176700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás löketdugattyús gépek szelepeit vezérlő bütyök geometriai kialakításának meghatározására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176700 0 Bejelentés napja: 1978. VI. 09. (MA-2990) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1977. VI. 10. (P 27 26 073.7) Nemzetközi osztályozás: F 01 L 1/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. X. 28. Megjelent: 1981. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Deschler Geihaid oki. mérnök, Gebhardt Hans mérnök, Wittmann Dieter Maschinenfabrik Augsburg-műszaki alkalmazott, Nürnberg, Német Szövetségi Köztársaság Nürnberg Aktiengesellschaft, Nürnberg, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás löketdugattyús gépek szelepeit vezérlő bütyök geometriai kialakításának meghatározására 1 A találmány tárgya eljárás löketdugattyús gépek szelepeit vezérlő bütyök geometriai kialakításának meghatározására, amely bütyökkel a szelep sík fenekű szelepemelőn át zárórugóval szemben nyitható. 5 Ciklikus működésű erő- és munkagépek a körfolyamat létrehozásához szelepeket igényelnek, amelyeket általában forgó, tengelyen elrendezett bütykökkel vezérelnek. A bütykök forgómozgásának egyenesvonalú ide-oda mozgássá történő átalakí- 10 tásánál a szelepen nagy gyorsulások lépnek fel, amelyek pedig a vezérlőrészekben nagy terheléseket idéznek elő, valamint különösen a nagy relatív mozgású alkatrészekben, például a bütykökön és a szelepemelőn erős kopásokhoz vezetnek. Ezek a 15 jelenségek a gép üzemidejét tekintve az egymáson csúszó bütyök- és szelepemelőfelületek gyorsabb elhasználódásához vezetnek, amelyek a ma széles körben alkalmazott nagyteljesítményű és ezzel részben gyorsabban forgó motoroknál csak fokozód- 20 nak. Az okok túlnyomórészt a bütyökcsúcsok kenésre kritikus körzeteiben levő teherbíró hidrodinamikus kenőfilm nem éppen optimális kialakításában keresendők. Amint az a gyakorlatban beigazolódott, még a dinamikusan jól kiképzett bütyök- 25 profilok sem nyújtanak garanciát a kopásmentes üzemre, ha a hidrodinamikai előfeltételekről nem gondoskodnak. Ismeretes, valamint mérésekkel is igazolták már, hogy folyadékkenésnél nagyterhelésű csúszófelü- 30 2 letek között is kenőanyagfilm képződhet, amely ugyan nem vezet az egymáson csúszó felületek tökéletes szétválasztásához, azonban egy hidrodinamikai hordrészaránnyal a fémes érintkezésű felülethányadot csökkenti. Ezt a kenési állapotot a fizikában vegyes súrlódásként tartják számon, amelynek célja, hogy kiválasztott kinematikai mozgásfolyamaton át lehetőleg nagy folyadék-hordrészarányt érjenek el. Az elasztó-hidrodinamikai kenés elméletének bevezetésével kísérleti úton bizonyítható filmvastagságok számíthatók. Ez az új teória a hidrodinamikai kenés Osborne és Reynolds által 1886-ban létrehozott klasszikus teória átdolgozása, és tekintetbe veszi a nyomásigénybevétel alatti kenőanyag-viszkozitásnövekedését, valamint a terhelt kapcsolódó felületek helyi korlátozott rugalmas alakváltozását. A minimális kenőfilm számítási képletét Dowson és Higginson határozta meg (amely a Shell Internationál Petroleum co., Ltd., London által nyilvánosságra hozott „Die elasto-hydrodynamische Schmierungstheorie” című dolgozatban jelent meg) és az elasto-hydrodynamikai kenéselmélet matematikai analízisének eredménye. A képlet: H = 1,6 x G0’6 x U0'7 x W0’13 (I). H, G, U és W ennél dimenziónélküli tényezőcsoportokat jelentenek, amelyek helyett behelyettesíthetők: 176700
