176724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás n-paraffinok elválasztására
17 176724 18 bens anyagot alkalmazunk, akkor az első deszorbens anyagnak előnyösen kevesebb mint kb. 0,1 térf.%-át. Az oldalpárlat tartalmaz kiszorító-anyagot, a fejpárlatnál kisebb koncentrációban második deszorbens anyagot, és ha első deszorbens 5 anyagot használtunk, akkor ez utóbbit is. A fenéktermék az extraktum-termékből vagy normál-paraffinokból áll, és deszorbens anyagoktól és kiszorító-anyagtól lényegileg mentes. Hasonlóképpen, a finomítványkivezető-áramnak 10 legalább egy részét egy második vagy finomítványkivezető-áramot frakcionáló eszközhöz vezetjük, és itt a második frakcionálás körülményei között fejpárlatra, oldalpárlatra és fenéktermékre frakcionáljuk. A fejpárlat második deszorbens anyagot és 15 kiszorító-anyagot tartalmaz, továbbá, ha első deszorbens anyagot használunk az eljárásban, akkor az első deszorbens anyagnak kevesebb mint kb. 0,1 térf.%-át. Az oldalpárlat tartalmaz kiszorító-anyagot, a fejpárlatnál kisebb koncentrációban má- 20 sodik deszorbenst és első deszorbens anyagot, ha ez utóbbit alkalmazzuk az eljárásban. A fenéktermék finomítvány-termékből (elsősorban izo-paraffinokból és aromásokból) áll, és deszorbens anyagoktól vagy kiszorító-anyagtól előnyösen lényegileg 25 mentes. A „lényegileg mentes” kifejezés azt jelenti, hogy a deszorbens anyag koncentrációja az extraktum-termékben vagy a fmomítvány-termékben kevesebb mint kb. 5 térf.%, előnyösebben kevesebb mint 1 térf.%. 30 A két oldatpárlatot egyesítjük, és egy harmadik frakcionáló eszközhöz irányítjuk, ahol a keveréket frakcionálási körülmények között frakcionáljuk. így kapunk egy fejpárlatot, amit a 3 zónába visszacirkuláltatunk, és egy fenékterméket, amit a 2 zó- 35 nába visszacirkuláltatunk. A fejpárlat második deszorbens anyagot és kiszorító-anyagot tartalmaz, és ha első deszorbens anyagot használunk, 'akkor ez utóbbit is, előnyösen kevesebb mint kb. 0,1 térf.% mennyiségben. A fenéktermék kiszorító-anyagot, 40 előnyösen kevesebb mint 1,0 térf.% második deszorbens anyagot tartalmaz, és ha első deszorbens anyagot használtunk, akkor ez utóbbit is. Oldalpárlatokat eltávolítva az első és második frakcionáló eszközből, ezek mindegyike kisebb koncent- 45 rációban tartalmaz második deszorbens anyagot mint a megfelelő fejpárlatok, és ezeket az oldalpárlatokat a harmadik frakcionáló eszközhöz vezetve a harmadik frakcionáló eszköz méret- és energiaszükséglete csökkenthető, viszonyítva ahhoz, amire 50 szükség lenne, ha oldalpárlatokat nem távolítanánk el, és ezek helyett az első vagy második frakcionáló eszközök fejpárlatait (mindkettőt vagy mindegyiknek egy részét) vezetnénk a harmadik frakcionáló eszközhöz. A találmány szerint lényegesen 55 kevesebb második deszorbens anyag jut az időegységben a harmadik frakcionáló eszközhöz, s ez lehetővé teszi, hogy a harmadik frakcionáló eszköz beruházási és üzemeltetési költségeit csökkentsük. Az első, második és harmadik frakcionáló eszközök 60 általában frakcionáló kolonnák, amelyek felépítése és működése az elválasztási műveleteknél jól ismeretes. A találmány szerinti eljárásban használható egységek mérete a kísérleti üzemi mérettől a nagy- 65 üzemi célokat szolgáló méretekig változhat, és az áramlás sebessége néhány milliliter-óra és sok ezer gallon/óra lehet. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módját a csatolt ábra szemlélteti vázlatosan. Az ábra négy külön műveleti zónát és három külön frakcionáló eszközt mutat be, a be- és kivezető-áramokkal és összekötő vezetékekkel. Az 1 adszorpciós zónát, 2 tisztítózónát, 3 deszorpciós zónát és 4 pufferzónát alkalmazzuk normál-paraffinok izo-paraffinoktól történő elválasztására, és így extraktumkivezető-áramot és finomítványkivezető-áramot termelünk. A 15 és 19 frakcionáló eszközöket használjuk egy deszorbens anyagnak és egy kiszorító-anyagnak az extraktumkivezető- és finomítványkivezetŐ-áramokból történő elkülönítésére, és így extraktum-termékáramot és finomítvány-termékáramot állítunk elő. A 24 frakcionáló eszközt használjuk egy deszorbens anyagnak egy kiszorító-anyagtól történő elválasztására, hogy ezeket valamely műveleti zónában újra felhasználhassuk. A négy zónát szilárd adszorbens részecskéket tartalmazó álló ágyak képezik, de a zónák más esetekben állhatnak egy vagy több önálló kamra sorozatából, amelyek sorba vannak kapcsolva. Az önálló zónák mindegyike állhat egyetlen kamrából, vagy ágyak sorozatából, amelyek egy oszlopban egymásra helyezve képeznek egy zónát. így bizonyos esetekben a fenti zónák mindegyike azonos átlagos mennyiségű adszorbenst tartalmaz és azonos szokásos fizikai dimenziókkal rendelkezik, de más esetekben egyes zónákban több adszorbensre lehet szükség, mint más zónákban. Az említett általános tiszta folyadékáramlás a zónákon keresztül lefelé történik, de bizonyos esetekben egy zónát úgy is működtethetünk, hogy egy bizonyos időszakban a folyadék áramlása az általános tiszta folyadékáramlás irányával ellentétes legyen. A különböző zónákban végbemenő műveleti lépések jobb megértése céljából úgy képzelhetjük el, hogy az adszorbens-szemcsék áramlása felfelé irányul. Normál állóágyas ellenáramú műveletek esetében az adszorbens anyag nyugalomban marad, és az említett egyes adszorpciós, tisztító, deszorpciós és pufferzónákat mozgatjuk el az adszorbensen keresztül úgy, hogy a különböző be- és kivezető-áramokat egyirányban eltoljuk, s így a szilárd adszorbenshez viszonyítva az ellenáram irányában folyadékáramlást hozunk létre, és folyamatosan termelünk extraktum- és finomítvány-áramokat. A legtöbb esetben a be- és kivezető-áramok eltolását az álló-ágy vagy adszorbens mentén egyidejűleg és az adszorbens ágy mentén azonos távolságban végezzük. Más esetekben célszerű, hogy két bevezető- és kivezető-áram között levő adszorbensen két vagy több zónafunkció menjen végbe, mielőtt a be- és kivezető-áramokat eltolnánk. A zónák előzetesen ismertetett definíciójának megfelelően az 1 adszorpciós zónát az az adszorbens anyag képezi, amely a 6 tápanyagbevezető-áram és az 5 finomítványkivezető-áram között foglal helyet, mely utóbbit az 1 zónával a 11 vezeték köti össze. A 2 tisztítózóna közvetlenül az 1 zóna után, az ellenáram irányában van elhelyezve, és az 1 zónával közös határvonala a 6 9
