176826. lajstromszámú szabadalom • Keresztszellőzésű ketrecrendszer
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176826 Bejelentés napja: 1979. I. 9. (KO—2970) Közzététel napja: 1980. XI. 28. Nemzetközi osztályozás: A 01 K 31/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók : Kölber László oki. gépészmérnök, Komárom Nagy Balambér oki. mg. gépészmérnök, Almásfüzitő Pongrácz Kálmán oki. gépészmérnök, Budapest Tóth Dezső oki. gépészmérnök, Ács Szabadalmas : Komáromi Állami Gazdaság, Komárom Keresztszellőzésű ketrecrendszer 1 A találmány keresztszellőzésű ketrecrendszer, ahol a ketrecek egymásra helyezve, sorokat alkotva vannak az épületben elhelyezve. Mint ismeretes, a baromfi és így különösen a húscsirke tenyésztése kétféle tartástechnológia szerint történik. 5 Az egyik az ún. mélyalmos, a másik pedig a ketreces. Tekintettel arra, hogy a broiler nevelésben a ketreces tartás került előtérbe és a találmány is erre vonatkozik, ezen tartási móddal foglalkozunk. A ketreces tartás azt jelenti, hogy az állatok az istállóban egymástól elválasz- 10 tott ketrecekben vannak elhelyezve. A ketreces tartás szemben a mélyalmos tartásmóddal, jobb épület kihasználást biztosít, magasabb telepítési sűrűség érhető el a nevelőtér egységnyi felületén. A tartási mód higiénikusabb és jobb takarmányhasznosítás érhető el. A nevelési- 15 hez kevesebb élőmunkára van szükség, nincs szükség alomra. Tapasztalatok szerint rövidül a hizlalási idő és az előnyök közül még mint lényeges megemlítendő, hogy kisebb a telep területigénye. A ketrecrendszer felsorolt előnyei dacára is azonban 20 még mindig jelentős hátrányok állnak fenn. Az egymás fölött elhelyezkedő ketrecekben szintenként nem egyenletes a hőmérséklet, aminek a következménye az úgynevezett szinthatás. Ennek azután komoly biológiai következményei vannak. Hátrány továbbá, hogy a meg- 25 világítás erőssége is egyenetlen. Az egyenetlen hőmérséklet következtében még nagyobb a szellőztetés jelentősége. Azonban hátrány, hogy — tekintettel arra, hogy az állatok nem tudják a ketrecben a helyüket változtatni — nem tudnak a huzat elől kitérni. 30 2 Mint ismeretes, az állatok szempontjából a hőmérséklet, amelyen tartózkodnak, igen fontos környezeti tényező. Minden állatfaj számára létezik olyan hőmérsékleti zóna, az ún. komfort zóna, amelyben az állat hőegyensúlyban van a környezet hőmérsékletével és testhőmérsékletének fenntartására nem fordít külön energiát. Ebben a zónában a baromfi a hőszabályzásra nem használ fel külön energiát, ez fizikai úton, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás és párologtatás révén valósul meg. Korábban ismertetett ún. szinthatás következtében viszont az egyes ketrecekben nem biztosítható az optimális hőmérséklet. Ugyancsak lényeges a ketrec légnedvessége is. Ha a nevelőtér páratartalma pl. 80% relatív értéknél magasabb, akkor alacsony hőmérséklet esetén ez növeli az állatok hőleadását, ami megfázást okozhat. Magas hőmérsékletnél viszont nehezíti az állatoknak a párolgás útján történő hőleadását, ami hőtorlódást és végső fokon hőgutát okozhat. A 60%-nál alacsonyabb páratartalmú levegő szintén káros, mert légzőszervi bántalmakat okozhat, valamint kannibalizmust, tollcsipkedést. Foglalkozni kell továbbá a légsebességgel is. A többsoros, többszintes ketreceknél nem lehet biztosítani az ismert szellőzőrendszerekkel, hogy minden egyes ketrecben az optimális szellőzési légáramlás jöjjön létre. Lényeges továbbá a légsebesség is, ugyanis az állatok hőszabályozását a hőmérsékleten és a légnedvességen kívül a légáramlás is befolyásolja. Magasabb hőmérsékleten az állatok hőleadását elősegíti a légmozgás, hiányában viszont hőpangás léphet fel. Alacsony hőmérsék-176826