek szintjéig 8 világítótestek vannak befüggesztve, amelyek így közvetlenül minden egyes ketrecet külön-külön és azonos módon világítanak meg. Ugyanez az egyenletesség áll fenn a bevezetett levegő esetén is, tekintettel arra, hogy a légelosztó dobozok nem tekinthetők vezetéknek és így azoknak mindegyik pontján azonos nyomás uralkodik. Ebből kifolyólag mindegyik ketrecben azonos sebességű, nyomású és hőmérsékletű levegő lép be. A találmányt olyan kiviteli példa kapcsán ismertettük, ahol a légelosztó doboz két ketrecsor között foglal helyet. Azonban a találmány megvalósítható úgy is, hogy szélesebb ketrecek esetén az egymásra helyezett ketrecek közepükön vannak légátbocsátó falakkal határolt légelosztó dobozokkal szétválasztva. Ennek a megoldásnak is azonos a működésmódja a két ketrecsor között kialakított légelosztó dobozos megoldással. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
