176686. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés tőbbcstornás (térhatású) lemzjátszóhoz a zavaró dübörgés kompenzálására

5 176686 6 csatornák jelei a 203 és 204 erősítőkkel láncba kap­csolt - példánknál soros RC-tagokként kialakí­­tott — 205 és 206 soros impedanciákon át jutnak a 212 és 213 csatomakimenetekre. Az áthallást nem okozó összegképző fokozat előállítja azt a monofó­­nikus jelet, mely létrejönne, ha az áthidaló áramköri ág az adott pillanatban is hatásos volna. Természe­tesen a nagy impedancia folytán ez minimális ener­giát von el a hasznos jelből és így az összegképző 209 áramkör kimenetén, példánknál a feszültségosztó középleágazásán megjelenő jel igen gyenge. Ezért célszerű azt felerősítem. A 210 csatolóelem felü­letáteresztő jellege biztosítja, hogy a hasznos jelet összegeztük, s nem a — kisfrekvencián jelentkező — dübörgést. Az egyenirányító 226 kapcsolás a példa­ként kivitelnél negatív egyenfeszültséget állít elő, mert ilyen vezérlőjelet igényel a példaként alkal­mazott — npn rétegszerkezetű — tranzisztor. Ez a feszültség normál üzemi viszonyok között lezárja a tranzisztort a 221 ellenállás nyitóirányú hatása elle­nére. így sem a tranzisztoron át, sem a munkaellen­állásként kapcsolt 224 diódán át nem folyik áram, a fényérzékeny 225 ellenállás nagyértékű ellenállás és szakadásnak tekinthető, a két 201 és 202 csatornát az áthidaló ág nem söntöli. Ha azonban a két csatorna hasznos jelének össze­ge — 50 dB értékű, s így a hasznos jel már nem fedheti el a dübörgést, mely így hallhatóvá válik, akkor a felerősített összegeiből egyenirányítóit fe­szültség már nem elegendő a tranzisztor lezárására. A 221 ellenálláson át kapott nyitószint hatására a tranzisztor vezetni kezd, a munkaáram hatására a 224 dióda fényt emittál, a fényérzékeny 225 ellen­állás 100 Ohm értéknyire csökken, gyakorlatilag rö­vidzárnak tekinthető a reaktáns impedanciához ké­pest. A nagyobb frekvenciákon természetesen a 207 induktivitás továbbra sem jelent söntöt, legalábbis csak kismértékűt, a dübörgésre érzékeny kisfrekven­­ciák tekintetében viszont a két 201 és 202 csatorna párhuzamosan kapcsolódik, s ez a sönthatás lineári­san frekvenciafüggő amellett a tranzisztor bekapcso­lása nem billenésszerű, hanem viszonylag lassú folya­mat, melynek időzítését a 218 kondenzátor bizto­sítja, gyakorlatilag tehát nincsenek dinamikai löké­sek, ugrások. A zavaró mechanikai mozgások függő­leges komponensei által okozott dübörgési összete­vők a közös kimeneten egymást kompenzálják, az eredő dübörgés szintje lecsökken, a zenei élvezetet kevésbé károsítja, ugyanakkor a hasznos jelek térha­tása csak a kisszintű és kisfrekvenciás jelek tekinte­tében halványul, ahol nincs is gyakorlati jelentősége. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés két- vagy négy csatornás lemezjátszóhoz, a káros mechanikai rezgések okozta 5 ún. dübörgés kompenzálására, mely lemezjátszónál a páratlan sorrendű (pl. első, továbbiakban: első) csa­torna és a páros sorrendű (pl. második, továbbiak­ban: második) csatorna egy-egy soros impedancián — pl. RC-tagon — át első, illetve második csatorna-10 kimenetre csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a két csatornakimenetet (112 és 113) olyan áramköri ág hidalja át, mely frekvencia függvényében növekvő értékű impedanciát pl. induktivitást (107) és azzal sorbakapcsolva villamos jellel vezérelhető ellenállást 15 (108) tartalmaz és a két csatomakimenet (112 és 113) olyan összegképző áramkör (109) egy-egy be­menetére is csatlakozik, mely össegképző áramkör (109) bemeneti impedanciája a csatorna kimenetek­nek az üzemi frekvenciatartományban vett maximá-20 lis impedanciáját legalább nagyságrendben meghalad­ja, s az összegképző áramkör (109) kimenete felül­áteresztő csatolóelemen (110) át jelátalakító foko­zatra (111) csatlakozik, mely jelátalakító fokozat (111) kimenete van a vezérelhető ellenállás (108) 25 vezérlőbemenetére kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási'elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jelátalakító fokozat (111) egyenirányító kapcsolást (226) tartal­maz. 30 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatolóelem (110) és az egyenirányító kapcsolás (226) közé erő­sítő (214) és célszerűen további csatolóelem (215) 35 van beiktatva. 4. A 2. vagy 3 igénypont szerinti kapcsolási el­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ve­zérelhető ellenállást (208) fényérzékeny ellenállás 40 (225) és azzal optikailag csatolt fényemittáló dióda (224) alkotja, mely fényemittáló dióda (224) tran­zisztoros erősítő (222) munkaellenállása és a tranzisz­toros erősítő (222) vezérlőelektródája alkotja a vezé­relhető ellenállás (208) vezérlőbemenetét. 45 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kap­csolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összegképző áramkört (209) a csatornaki­­msnetek (212 és 213) közé iktatott feszültségosztó 50 alkotja, melynek középleágazása alkotja az összeg­képző áramkör (209) kimenetét. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 814182 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3

Next

/
Thumbnails
Contents