176747. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló anyag összetételének folyamatos vizsgálatára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176747 Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1977. XII. 5. (BA—3603) Közzététel napja: 1980. XI. 28. G 01 N 23/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1981. XI. 30. HIVATAL Feltaláló: Szabadalmas: Krampé Géza szaktechnikus, Budapest Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, Budapest Berendezés áramló anyag összetételének folyamatos vizsgálatára 1 A találmány tárgya berendezés áramló anyag összetéelének folyamatos vizsgálatára, különösen szénanyag hamutartalmának meghatározására. Ismert, hogy a különféle anyagok által elnyelt (ab* szorbeált), illetve visszavert (reflektált) radioaktív sugárzás összefüggésben van az adott anyag összetételével. Az ásványi szénanyagok például a beeső radioaktív gammasugárzásból egy részt visszavernek. A visszavert sugárzás és a szénanyag hamutartalma között egyértelmű és reprodukálható összefüggés van. Hasonló jelenségek figyelhetők meg például a vasércnél és más fémek érceinél, illetve egyéb ásványi és nem ásványi anyagoknál is. A fenti összefüggések gyakorlati hasznosítására számos megoldás ismert. Ezek közül a gyakorlat számára azok a legértékesebbek, amelyek alkalmasak áramló anyag összetételének, például szállítószalagon vagy csatornában továbbított ásványi szénanyag vagy érc meddőtartalmának folyamatos meghatározására. Ilyen berendezést ismertet az 1.143.631 sz. angol szabadalmi leírás. Az itt bemutatott megoldás alapgondolata az, hogy a vizsgált anyagnak megfelelően tömörítve kell a sugárforrás és a sugárzásdetektor munkaterébe kerülnie, mert a mérés pontossága nagy mértékben függ attól, hogy a besugárzási zónán áthaladó anyag térfogatsúlya mennyire állandó. Ez az állandóság nyilvánvalóan intenzív tömörítéssel biztosítható a legjobban. E célból a vizsgálandó anyagot szállítócsőbe vezetik, amelyben a szállítás irányában csökkenő menetemelkedésű szállítócsiga van elrendezve. A szállítócső végéhez radioaktív sugárzást áteresztő anyagú mérőcső van csatlakoztatva, 2 amelybe a vizsgálandó anyag már a csiga által tömörítve érkezik. A mérőcsőbe a falon kívül elhelyezett sugárforrásból radioaktív sugárzást bocsátanak, amely az ott levő anyagról részben visszaverődik. A visszavert sugárzást sugárzásdetektorral érzékelik, amely ugyancsak a falon kívül van elhelyezve. Ha a mérőcső vízszintes elrendezésű, ürítő végén torlasztóelemet alkalmaznak, hogy a vizsgált anyag az egész mérőcsőben kellően tömör maradjon. Ennek az ismert megoldásnak, jóllehet kitűzött célját kétségtelenül eléri, van néhány jelentékeny hiányossága is. Mindenekelőtt a berendezés igen bonyolult felépítésű és költséges. A csigás tömörítés jelentős mennyiségű olyan energiát igényel, amelyre az anyag továbbításához nem lenne szükség. Nagy mennyiségű anyag szállításánál alkalmazása csak úgy képzelhető el, hogy a teljes anyagáramból leválasztanak egy részáramot és csak azt vezetik át ezen a berendezésen, mert különben rendkívül nagy méretű tömörítőcsigára lenne szükség. A részáram vizsgálata viszont csökkenti a mérés megbízhatóságát, mivel lényegében csak mintavételezésre kerül sor, nem az egész anyagáram vizsgálatára. Hiányossága ennek a megoldásnak az is, hogy a sugárzásdetektor nemcsak a vizsgált anyag által visszavert sugárzást érzékeli, hanem az ún. háttérsugárzást (környezeti sugárzást), valamint a szórt sugárzást (a sugárforrásnak a vizsgált anyagot nem is érő sugárzását) is. További hiányosságot jelent, hogy a szállítócsiga ko-5 10 15 20 25 30 176747
