176785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammónia kinyerésére és eltávolítására ipari szennyvizekből

3 176785 4 kolonna fejrészébe. Ez a módszer nem alkalmazható azonban, ha az ammóniatartalom meghaladja az 1 súly%-ot. Ilyenkor a kolonna tetején a viz hőmérsék­lete mintegy 70 °C-ra emelkedik, és ekkor az oldott am­mónia jelentős része a gőzfázisba megy át. A hideg víz betáplálásának további hátránya a gőzfelhasználás meg­növekedése. Az ammóniagáz kinyeréséhez a mellékáramü gőzt egy dúsító oszlopban deflegmálással kell koncentrálni. Ha a mellékáramü gőz a nagy ammónium-karbonát-kon­­centráció következtében fellépő rossz hatásfokú elvá­­lasztódás miatt nagyobb mennyiségű szén-dioxidot tar­talmaz, akkor ezáltal a hűtéskor fellépő sókiválás miatt nehézségek lépnek fel és a közvetett hűtést csak 60 °C-ig lehet alkalmazni. Ezután az ammóniagőzöket egy mosó­­berendezésben cirkuláló vízzel mossuk. A mosott am­móniagőzökből vízbevezetéssel kapott ammóniás víz tehát erősen szennyezett. Több mint 2súly% szén­­-dioxidot és több mint 0,05 sűly% szerves vegyületet tartalmaz. A találmány célja nagy ammónium-karbonát-kon­­centrációjű ipari szennyvizekben a kondenzátumokból 1—3 súly%-ban végbemenő ammónium-karbonát ki­kristályosodásának megakadályozása és 20—25 súly% ammóniatartalmú, viszonylag tiszta ammóniás víz elő­állítása. A találmány szerint ipari szennyvizekből a karbonát vagy hidrokarbonát formájában megkötött ammóniát és a szerves szennyeződéseket desztilláció útján eltávo­lítjuk, így a szennyvíz ammóniatartalma 0,01 súly%-ra csökken. Ezzel a szennyvíz biológiai tisztítását lehetővé tesszük és ammóniát kapunk. A 35 853. és 45 348. számú NDK-beli szabadalmi le­írás szerinti eljárásnál az alacsony ammónium-karbonát­­tartalmú ammóniára vonatkoztatva (legfeljebb 1 súly%) kén- és gáztartalmú vizek ammóniatartalmának eltávo­lítására és kinyerésére használt gőz formában mellék­áramú lepárlással dolgozó desztillációs kolonnát a talál­mány szerint 3—4 tányérból építjük fel. A betáplált vi­zet a különböző visszafolyó vizekkel együtt, a konden­zátorból, a gázmosóból, az ammóniahűtőből és a mosó­ból jövő vizeket összekeverjük a betáplált víz tartályban és így nyersvíznél két-háromszor olyan nagy ammó­­nium-karbonát-koncentrációjú betáplált vizet kapunk, amit a 35 853. és 45 348. számú NDK-beli szabadalmi leírással ellentétben nem a felülről számított 1. tányérra, hanem csak a 4. ill. 5. tányérra adunk fel. A desztillációs kolonnán egy szabályozható térfogatú vízcirkulációt hozunk létre, mellyel a kolonna talpán kilépő lepárolt vizet felülről az 1. tányérra visszük és ezáltal a hőkicserélőben egy szabályozott térfogatú rész­áramot a betáplált vízzel ellenáramban hűtjük. A cirkuláló, maximum 0,01 súly% ammóniát tartal­mazó és gyakorlatilag semmi szabad szén-dioxidot nem tartalmazó cirkuláló víz csökkenti a víz ammónium­­-karbonát koncentrációját azon a tányéron, ahová a vi­zet betápláljuk (4. ill. 5. tányér) és ezáltal megváltozik a gőzben az ammónia: széndioxid aránya, a szén-dioxid javára. Az egymás feletti tányérokban a felülről számított 4. vagy 5. tányérról felszálló gőzöket a cirkuláló vízzel mossuk és így további változás áll be a fejgőzökben, a szén-dioxid : ammónia arányban a szén-dioxid javára. A kolonna tetejéről távozó gőzök ammónia koncent­rációját