176811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heparin tisztítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176811 Bejelentés napja: 1977. III. 4. (KA—1485) Nemzetközi osztályozás: C 08 B 37/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Elsőbbsége: Svédország: 1976. III. 5. (76 030402) Közzététel napja: 1980. XI. 28. Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók : Andersson Lars-OIov orvos, Knivsta, Holmer Erik Yngve orvos, Bromma, Svédország Szabadalmas: Aktiebolaget KABI, Stockholm, Svédország Eljárás heparin tisztítására 1 A találmány tárgya eljárás heparin tisztítására. A találmány szerinti eljárással nagy fajlagos aktivitású, igen tiszta heparint állíthatunk elő. A heparint a gyógyászatban már évtizedek óta alkalmazzák. A heparin a legismertebb antikoagulánsok egyike, és igen előnyösen használható fel többek között a trombózis megelőzésére. Miként ismert, a heparin egy szulfatált poliszacharid, amely a megfelelő állati szervekből (tüdőből és bél-nyálkahártyából) viszonylag bonyolult módszerekkel különíthető el. A klinikai gyakorlatban jelenleg alkalmazott heparin-készítmények igen széles határok között változó, azaz körülbelül 5000-től 35 000-ig terjedő molekulasúlyú hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagok fajlagos aktivitása rendszerint körülbelül 130 egység/mg. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható ismert készítmények minősége igen változó. Heparin-kezelés esetén viszonylag ritkán lépnek fel mellékhatások ; az esetlegesen jelentkező mellékhatások azonban rendszerint nehezen kezelhető elváltozásokhoz vezetnek. E mellékhatások egy részét feltehetőleg a heparin-készítményekben levő szennyező anyagok okozzák. Igen nagy szükség van tehát a jelenleg alkalmazottnál tisztább és specifikusabb hatású heparin-készítmények előállítására. A heparin és különböző plazmafehérjék közötti kölcsönhatást már vizsgálták a heparint megkötő plazmafehérjék tisztítása kapcsán [American Journal of Physiology, 218,1500—5 (1970)]. Ebben a cikkben a szerzők heparint megkötő fehétjékként az alfa-2-globulin és az 2 alfa-1-albumin elektroforetikus szérum-fehérjefrakciókat jelölik meg. A trombin-antitrombin komplex képződésének tanulmányozásakor megállapították, hogy a heparin gyorsítja az említett komplex kialakulását [Thrombosis Research, 7, 305—313 (1975)]. A feltételezések szerint a heparin ezen hatását annak köszönheti, hogy hozzákötődik úgy az antitrombinhoz, mint a trombinokhoz, vagy a heparin az antitrombinnal reagálva aktiválja azt. A mátrixhoz kötött antitrombin (a heparin egyik kofaktora) adszorpciós sajátságainak vizsgálata során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a mátrixhoz kötött antitrombin specifikusan megköti a jelenlegi klinikai gyakorlatban használt heparinnak azt a molekula-frakcióját, amely a klinikailag értékes trombózis-ellenes hatást közvetíti. Az adszorpció és deszorpció körülményeinek megfelelő megválasztásával ily módon rendkívül tiszta heparin állítható elő. A fenti módszerrel előállított, tisztított heparin fajlagos aktivitása — a kiindulási anyagként felhasznált heparin körülbelül 130 egység/ mg-os értékével szemben — 200—270 egység/mg, és a tisztított heparin molekulasúlya lényegesen szűkebb határok közé esik, mint a kiindulási anyagé. További kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az adszorpciós-deszorpciós tisztítási eljárásban antitrombin helyett egyéb heparin-megkötő plazmafehérjéket is jó eredménnyel alkalmazhatunk. E további, heparin-megkötő fehéijék közül példaként a IX koagulációs faktor (B-faktor) elkülönítése során izolálható, körülbelül 150 000-es molekulasúlyú inter-a-tripszin-inhibitort em-5 10 15 20 25 30 176811
