176739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reagens vizsgáló eszköz előállítására
3 176739 4 dék be tud hatolni az anyagokon át, hogy diffúzió jöjjön létre például az egyik anyag egy része és a másik anyag között. Ilyen esetben kézenfekvő, hogy a legnagyobb pontosságra van szükség az említett anyagok közötti távolság tekintetében, egy vagy néhány század mm-es pontosságot kell betartani. Ismeretes, hogy a nyomtatott szöveg vagy kép sok kis, egymástól mikroszkopikus távolságban levő foltból állhat, és a távolságok szabad szemmel nem láthatók. A nyomtatott színes kép, amelyet a szem egyszínűnek észlel, valójában sok, különböző színű foltból állhat, így egy olyan kép, amelyet a szem zöldnek lát, sok kék és sárga foltból állhat. A hagyományos nyomdatechnika ismerete alapján felismertük azt az egyedülálló lehetőséget, hogy a nyomdatechnika két vagy több reagens anyagnak a reagens vizsgáló hordozó felületére való felvitelére használható, ahol az említett anyagok közötti távolság előre pontosan meghatározott. A találmány szerinti reagens vizsgáló eszközt önmagában ismert nyomási eljárásokkal állítjuk elő, így például mélynyomással. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő oldószerekben feloldott anyagokat különböző mélységű, nagyon kis mélyedésekkel vagy pórusokkal ellátott nyomóhenger segítségével visszük fel a hordozó felületére. Az ismert nyomási eljárások közé tartozik a szitanyomási eljárás is. Eszerint az anyagot megfelelő oldószerben feloldjuk és finom lyukbőségű szitán sajtoljuk át. A szitát forgatható henger köré helyezzük. Számos olyan, önmagában ismert nyomási eljárás van, amelyet általában nem neveznek „hagyományos”nak. Vannak például különböző nyomólemez nélküli nyomási technikák, így a közvetlen elektrosztatikus nyomás, a közvetett elektrosztatikus nyomás és a festékszórásos (ink-jet) nyomás, amelyek egyre nagyobb fontosságra tesznek szert az utóbbi időben. A közvetlen elektrosztatikus nyomás azt jelenti, hogy az elektrosztatikus töltést olyan speciális bevonatú papíron állítják elő és tartják, amelynek egy szigetelő réteggel bevont vezető rétege van. Az elektrosztatikus töltést színezőanyag alakítja látható képpé, amely színezőanyag valamely, a kívánt reagenst tartalmazó folyadék lehet. A közvetett elektrosztatikus nyomás offszet nyomás, ahol az elektrosztatikus töltést egy közbenső felületen (így egy dobon) tartják, és csak a kívánt reagenst tartalmazó színezőanyagot viszik át és rögzítik a papíron. Ezt a módszert használják a Xerox másoló rendszerben. Az utóbbi időben fejlesztették ki a festékszórásos nyomást. Sok különböző rendszer van, ezek azonban mind nagyon vékony, folyadéksugarakkal (liquid jet) való folyamatos vagy szakaszos áramoltatáson alapulnak, ezeket nagy pontossággal állítják a kívánt irányba a szóban forgó hordozó felé. A találmány szerinti eljárás megvalósítására bármelyik sokszorosító technikát alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárást tekintve, amelynek értelmében az anyagokat sok helyre visszük fel nagyon kis távolságra egymástól, meg kell jegyeznünk, hogy előnyös az, hogy a színváltozást, amely a reagens vizsgáló eszköz használatakor az anyagok aktiválódásának eredménye, egy viszonylag nagy területen észleljük egyidejű színváltozásként. (A reagens vizsgáló eszköz szomszédos részei előnyösen ugyanolyan színűek, mint amilyen színe az említett felületnek a színváltozás előtt volt.) így egy ilyen, például két anyagot tartalmazó reagens vizsgáló eszköz egy lejátszódott reakciót biztonságosabban jelez, mint egy olyan reagens vizsgáló eszköz, amelynek az egyik felülete csak az egyik anyaggal van bevonva, amely fokozatosan változtatja a színét helyről helyre, ahogyan a második anyag diffundál a felületen, így ha az említett anyag teljesen elfogy, mielőtt a teljes felületen szétdiffundált volna, és így a színváltozás csak a felület egy részén megy végbe, kétség merülhet fel a reagens vizsgáló eszköz megbízhatóságára nézve. A reagens vizsgáló eszköz mennyiségi elemzés céljára való alkalmazásának lehetőségét az is javítja, ha a színváltozás egy viszonylag nagy felületen megy végbe. A találmányt a mellékelt ábrák kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1—4. ábra a találmány szerint készített reagens vizsgáló eszköz különböző vázlatos kiviteli alakjait mutatja. Az 5. ábra az 1—4. ábrán bemutatott indikátor eszköz egy példaképpeni előállítási módját szemlélteti vázlatosan. Az 1—4. ábrán három különböző reagens vizsgáló eszköz látható, amelyeket például valamely folyadékban egy bizonyos enzim jelenlétének kimutatására lehet használni. A reagens vizsgáló eszközök az 1, 2, 3 és 4 hordozókat tartalmazzák. Ezekre a hordozókra különböző minták alakjában rányomjuk a két, A és B anyagot egy hagyományos nyomási eljárás segítségével. Az ilyen reagens vizsgáló eszköz oly módon használható, hogy belemártjuk az említett folyadék egy mintájába, majd eltávolítjuk belőle úgy, hogy a hordozón egy vékony folyadékréteg maradjon. A hordozón levő egyik anyag, például az A anyag átdififundálhat a vékony folyadékrétegen a másik anyag, azaz a B anyag felé. A folyadékban levő kimutatandó enzim reakcióba léphet az A anyaggal vagy katalizálhat egy olyan vegyi reakciót, amelyet az A anyag vált ki. így az A anyag teljesen vagy részben elfogy a B anyag felé tartó útja során az említett enzimnek az említett folyadékban való koncentrációjától függően. Ha az A anyagot a folyadékban levő enzim teljesen elfogyasztja, nem tud reakció lejátszódni az A és B anyag között. Ha az A anyag egy része eléri a B anyagot, ezek reakcióba lépnek egymással, az A és B anyag olyan természetű, hogy a szín meg fog változni. Az ilyen reakció következtében az emberi szem színváltozást lát az egész olyan felületen, amelyre az A és B anyagot felvittük. A színváltozás intenzitása a folyadékban mennyiségileg meghatározandó enzim koncentrációjától függ. Az A és B anyag természetesen bármely más módon is kölcsönhatásba léphet. így például reagálhatnak egymással az első lépésben, hogy színváltozás nélkül egy közbenső termék jöjjön létre. Ez a közbenső vegyület ezután a második lépésben reagálhat a jelenlevő enzimmel, hogy színváltozást hozzon létre. Eljárhatunk úgy is, hogy a közbenső anyag képződésekor történik az első színváltozás, és a második színváltozás pedig akkor, amikor a közbenső anyag az enzimmel reagál. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi annak a biztonságos eldöntését, hogy a reagens vizsgáló eszközt már használták, még akkor is, ha az enzimmel végbemenő reakció azért nem játszódik le, mert enzim nincs jelen. A 4. ábrán egy olyan reagens vizsgáló eszközt mutatunk be, amely kataláz enzim folyadékban való kimutatására használható. A reagens vizsgáló eszköz a 4 hor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