csökkentő intézkedések azt eredményezik, hogy megteremtődnek a feltételek a nyersvízben több mint 1 súly% ammóniát tartalmazó olyan ammónium-karbo­nát oldatok desztillációs szétválasztására, amelynek a kezdeti koncentrációja a koncentrált visszafolyó párla­tok miatt két-háromszorosára növekedett. A cirkuláló víz térfogatának szabályozásával a fej­gőzök ammóniakoncentrációja befolyásolható, a cirku­láló víz hőmérsékletének szabályozásával viszont a ko­lonna tetejéről távozó gőzök vízgőz telítettségének be­állítása válik lehetővé és ezáltal a kondenzátorban rész­kondenzációval a kiváló ammóniumkarbonát oldásához elegendő víz keletkezik és ez megakadályozza a kristály­kiválást. A kolonna tetejéről távozó gőz áramban az ammóni­um-karbonát deszublimáció miatti kiválásának elkerü­lésére a gőzöket a kondenzátorban indirekt módon le­hűtjük 60 °C-ra, majd a kilépő gázt egy mosóberendezés­ben nyersvízzel közvetlen hőkicseréléssel 25—35 °C-ra hűtjük. A mosás közben a kondenzátorban lehűtött gázokból és nem kondenzált gőzökből a nyersvíz am­mónia-tartalmától függően, egy kis maradéktól elte­kintve kimossuk az ammóniát. A gázmosóberendezés­ből eltávozó gáz túlnyomórészt szén-dioxidból áll. A szennyeződések — mint pl. a kénhidrogén és a könnyen illő szerves vegyületek — mennyisége a nyers­víz szennyeződéstartalmától függ. A kolonnából kilépéskor 3 : 1 térfogat arányban am­móniát és szén-dioxidot tartalmazó mellékáram cső­vezetékeiben deszublimáció miatt bekövetkező ammó­nium-karbonát kiválást úgy akadályozhatjuk meg, hogy a vízgőz nagy részét egy dúsító oszlopban deflegmátor­­ral távolítjuk el, majd ammóniahűtőben az oldaláramú gőzöket közvetve 50—60 °C-ra hűtjük. A mosóberen­dezés 2—4 elválasztott, a hűtőn keresztül vezetett víz cirkuláltatóval van felszerelve. A találmány szerint a mosóberendezés felső része 2—4 harangtányérral van felszerelve. A legfelső tányérra 20—25 súly% ammóniát tartalmazó ammóniás vizet adagolunk, amelyet a 3. és 4. tányérról a fent cirkuláló vízbe, innen a további cirkuláltatott vízáramokba és az alsóból egy olajelválasztón keresztül a betáplált víz­tároló tartályba vezetünk. Az alul cirkuláló vízből le­folyó víz 20—25 súly% ammóniát és 20—25 súly% szén-dioxidot, továbbá szerves szennyeződéseket tartal­maz, melyek legfeljebb a lehűtési hőmérsékleten kon­denzálnak. A találmányt közelebbről az 1. ábra és a következő példa segítségével jellemezzük: Kén-hidrogénnel, fenollal és más szerves vegyülettel szennyezett, 12 g/1 ammóniát, 20 g/1 szénsavat és 0,5 g/1 kén-hidrogént tartalmazó, 25 Nm3/ó térfogatáramú 15 nyersvízből 20—25 súly%-os vizes ammóniaoldat for­májában kapjuk az ammóniát. Ebből a célból a nyersvizet a 4 kondenzátorból távozó gáz ammóniatartalmának eltávolítására a 3 gázmosóba vezetjük. A nyersvízben levő kén-hidrogént részben ki­mossuk, így a kén-hidrogén-tartalom 0,5 g/l-ról 0,3 g/1- re csökken. A 3 gázmosó tetején távozó 20 gáz ammó­niatartalma nem több mint 0,7 térfogat%. A 3 gázmosó aljáról a nyersvíz az 1 víztárolóba kerül, ahol a 11,12 elválasztókból távozó, 40—50% koncentrációjú ammó­­nium-karbonát-kondenzátummal keveredik össze, mint­egy 3:1 térfogat arányban. Onnan a 7 és 6 hőcserélőkbe jut, ahol 85 °C-ra felmelegszik, majd a harminctányéroB 2 oszlop 26. tányérjára kerül. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents