176699. lajstromszámú szabadalom • Többfuratos befecskendezőfúvóka
3 176699 4 sédeteket végeztek arra vonatkozóan is, hogy a tüzelőanyagsugár helyzetét az említett üzemtartományokban oly módon változtassák, hogy közvetlenül az égési levegővel keveredő tüzelőanyag részarányát megfelelően növeljék. Mindezek az intézkedések azonban dráguláshoz és a motor fokozott zavarokra való hajlamához vezettek, úgyhogy ezekkel a kísérletekkel hamarosan felhagytak. Olyan vezérelt többfuratos befecskendezőfúvókákat is javasoltak már, amelyeknél a fúvókatű az alsó fordulatszám- és terheléstartományban ülékéről kisebb lökettel emelkedik fel, aminek következtében egy, vagy több fúvókafuraton át részleges tüzelőanyagbefecskendezés megy végbe. A felső fordulatszám- és terheléstartományban a fúvókatűt a növekvő nyomás továbbemeli, mégpedig addig, amíg zsákfuratban vezetett hengeres csap a furatot és ezzel a furatba betorkolló további fúvókafuratokat szabaddá nem teszi. Ilyenkor a teljes befecskendezési keresztmetszet áll rendelkezésre. Ezek a befecskendezőfúvókák jól beváltak, és a kísérletek bíztató eredményeket hoztak. Egyetlen hiányossága, hogy gyártása viszonylag bonyolult és mindenekelőtt, hogy a csappal létesített hengeres tömítés hosszabb időre tekintve nem tekinthető kifogástalan megoldásnak. Ezek alapján csupán egy fúvókatű alkalmazása nem tűnik célravezető megoldásnak. A találmánnyal célunk a fent említett hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően a bevezetőben leírt többfuratos befecskendezőfúvókát, azaz két külön fúvókatűvel ellátott befecskendezőfúvókát oly módon továbbfejleszteni, hogy az főleg a hengerfej felőli végén a lehető legkisebb átmérőjű legyen, könnyű legyen előállítani, megbízhatóan dolgozzon, valamint olyan motorokhoz is alkalmazható legyen, amelyek a tüzelőanyagnak az égéstérfalra történő felvitelével dolgoznak. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy az egyik fúvókatű üreges tűként van kialakítva, és hosszirányú furatában a másik fúvókatű tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve, továbbá, az üreges tűvel a befecskendezőfúvóka csúcsától távolabb elhelyezkedő egy, vagy több fúvókafurat, a fúvókatűvel pedig a csúcshoz közelebbfekvő egy, vagy több különböző keresztmetszetű fúvókafurat lezárhatóan van kialakítva. Ilyen elrendezés esetén a befecskendezőfúvóka viszonylag könnyen előállítható, mivel a tömítőfelületek elkülönített fúvókatűkkel működnek együtt és kúposra, vagy gömbsüveg alakúra alakíthatók ki. A fúvókának kis átmérője van, úgyhogy az mindenkor jól elhelyezhető. Ha a tüzelőanyagot filmszerűen az égéstérfalra kell felvinni, ez könynyen úgy valósítható meg, hogy a fúvókafuratokat a befecskendezőfúvóka kerületén nem radiálisán helyezzük el, hanem egymáshoz közel párhuzamosan és egyirányúan. Célszerű, ha az üregestűnek és a második fúvókatűnek a tüzelőanyag támadta felületei és/vagy a rugói a két fúvókatű egyikének támasztófelületéről való leemelését már a motor indításakor, illetve üresjáratánál, a másik fúvókatű nyitását azonban csak a felső terheléstartományban biztosító módon vannak kialakítva. A tű megválasztása ennél jelentéktelen azaz először lehet az üreges-tű, vagy a második fúvókatű nyitva. A találmány szerinti megoldás továbbfejlesztéseként előnyös, ha legalább a második fúvókatű több, axiális irányban egymásmögött elrendezett, különböző pontosságúra megmunkált részekből van kialakítva, vagy ha a vezetőfelületek, illetve a tömítőfelületek csak olyan hosszan vannak kialakítva, hogy azok a rendeltetésüknek megfeleljenek, ezáltal a gyártás egyszerűsíthető. A találmány további részleteit és a lehetséges kiviteli módokat az aligénypontok a leírás és a rajz alapján ismertetjük. A rajzon a találmány szerinti megoldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, ahol Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti befecskendezőfúvóka két különböző példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete. A 3—9. ábrákon a találmány szerinti befecskendezőfúvóka további példakénti kiviteli alakjainak alsó vége metszetben látható. Amint az 1. ábrán látható, a befecskendezőfúvókának 1 csatlakozóeleme van, amely 2 közdarabon át 3 fúvókatesttel van összekötve. A 2 közdarabba távtartó 4 hüvely és két 5 és 6 ütközőgyűrű van betolva. A 3 fúvókatestben 7 furattal, valamint csonkakúp alakú 8 ülékkel ellátott üreges 9 tű eltolhatóan van ágyazva. Ez a kisebb átmérőjű 10 távtartógyűrűn át a 10 távtartógyűrű és az 5 ütközőgyűrű közötti 11 rugó által a 3 fúvókatestben kiképzett 12 támasztófelületre van szorítva. A 7 furatban második, axiálisan eltolható és egymásutáni részből álló 13 fúvókatű van elrendezve, amely az 1 csatlakozóelemben elhelyezett 14 rugóval az ugyancsak csonkakúp alakú 15 üléknél fogva a 3 fúvókatest 16 támasztófelületére van nyomva. A 13 fúvókatűn át elrendezett 17 csavar segítségével a 13 fúvókatű maximális lökete beállítható. A 17 csavar 18 ellenanyával van ellátva. Az üreges 9 tű viszont a 6 ütközőgyűrűvel van határolva és nem állítható. A tüzelőanyag hozzávezetne az 1 csatlakozóelemben kialakított 19 furaton, 20 gyűrűtéren át az 5 és 6 ütközőgyűrűn, a távtartó 4 hüvelyben kialakított 21 furatokon és a 3 fúvókatest 22 furatain keresztül történik. Az utóbbiak a fúvókatestben kialakított 12 támasztófelület fölött kimunkált, gyűrű alakú 23 főnyomótérbe torkollnak. A 12 és 16 támasztófelületek között további 24 gyűrűtér van kialakítva, amely csak az üreges 9 tűnek nyitása után tölthető fel tüzelőanyaggal és az ábrázolt esetben két 25 fúvókafuratba torkollik (Lábra). A 16 támasztófelület alatt még két, a befecskendezőfúvóka 26 csúcsához közelebb fekvő 27 fúvókafurat vezet kifelé. A tűvezetéseken keresztülnyomott tüzelőanyag 28 résolajvezetéken át távozik. A 11 és 14 rugók, valamint a 9 és 13 fúvókatűkön kialakított tüzelőanyag-támadási felületek úgy vannak megválasztva, hogy a 23 főnyomótérben már csekély nyomásemelkedés hatására is 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
