176686. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés tőbbcstornás (térhatású) lemzjátszóhoz a zavaró dübörgés kompenzálására
5 176686 6 csatornák jelei a 203 és 204 erősítőkkel láncba kapcsolt - példánknál soros RC-tagokként kialakított — 205 és 206 soros impedanciákon át jutnak a 212 és 213 csatomakimenetekre. Az áthallást nem okozó összegképző fokozat előállítja azt a monofónikus jelet, mely létrejönne, ha az áthidaló áramköri ág az adott pillanatban is hatásos volna. Természetesen a nagy impedancia folytán ez minimális energiát von el a hasznos jelből és így az összegképző 209 áramkör kimenetén, példánknál a feszültségosztó középleágazásán megjelenő jel igen gyenge. Ezért célszerű azt felerősítem. A 210 csatolóelem felületáteresztő jellege biztosítja, hogy a hasznos jelet összegeztük, s nem a — kisfrekvencián jelentkező — dübörgést. Az egyenirányító 226 kapcsolás a példaként kivitelnél negatív egyenfeszültséget állít elő, mert ilyen vezérlőjelet igényel a példaként alkalmazott — npn rétegszerkezetű — tranzisztor. Ez a feszültség normál üzemi viszonyok között lezárja a tranzisztort a 221 ellenállás nyitóirányú hatása ellenére. így sem a tranzisztoron át, sem a munkaellenállásként kapcsolt 224 diódán át nem folyik áram, a fényérzékeny 225 ellenállás nagyértékű ellenállás és szakadásnak tekinthető, a két 201 és 202 csatornát az áthidaló ág nem söntöli. Ha azonban a két csatorna hasznos jelének összege — 50 dB értékű, s így a hasznos jel már nem fedheti el a dübörgést, mely így hallhatóvá válik, akkor a felerősített összegeiből egyenirányítóit feszültség már nem elegendő a tranzisztor lezárására. A 221 ellenálláson át kapott nyitószint hatására a tranzisztor vezetni kezd, a munkaáram hatására a 224 dióda fényt emittál, a fényérzékeny 225 ellenállás 100 Ohm értéknyire csökken, gyakorlatilag rövidzárnak tekinthető a reaktáns impedanciához képest. A nagyobb frekvenciákon természetesen a 207 induktivitás továbbra sem jelent söntöt, legalábbis csak kismértékűt, a dübörgésre érzékeny kisfrekvenciák tekintetében viszont a két 201 és 202 csatorna párhuzamosan kapcsolódik, s ez a sönthatás lineárisan frekvenciafüggő amellett a tranzisztor bekapcsolása nem billenésszerű, hanem viszonylag lassú folyamat, melynek időzítését a 218 kondenzátor biztosítja, gyakorlatilag tehát nincsenek dinamikai lökések, ugrások. A zavaró mechanikai mozgások függőleges komponensei által okozott dübörgési összetevők a közös kimeneten egymást kompenzálják, az eredő dübörgés szintje lecsökken, a zenei élvezetet kevésbé károsítja, ugyanakkor a hasznos jelek térhatása csak a kisszintű és kisfrekvenciás jelek tekintetében halványul, ahol nincs is gyakorlati jelentősége. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés két- vagy négy csatornás lemezjátszóhoz, a káros mechanikai rezgések okozta 5 ún. dübörgés kompenzálására, mely lemezjátszónál a páratlan sorrendű (pl. első, továbbiakban: első) csatorna és a páros sorrendű (pl. második, továbbiakban: második) csatorna egy-egy soros impedancián — pl. RC-tagon — át első, illetve második csatorna-10 kimenetre csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a két csatornakimenetet (112 és 113) olyan áramköri ág hidalja át, mely frekvencia függvényében növekvő értékű impedanciát pl. induktivitást (107) és azzal sorbakapcsolva villamos jellel vezérelhető ellenállást 15 (108) tartalmaz és a két csatomakimenet (112 és 113) olyan összegképző áramkör (109) egy-egy bemenetére is csatlakozik, mely össegképző áramkör (109) bemeneti impedanciája a csatorna kimeneteknek az üzemi frekvenciatartományban vett maximá-20 lis impedanciáját legalább nagyságrendben meghaladja, s az összegképző áramkör (109) kimenete felüláteresztő csatolóelemen (110) át jelátalakító fokozatra (111) csatlakozik, mely jelátalakító fokozat (111) kimenete van a vezérelhető ellenállás (108) 25 vezérlőbemenetére kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási'elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jelátalakító fokozat (111) egyenirányító kapcsolást (226) tartalmaz. 30 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatolóelem (110) és az egyenirányító kapcsolás (226) közé erősítő (214) és célszerűen további csatolóelem (215) 35 van beiktatva. 4. A 2. vagy 3 igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérelhető ellenállást (208) fényérzékeny ellenállás 40 (225) és azzal optikailag csatolt fényemittáló dióda (224) alkotja, mely fényemittáló dióda (224) tranzisztoros erősítő (222) munkaellenállása és a tranzisztoros erősítő (222) vezérlőelektródája alkotja a vezérelhető ellenállás (208) vezérlőbemenetét. 45 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összegképző áramkört (209) a csatornakimsnetek (212 és 213) közé iktatott feszültségosztó 50 alkotja, melynek középleágazása alkotja az összegképző áramkör (209) kimenetét. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 814182 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3