176721. lajstromszámú szabadalom • Háromfázisú függőleges elrendezésű lemezfiókos csoportos biztosító szerelvény
5 176721 6 tott markolat csatlakozik- A markolat végén bowdenen át reteszelőhimbával összekötött reteszelő nyomógomb van kialakítva, a tartókar másik végén pedig ívoltókamra van rögzítve. A biztosítószerelvényhez előnyösen olyan földelő-rövidzáró alkalmazható, amelynél a hosszanti válaszlemezek horonypályáiba illeszkedő csapokon csatolókar segítségével kezelőfogantyúval ellátott szigetelőanyagból készült test van rögzítve. A testbe fémsín van beágyazva, amely érintkezőkkel és földelősodronnyal van ellátva. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példa és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti biztosítószerelvény részletei elölnézetben, védőfedél nélkül, a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszet, felhelyezett védőfedéllel, a 3. ábra a hosszanti válaszlemez részletei oldalnézetben, a 4. ábra a 3. ábra B—B vonala mentén vett metszet, az 5. ábra a 3. ábra szerinti hosszanti válaszlemez elölnézetben, a 6. ábra a keresztirányú válaszlemez egy részlete oldalnézetben, a 7. ábra a védőfedél részletei hosszmetszetben, a 8. ábra a 7. ábra C—C vonala mentén vett metszet, a 9. ábra a kapcsolófogantyú helyzete a működtetés két fázisában, oldalnézetben, és a 10. ábra a földelő-rövidzáró részletei oldalnézetben. A többleágazású, biztosítós elosztóberendezés kialakítását és szerkezeti elemeit az 1. és 2. ábra alapján mutatjuk be: A tartószerkezet vízszintesen, három sorban elhelyezett téglalapkeresztmetszetű 1 tartóira vannak csavaros kötéssel rögzítve a 2, 2’, 2” biztosító-aljzatok. Az egymás alatt levő biztosítók, az ún. oszlopok képezik a háromfázisú egységeket. Az oszlopközökben - osztásközépen - függőleges, szigetelőanyagú 3, 3’ válaszlemezek (3—5. ábrák) vannak, melyek az 1 tartókhoz 9 hornyaik révén kapcsolódnak, ez egyben az alapvető mechanikai rögzítést is biztosítja. A középső biztosítósor két oldalán — szintén osztásközépen - keresztirányban 4 válaszlemezek (6. ábra) kapcsolódnak a hosszanti 3, 3’ válaszlemezekhez a 38 hornyokkal, fésű-szerűen. Ez a kapcsolódásmód a 4 válaszlemez együttes helyzettartását és oldalirányú, rögzítését is biztosítja. A hosszanti 3, 3’ válaszlemezek végeinek további rögzítésére alul és felül a szigetelőanyagú 5, 5’ támcsövek közbejöttével a 6, 6’ rögzítőcsavarok szolgálnak. A keresztirányú 4 válaszlemezek mélységi helyzettartását kivezetett 7, T sínek egyszerűen megoldják. A szigetelő 3, 4 válaszlemezekből olyan fiók-rendszer alakul ki ezáltal, melyek mindegyikében a 2 biztosítóaljzat és olvadóbetétje a szomszédostól elválasztva kap helyet. Az elrendezésből következik, hogy a 31, 31’, 31” gyűjtősínek soronként, a 2, 2’, 2” biztosítóaljzatok felső vagy alsó 37 érintkező-csonkjaihoz csatlakoztatva helyezendők el. Erre a célra a hosszanti 3 válaszlemezeken hátulról nyitott 32 áttörések vannak kialakítva. A 3. ábra felső 31 gyűjtősín elhelyezésére alkalmas 3 válaszlemezt mutat. A vezetékoldali csatlakozás oszloponként, hosszanti irányban történhet. Ebből a célból két 2’, 2” biztosítóaljzattól a 39 érintkezőcsonkhoz csatlakozó 7, 7’ síneket ki kell vezetni a csatlakozó rekeszig, mely a fiók meghosszabbított része. A speciálisan hajlított 7, 7’ sínek az egyes oszlopok hátsó oldalán vannak elhelyezve úgy, hogy a helyzettartást egyfelől a keresztirányú 4 választólemezek erre kiképzett 33 hornyai (6. ábra), másfelől az alsó (felső) biztosító magasságában elhelyezett és a hosszanti 3, 3’ válaszlemezek hátsó oldalán kialakított 40 hornyokban rögzített 8 rúdcsavaron levő 34 támcsövek és a 2 (2”) biztosítóaljzat szigetelő teste adnak. A 7, 7’ sínek zsugorított csövekkel vannak szigetelve. A kivezetést vagylagosan mindkét irányban ki lehet alakítani egyazon elosztóegységen belül is. Ennek feltétele, hogy az érintett oszlopot megfelelő hosszanti 3 válaszlemezzel építsük ki. Vezetékek, kábelek csatlakozásának kiépítésekor a 6, 6’ rögzítőcsavarok meglazítás után a 3, 3’ válaszlemezek 35, 35’ hornyaiból kiemelhetők (3. ábra). A hosszanti 3, 3’ válaszlemezeken illesztő-merevítő 36 bordák, továbbá kapcsolófogantyú és földel ő- rövidre záró illeszkedő csapjainak csatlakoztatása céljából L-alakú 41, 41’, 41” horonypályák és 10, 10’, 10” ütközőcsapok vannak kialakítva (3., 5. és 10. ábra). A biztosítószerelvény tartozéka még a 7. és 8. ábrán bemutatott védőfedél is. A védőfedél a függőleges háromfázisú egységeket takarja. A védőfedél a zárt 42 homlokfallal és a 45, 46, 46’ rögzítőnyúlványokkal ellátott 43, 44 oldalfalakkal rendelkezik. A védőfedél csatlakoztatása a szerelvénytesthez egyszerűen leemelhető, vagy felbillenthető módon a felső és alsó 6, 6’ rögzítőcsavarok és a 45, 46, 46’ rögzítőnyúlványok igénybevételével oldható meg. A védőfedél minden feszültség alatt levő szerkezeti elemet — beleértve a vezetékcsatlakozás szerelvényeit is — letakar, ennek következtében biztonságtechnikai szempontból önmagában is teljes értékű védelmet nyújt. Ilyen okból külön tokozásra tehát nincs szükség. A védőfedél felhelyezett állapotban a 2. ábrán látható. A bemutatott konstrukcióhoz felhasznált szigetelő tulajdonságú, új szerkezeti elemeket, válaszlemezeket, védőfedelet mérsékelt hőállósági igénnyel műanyagból is elő lehet állítani, mivel ezek villamos szempontból nincsenek aktív igénybevételnek kitéve és az intenzív átszellőzés is biztosított. Követelmény viszont az önkioltó tulajdonság és mechanikai igénybe vehetőség, alaktartósság kb. 120%-ig. A védőfedelet célszerű átlátszó kivitelben készíteni, hogy a villamos szerelvények szemrevételezése leemelés nélkül is megoldható legyen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
