176731. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges hosszúságú maunkadarabok extrudálására

7 176731 8 pofák hatékony hűtésének biztosítása. A végtelenített 59 szalagok arra szolgálnak, hogy a 26 tömbön belüli előre haladásuk közben az álló 51 nyomópárnák nyomó hatását a mozgó 13 fogópofákra átadják. Az 59 szala­gok az 51 nyomópámák és 13 fogópofák között gyor­san cserélhető kopó felületeket képeznek. A szalagok erre alkalmas szakaszain megfelelő viaszoló szerkezetek alkalmazhatók, például a külső egyenes 17 pályaszakasz mentén. A szorító nyomást nagy nyomású, áramló közeg se­gítségével visszük át a végtelenített 59 szalagokra. A nyo­mó közeget egy a rajzokon nem ábrázolt forrásból a 26 tömbben levő 61 csatornákon (6. ábra) és az 51 nyomópámákban levő 62 csatornákon keresztül (9. áb­ra) az 54 tömítő szerelvények segítségével juttatjuk el az 59 szalagok felületéhez. A hűtőfolyadék és a nagy­nyomású folyadék, illetve közeg keveredésének elkerü­lésére a hűtőcsatomákat valamilyen ismert módon tö­mbjük. A 10 berendezés 20 bemeneti végétől X irány­ban, azaz a viaszolt 11 rúd haladási irányában a folya­déknyomás mindegyik következő 62 csatornában és belső 57 tömítésben nő. *A külső 58 tömítés feladata, hogy a különböző belső 57 tömítések és az 54 tömítő szerelvényt körülvevő tér között egy közbenső nyomás­teret hozzon létre, ami a nagynyomású folyadék elszi­­várgási veszélyét jelentősen csökkenti. A 11. ábrán a 8—10. ábrákon láthatótól eltérő kivi­telű tömítés megoldás van szemléltetve. Ennél a meg­oldásnál az 51 nyomópáma külső 53 felületén is vannak tömítő elemek. A külső 52 hűtőcsatomák helyett itt belső 52' hűtőcsatornák vannak. Az 51 nyomópárna külső 53 felületén levő újabb 58' tömítés nagyobb felüle­tet fog körül, mint a belső 56 felületen levő 58 tömítés. Ennek eredményeként a 61 és 62 csatornákon keresztül érkező nagynyomású folyadék az 51 nyomópárnákat sugárirányban befelé nyomja, a nyomópárnák nyomás­kapcsolatba kerülnek a 13 fogópofákkal. Az 51 nyomó­pámák szélei hozzányomódnak a 13 fogópofákon levő 46 fogak széleihez, ami megakadályozza, hogy a fogó­pofák all rúd körül elforduljanak, illetve beszorulja­nak. Ismert jelenség, hogy sok fém és egyéb anyag képlé­­kenysége, törés nélküli alakváltozásra való hajlama nő akkor, ha ezeket nagy nyomásnak vetjük alá. Ezt a ha­tást a szakirodalom „Bridgman hatás” néven ismeri. Találmányunk egyik alapgondolatát is az képezi, hogy az alakítani kívánt 11 rudat ilyen nagy nyomásnak vet­jük alá. Ha például all rúd anyaga alumínium, akkor a 10 berendezést úgy kell tervezni, hogy a 22 szerszám közelében a 11 rúdra körülbelül 10 500kp/cm2 nagy­ságú nyomás jusson, és ha a 11 rúd anyaga vörösréz, e nyomásnak körülbelül 17 500 kp/cm2 nagyságúnak kell lenni. Ezek az értékek jelentősen meghaladják az alumínium, illetve réz folyáshatárát, és az ilyen nyomá­sok hatására ezeknek az anyagoknak képlékenysége, illetve törés nélküli alakíthatósága jelentősen nő. A 7. ábrán a kalibráló és viaszoló 19 szerelvény látha­tó, amelynek kalibráló 63 szerszáma és ez után levő via­szoló 64 kamrája van. Egy a rajzokon nem látható for­rásból a 64 kamrába folyamatosan egy megfelelő, csú­szást közvetítő folyadékot táplálunk. E folyadéknak lehetőleg nagy viszkozitásúnak és nagy nyírásszilárdsá­gúnak kell lenni. Ennek