176814. lajstromszámú szabadalom • Hagymaszártépő berendezés

3 176814 4 A csatornák távolsága az 020—0140 hagyma mére­tekhez igazodik (általában 70—90 mm). Ilyen elvek betartásának célzatával készült az NDK- ban is gép. Egyik hengere spirál alakzatban futó kiálló bordákkal volt ellátva, a rugóval hozzászorított henger­párja sima fémhenger volt. A spírálhenger egy eltentar­­tó lap segédletével bekapta a hagymaszárat és igyeke­zett letépni a másik henger szorítása folytán. Eközben a hagymafej a spirál bordán és az ellentartólapon tá­maszkodott fel. A szártépés nem volt megfelelő, mert mivel a borda támaszkodott a sima hengerre, a bordák közötti hosszú­kás réseken a belógó hagymaszár nem szorult a henge­rek közé, így tépetlenül távozott. A bordatető és a sima henger közé esetlegesen rövid időre befogott szárat sem tudta mindig letépni. Jobbnak bizonyult a gép továbbfejlesztett magyar vál­tozata, ahol a sima hengert apró, éles, hosszanti rovát­kákkal látták el. A bordák közé belógó szárú és tépetlenül továbbmenő hagymák esete ugyan továbbra is fennállt, de a bordák tetején és a rovátkolt henger közé befogott szár letépése azonban jó lett. Ez azonban csak addig tartott, amíg a rovátkák el nem piszkolódtak, el nem tömődtek. Ekkor a rovátkolt henger sima „sárhenger” lett és hatástalanná vált. A rovátkák eltömődése ellen nem lehet védekezni, csak az eltömődés idejét lehetett meghosszabbítani a ro­vátkák ritkításával. Azonban ez sem hozott kielégítő eredményt. A felsorolt gumispírál — sima vagy rovátkolt — hen­gerek párosításánál egy közös hiba is fellépett : a súrlódó áthajtásból származó elkerülhetetlen gumikopás, amely szintén gyorsan üzemképtelenné tette a gépet, illetve annak üzeme sok alkatrész cserét igényelt. Más konstrukciónál a tépési elv meghagyása mellett a gumikopás elkerülése végett mindkét hengert fémből készítették. A henger felületén kis méretű kiemelkedések voltak, és az összeforgó hengereket kényszerhajtással látták el, mivel a két fém között biztos dörzshajtás gya­korlatilag kizárt. A gép működése szintén az elpiszkolódás határáig tartott és a szártépés leromlott. Próbálták a hengereket menet közben egy újabb dörzsölő-tisztító hengeres szer­kezettel folyamatosan tisztítani, de egy idő múlva ez a „tisztítómű” is elpiszkolódott. A hengerek elpiszkolódása szintén egy olyan közös hiba az ilyen hengeres gépeknél, amely a rossz szártépés mellett a terményáramlás elakadását, tömődését okozza és végső soron a feldolgozó teljesítmény csökkenését jelenti a teljes üzemképtelenségig. Az eltömődés némileg csökkenthető a hengerek hala­dás irányba való lejtős elhelyezésével. Meg kell említeni egy angol gyártmányú gépet is, amelynek hengerpárjai tiszta fémből készültek. Az egyiken levő fém spirálbor­dák érintkeztek a másik sima henger felületével. A hagy­­maszár-befogás és letépés szempontjából még az előző gépeknél is rosszabb eredményt adott. Azon igyekezett, hogy az amúgyis négyszög keresztmetszetű fémbordák tetejét megköszörülve a bordák sarkait kiélezték, nem vezetett jobb szártépésre, mert ilyen összeforgó henge­reknél semmiféle vágó-kés-hatás nem jön létre. Mindezek mellett ez a sarkos kiélezés ártalmas volt a hagymára nézve, mert a hengerekre hulló hagyma és az azt alulról kaparó éles bordasarkok súlyos sérülést okoztak. Ide tartozó megállapítás lehet, hogy minden olyan erő­teljes tépő eljárás, amely a szárat ugyan letépi, de a hagy­mafejet megsérti, alkalmatlan (pl. kukorica csőtörő stb.). Egy holland gyártmányú gép új elvet alkalmazott a szártépésre. Két fémhengerre — 3—3 db — hosszan el­nyújtott fémspirálokat erősített fel négyszögletes profil­ból. Az egyik henger a bordák útján hajtotta a rugóerő­vel hozzányomott másik hengert, szintén a bordák által. Az egész kapcsolat hasonlított egy 3 fogú, ferde foga­­zású, nagy szélességű fogaskerékhajtáshoz. A körülbelül 1,2 m hosszú henger hosszában legalább két helyen érintkezett „fog”, ami a hajtott henger viszonylagosan egyenletes járását biztosította. Üresjáratban a bordák teteje az összeszorító rugó hatására felütközött, a másik henger felületére és azon gördült. (A gép járása termé­szetesen zajos.) Működés közben az összeforgó hengerek fogai, bordái nemcsak egymást hajtották, hanem a rajta levő hagyma szárát is bekapták, azt egymás közé szorítva húzták le. Eközben a hagymafej felült a hengerek sima felületén és ellentartott. A további húzásra a kétszer is megtört hagymaszár a fej és befogás között valahol elszakadt. Ideális esetben (vékony, elszáradt szár esetén) a gép jól működött. Vastagabb, vagy nagyobb tömegű nyirkos szárnál azonban a szár nemcsak a hajtott — szorító — hengert nyomta el, hanem a fognyomást is átvéve úgy hajtotta a másik hengert, hogy az kissé előre sietett, vagyis szár­megtörés enyhült, így a szorítás lazult, a szártépés nem következett be. A többszöri szármegtörés lényeges moz­zanat a tépés folyamatában, mert hengerek összenyomá­sa korlátozott a többszöri megtöréssel, viszont a szorító hatást fokozhatjuk. A jelenség hasonló ahhoz, mint ami­kor egy erősebb cérnát az ujjunk közé csavarva szakí­tunk el. A meglazult megszorítást a bordák sarkosításával sem lehet ellensúlyozni, mert akkor a már tárgyalt sérülés­veszély következik be. Példa erre az ilyen elven megépí­tett és így módosított magyar gép. A hengerek elpiszkolódása itt is fennáll, de fémhenge­rekről lévén szó, a tisztításra alkalmazhatók a legerőtel­jesebb, gyors módszerek (pl. fémkaparók, gépi drótkefe stb.). Ezek gumi felületű géprészeknél korlátozottak. A találmány szerinti berendezés hosszan tartó fejlesz­tés és kísérletek után egy olyan megoldást hozott létre, amely az előbbiekben tárgyalt hátrányokat elkerüli, az előnyöket hasznosítja, végül egy ponton lényeges több­letet ad. Ezek szerint: — a fémhengereken fémbordák vannak, —- a fémbordák garantáltan lekerekítettek (pl. húzott köracél), — a nagy menetemelkedésű bordák a henger hosszá­ban bárhol való szármegfogást eredményeznek, — a menetemelkedés egyben biztosítja az „egymást hajtást”, mintha nagy szélességű ferde fogazású fogas­kerék lenne, — az egymást hajtó bordák — mint fogak — nyomása a szárbecsípés mellett a megfogást, szorítást is eredmé­nyezik, — a fém bordák lehetővé teszik a hengerek viszonylag erős összenyomását a gumihoz képest, elkopás nélkül. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents