176779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorgyári nyerslé tisztítására közbenső alkalizálással
3 176779 4 kodási idők és alkalitások betartása esetén. Viszont a nemcukrok eltávolítása nem volt nagy mérvű, főképp az adszorpció volt csökkent. A mikrobák által kontaminál répából nyert lé tisztításánál szűrési nehézségek is léptek fel, ha a nyers répalé dextránt, megnövekedett mennyiségű pektint vagy invertcukrot tartalmazott. Ugyanakkor erősen csökkent a lé termostabilitása (tűnő alkalitás). A két hátrány kiküszöbölésére eltérő megoldásokat alkalmaznak. A) A javított klasszikus létisztítás hideg előderítéssel Az 1. pont alatt leírt ún. forró előderítés (85—90 °C, 4—8 perc) helyett, hideg progresszív ellenáramú előderítés bevezetése (40—65 °C, 18—25 perc alatt) első zaggyal első iszaposlé helyett. Az így kapott tisztított lé a jobb adszorpció folytán nagyobb tisztaságú és világosabb. B) Az ún. Növi Sad-i eljárás 1. Előderítés helyett a nyerslevet az ún. adszorpciós szénsavazásból származó zaggyal keverik össze, „szenzibilizálják” (pH=8, hőmérséklet 35—40 °C). 2. Koagulációs szénsavazás 86—90 °C-on, két reaktorban: I. egyidejű alkalizálás (lével hígított mésztejjel) és szénsavazás (széndioxid tartalmú gázzal) pH= 10,3—-10,6 aktív alkalitásig. II. koaguáló tartályon való cirkuláltatás. Az I. és II. reaktorok nagy méretű csővezetékkel vannak összekötve és a közöttük elhelyezett nagy teljesítményű szivattyú a levet percenként 8—10-szer megforgatja a két reaktor között. 3. A koaguált szénsavazott csapadék besűrítése zagysűrítő szűrőkön. 4. A koaguált zagy szűrése és leédesítése dobszűrőkön. 5. A koaguálás után szűrt lé meszezése, 20 percig,. 6. Adszorpciós szénsavazás 86—88 °C-on, 10,5— 11,0 pH aktív alkalitásra. 7. Az adszorpciós szénsavazott csapadék ülepítése. 8. Az adszorpciós zagy bevitele a szenzibilizációba. 9. Az adszorpciós szénsavazott szűrt lé utószénsavazása a klasszikus eljárás 6. pontjának („második szénsavazás”) megfelelően. 10. és 11. A klasszikus második szénsavazás utáni lé 7. és 8. pont szerinti kezelésének megfelelően. Számos országban megtalálhatók a két felsorolt iránynak megfelelő eljárások. Az A iránynak a Brieghel— Müller (dán) eljárás, a B iránynak pl. az RT eljárás, ezek lényegesen nem térnek el a leírtaktól. A cukorgyári nyerslé tisztítására ismertet eljárást a 3 834 911. lajstromszámú USA szabadalmi leírás, melynek lényege, hogy az első szénsavazásban kapott levet túlszénsavazza kb. 0,065% CaO titrált aktivitás alatti alkalitásra, majd visszalúgosítja (pl. mésztejjel) a szokásos alkalitásra. A csapadékot ezután elválasztja a létől és ahelyett, hogy a csapadékot annak kedvező tulajdonságai folytán felhasználná az előderítésben, eltávolítja azt a folyamatból. A már tisztított, besűrített cukorgyári lé vagy cukorfinomítói oldat tisztítására tartalmaz eljárást az 1902 230 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás, mely szerint a levet vagy oldatot kation és anion csere útján tisztítják, az erősen disszociáló anionokat tartalmazó sók és az oldatban levő alkáli- és földalkali ionok koncentrálásának figyelembe vételével. Az „Eljárás cukorrépából előállított nyerslé tisztítására” című halasztott vizsgálatú magyar szabadalmi bejelentés H/595. számú közzétételi leírása szerinti eljárásban az első szénsavazásban keletkezett csapadékot leszűrik, és eltávolítják a folyamatból, majd a nyersléből leválasztott csapadék kiszűrése után nyert tiszta lében állítják elő mész és széndioxid adagolása útján azt a csapadékot, amelyet ismert módon koncentrálnak. Azután adnak hozzá kalciumhidroxidot, és az így előállított kalciumkarbonát-kalciumhidroxid szuszpenziót viszik az előderítésbe. Ezeknek az ismert megoldásoknak hátránya, hogy mind mészadagolás, mind berendezések, mind technológiai műveletek tekintetében igényes eljárások. Az ismert eljárásoknak ezen hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti megoldás, amely az eddigieknél egyszerűbb, kevesebb berendezést és technológiai műveletet igényel, továbbá kisebb mészfelhasználással nagyobb létisztítási hatást eredményez. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kalciumkarbonát kristályok szacharóz jelenlétében kalciumhidroxiddal érintkezve a felületükön fellazulnak és adszorbeáló képességük erősen megnő. A technika eddigi állása szerint az adszorbeáló képesség növelése a kristályos csapadék textúrájának olyan változására vezet, hogy annak szűrési és ülepedési tulajdonságai erősen romlanak. Ezzel szemben kutatásaink során megállapítottuk, hogy a csapadék textúrájának változása sokkal lassúbb folyamat, mint az adszorbeáló képesség növekedése. Ezt a felismerést, amelyet a továbbiakban a csapadék aktiválásának nevezünk, hasznosítja a találmány. A találmány tárgyát képező eljárás előnyei : 1. Az első szénsavazásban keletkezett csapadék aktiválása folytán az adszorpció útján még jelentős mennyiségű nemcukoranyagot távolít el a léből, amely a csapadékkal együtt kiszűrésre kerül. Ezáltal megnő a lé tisztasága, különösen csökken a kolloid-anyag tartalma, világosabb lesz a színe, nő a termostabilitása, csökken a tűnő alkalitás, mindezek következtében meggyorsul a cukor kristályosítása a sűrű léből, csökken a kristályosító berendezések (cukoroldal) terhelése, javul a cukor minősége és megnő a kristálycukor hozam. 2. Az eljárás könnyen megvalósítható a meglevő berendezések kismérvű kiegészítésével (előderítési mésztej elosztó, pH szabályozó) és rugalmasan alkalmazkodik a javított klasszikus létisztítás műveleteihez, nem befolyásolja hátrányosan a csapadék szűrését, esetenként javítja a szűrhetőséget. 3. Az 1. és 2. pontban leírt előnyök folytán a találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi a nagy nemcukor-tartalmú nyerslevek (gépi szedésű, rosszul fejelt, túltrágyázott répából, vagy hosszú extrahálási idővel nyert levek) elfogadható tisztítását, a mésztej adag nőt velése nélkül. 4. Az Így nyert aktív zagy visszavétele stabilizál a létisztítás paramétereit, így a rendszer kevésbé éraék*p a mésztej ingadozásaira és az egész technológiai folyamat jobban szabályozható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