jól kell kenni a 22 és 63 szer­számot, all rudat jól kell nedvesíteni, ezenkívül visz­kozitásának a nyomás, hőmérséklet és nyírófeszültség hatására csak minimálisan szabad változni. Az ilyen folyadékokat viszkózus folyadékoknak nevezzük, és ezek közül a találmány céljaira előnyös a méhviasz vagy polietilén viasz alkalmazása. A kalibráló és viaszoló 19 szerelvényhez tartozik egy a szerelvény bemeneti végénél elhelyezett 67 leszedő, egy beljebb elhelyezett, a 11 rúdról a fölösleges viaszt a 64 kamra után eltávolító 68 letörlő, valamint a csatla­kozó ház és a tartó szerelvény is. A kalibráló 63 szer­számon 69 csatornák nyúlnak keresztül a 64 kamrától a rajzon látható bemeneti 71 kamráig, amelyek feladata; hogy all rúd kezdeti méretre húzása előtt ezen viasz­bevonat alakulhasson ki. A találmány szerinti eljárás lényege és a berendezés működése a következő : A rajzokon nem látható helyről beérkező 11 rúd egy adott hosszúságú, kezdeti szakaszát kézzel adagoljuk a berendezésbe. E kezdeti rúdszakaszt előzőleg az erede­tinél valamivel kisebb átmérőjűre alakítjuk annak érde­kében, hogy a kalibráló és viaszoló 19 szerelvényben való, X irányú tolása közben könnyen keresztül tudjon haladni a 63 szerszámon. A 11 rúd ezután a 26 tömb 27 nyílásába kerül, majd abba a térbe, ahol a négy, 13 fogópofákból álló lánc, illetve sor összetart és létre­hozza a 21 megfogó elemeket. Mialatt all rúd kezdeti szakasza keresztülhalad a 64 kamrán, a 11 rudat 66 viaszból levő bevonattal látjuk el. Ha all rúd kezdeti szakaszát már elég hosszan be­toltuk a 21 megfogó elemek középső 44 nyílásába, mű­ködésbe hozzuk a megfelelő 31, 32, 33, 34 és 35 motoro­kat és ezek forgatni kezdik a hozzájuk tartozó hajtó 14 fogaskerekeket. Előnyös, ha valamelyik motor, pél­dául a 35 motor fordítva, azaz szivattyúként működik, miáltal a 22 szerszám előtt olyan biztonsági nyomást tart fenn, amely a 21 megfogó elemek 13 fogópofáit X irányban egymáshoz szorítja, ami megakadályozza, hogy a viasz bevonat a fogópofák közé szivárogjon. A 35 motor úgy kapcsolható a 31, 32, 33 vagy 34 motor­hoz, hogy ennek hajtását segítse. A forgó 14 fogaskerekek a 13 fogópofák négy láncát vagy sorát a végtelenített 16 pálya mentén előre hajtják, eközben all rúd körül létrejönnek a 21 megfogó ele­mek, all rudat szorosan megfogják és az X irányban magukkal húzzák. A 21 megfogó elemeket mozgásuk közben a 48 vezetőelemek és közvetve a 27 nyílás falai vezetik. A 13 fogópofák különböző sorainak, láncainak 26 tömbön belüli azonos sebességét az biztosítja, hogy a 14 fogaskerekek mindegyike egyidejűleg két szomszé­dos fogópofa 46 fogaival kapcsolódik. így nem fordul­hat elő, hogy a 26 tömbben levő 27 nyílásban valamelyik fogópofa a többitől elmaradjon. A 10 berendezésbe a 20 bemeneti végen belépő, X irányba haladó 11 rúd minden szakasza először a ka­libráló és viaszoló 19 szerelvényben levő 67 leszedővei kerül érintkezésbe (7. ábra). A 67 leszedő all rúd felü­letén levő port és egyéb szennyező anyagokat távolítja el. A 19 szerelvénybe érkező rúdszakasz ezután a 71 kamrában egy kezdeti viasz bevonatot kap, majd át­halad a kalibráló 63 szerszámon, miközben egy kezdeti méretcsökkenést szenved. Ezután a 64 kamrában újabb­­viasz bevonatot kap, amely bevonatot a 68 letörlő ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents