176801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(3-karboxi-4-hidroxifenil)- 4,5-dihidro-2-fenilbenz [e] indol előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176801 Nemzetközi osztályozás: fS Bejelentés napja: 1977. VI. 2. (HO—1992) Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok: 1976. VI. 3 C 07 D 209/08 (692 331) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. XI. 28. Megjelent: 1981. XII. 31. Feltaláló: Effland Richard Charles, vegyész, Bridgewater, N. J. Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas: Hoechst Aktiengesellschaft, Frank­­furt/Main, Német Szövetségi Köz­társaság Eljárás 3-/3-karboxi-4-hidroxifenil/-4,5-dihidro-2-fenilbenz [ejindol előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás 3-(3-karboxi-4-hidroxi­­fenil)-4,5-dihidro-2-fenilbenz[e]indol előállítására, a ve­­gyület gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatása miatt hasznos. Legjobb tudomásunk szerint az itt leírt vegyiiletek elő­állításának ezt a módszerét és az intermediereket még sehol sem írták le. A 3-(3-karboxi-4-hidroxifenil)-4,5-di­­hidro-2-fenilbenz[e]indol előállítására már sok szinteti­kus módszert leírtak (Allen et al. 3 878 225 számú ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), azonban egyik sem érinti a találmány szerinti eljárást. Sőt egy gyengén nukleofil aminocsoport, például 5-amino-szali­­cilsav könnyen lejátszódó reakciója egy enaminnal meg­lehetősen váratlan volt. A találmány szerinti eljárás gaz­daságossági szempontból is felülmúlja az ismert mód­szereket a 3-(3-karboxi-4-hidroxifenil)-4,5-dihidro-2- -fenilbenz[e]indol előállítására. A fent említett szabadalmi leírás szerint enaminokat kondenzálnak a-haloketonokkal vagy aldehidekkel oldó­szerben, például dimetilformamidban vagy toluolban 0—120 °C-on, majd y-diketonokká vagy y-ketoaldehi­­dekké hidrolizálják, melyeket tovább reagáltatnak és különböző pirrolokat, többek között 3-(3-karboxi-4- -hidroxifenil)-2-fenil-4,5-dihidrobenz[e]indolt kapnak 22/o-os hozammal. Bár a fenti szabadalmi leírás részben leírja, hogy ennek a módszernek* az új intermedierjeit hogy kell előállítani, azonban nincs kitanitás arról, hogy a vegyületek jelen lennének vagy izolálnák őket vagy a jelen módszer hasznosságát sem említik meg egyáltalán. 2 Mivel az irodalomban csak egy harmadik vegyület elő­állítására szolgáló kondenzálási reakciót írnak le, nem lehet izolálható vagy hasznos intermedierre következ­tetni. így tehát az enammónium sókat ezúttal állítottuk elő, ismertük fel, izoláltuk és jellemeztük először és kü­lönösen abban találtuk hasznosnak, hogy értékes ve­gyületek közbenső termékei. Azt találtuk, hogy a 3-(3-karboxi-4-hidroxifeniI)-4,5- -dihidro-2-fenilbenz[e]indol oly módon állítható elő, hogy 5-aminoszalicilsavat enammónium sóval reagálta­­tunk, amelyet az egyik lehetséges tautomer formában az I általános képlettel jellemezhetünk — ahol R1 és R2 azonos vagy különböző és jelentésük 1—6 szén­atomos alkilcsoport vagy a nitrogénatommal, mely­hez kapcsolódnak pirrolidino- vagy piperidino gyű­rűt képeznek és X jelentése klór- vagy brómatom. A reakciót oldószerben, például jégecetben, 2-propa­­nolban vagy metanolban végezzük szobahőmérséklettől az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten. Az enammónium sót úgy állítjuk elő, hogy valamely II általános képletű dihidronaftalin vegyületet — ahol R1 és R2 jelentése a fenti — fenacilhalogeniddel reagál­­tatunk. A reakciót véghez vihetjük oldószerben, például dimetilformamidban vagy toluolban szobahőmérséklet­től az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten. A találmány további részleteit a következő példákkal szemléltetjük. 5 10 15 20 25 30 176801

Next

/
Thumbnails
Contents