176644. lajstromszámú szabadalom • Szövetszalag biztonsági övhöz
3 176644 4 gal kiképzett biztonsági övék nem megbízhatóak, aránylag rövid idő alatt és kevés igénybevétel után használhatatlanná válnak. Ismert olyan szövetszalag is, amelynél a körgyűrű keresztmetszetű szövetszalag szélén levő védőszegélyt a tulajdonképpeni szövetszalaggal egy munkadarabként, közös vetülékfonalak felhasználásával, szövéssel állítják elő. Az ilyen szövetszalagnál a szélességi méret nagyobb részét a szalagrész képezi amelynek, szélén legalább egy tömlőrész van. A szövetszalag mindkét szélén is lehet tömlőrész kialakítva. Az ilyen szövetszalag kialakításának hátrányos tulajdonsága, hogy balesetnél, túlnyújtásnál a szövetszalag szalagrésze és tömlőrésze nem egyformán viselkedik. A terhelés megszűnte után a szövetszalag széle ennél a kialakításnál is hullámossá válik, a szövetszalagot már egyetlen baleset, túlnyújtás után sem lehet tovább használni. A találmány feladata biztonsági övékhez használható olyan szövetszalag létrehozása, melynek szélei a felhasználó személy testén nem okozhatnak vágott sebet, a felhasználó személy ruháját számbavehető módon nem koptatják, balesetnél, túlnyújtásnál a tulajdonképpeni szövetszalag és a szélén levő védőszegély, illetve a tömlőrész egyformán viselkedik és egyformán vesz részt az erőhatással szembeni munkában, az erőhatások megszűnte után a maradó alakváltozás — ha ilyen egyáltalán van — a szövetszalag szalagrészén és tömlőrészén teljesen azonos mértékű, és amely több nagyobb, maradó alakváltozást okozó terhelést is szakadás nélkül kibír. A találmány szerinti, biztonsági övékhez használható szövetszalag, amelynél a sík szalagrész legalább egyik széléhez szövött tömlőrésze van, a kitűzött feladatot úgy oldja meg, hogy a tömlőrész(ek)ben levő láncfonalak szakadási nyúlása legalább „a” százalékkal nagyobb, mint a szalagláncfonalak szakadási nyúlása, ahol az „a” százalék legalábbis közel egyenlő azon „b” százalékkal, amennyivel egy meghatározott hosszúságú szövetszalagnál az eltérő vetüléksűrűségből adódóan a szalagláncfonalak tényleges hossza nagyobb, mint a tömlőláncfonalak tényleges hossza, annak érdekében, hogy kompenzáljuk a sík szalagrészben és a tömlőrész(ek)ben a szövés során adódó eltérő láncfonalhosszakat, valamint hogy ellensúlyozzuk a tömlőrész(ek) használatából adódó elkopását, s így eléijük, hogy valamennyi láncfonal közel azonos terhelésnél szakadjon el. A találmány szerinti szövetszalagnál műanyag láncfonalak alkalmazása esetén a szakadási nyúlások szükséges eltérésének létrehozásához a tömlőrész(ek)ben levő láncfonalak összeszövés előtt erősebben zsugorítottak, mint a szalagrészben levő láncfonalak. Egy előnyös kiviteli alaknál a különböző szakadási nyúlás legalább részbeni eléréséhez a tömlőrészben levő láncfonalak, vagy azok alkotőszálai erősebben sodrottak, mint a szalagrészben levő láncfonalak vagy azok alkotószálai. Ugyancsak előnyös, ha a tömlőrész láncfonalai nagyobb fínomságúak, mint a szalagrész láncfonalai. A találmányt a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, melyek közül:- az 1. ábrán egy ismert típusú szövetszalag részének nézete,- a 2. ábra a találmány szerinti szalag részének nagyított felülnézeti vázlata, melynél a szövetszalag egyik szélén levő tömlő is látható,- a 3. ábra a 2. ábrán látott szövetszalag keresztmetszete. Az 1. ábrán az ismert 1 szövetszalag 2 széle már a szövés folyamán hullámossá válik. A 2. és 3. ábrán feltüntetett, találmány szerinti szövetszalagnál ilyen hullámosság nem fordulhat elő. A 3 szalagrész sík, a 4 tömlőrész pedig a szövetszalag szélén félkör, illetve körív alakú. A 4 tömlőrész 3 szalagrész síkjára merőleges irányú szélességi mérete nem nagyobb a 3 szalagrész vastagságánál. A 4 tömlőrész tengelye a szövetszalag feltételezett középfelületében, szimmetria síkjában van. Mivel a 4 tömlőrész 3 szalagrész síkjára merőleges irányú mérete nem nagyobb a 3 szalagrész vastagságánál, a fölgöngyölítő szerkezetnek a szövetszalag fölgöngyölítése nehézséget nem okoz. A 3 szalagrészben az 5 vetülékfonalak a szalagrész szimmetria síkjában, középsíkjában helyezkednek el. A 4 tömlőrészben az 5 vetülékfonalak 6 hurkot képeznek. A 4 tömlőrésznek 7 fölső fala és 8 alsó fala van. Mint már ismertettük, a 3 szalagrészben és 4 tömlőrészben levő láncfonalak szakadási nyúlásának különbözőnek kell lenni . A 4 tömlőrészben levő láncfonalak szakadási nyúlásának nagyobbnak kell lenni a 3 szalagrészben levő láncfonalak szakadási nyúlásánál, ami például azáltal érhető el, hogy a 4 tömlőrészben levő láncfonalak erősebben vannak zsugorítva a 3 szalagrészben levő láncfonalaknál. A 3 szalagrészben és 4 tömlőrészben levő láncfonalak például a következőképpen választhatók meg: A 4 tömlőrészhez való láncfonalakat szövés előtt körülbelül 4%-kal zsugorítjuk. A 3 szalagrészben egy példaképpeni kiviteli alaknál 220 kettős láncfonal van. A két 4 tömlőrész mindegyikében 20 egyszeres fonal van. A 3 szalagrész minden 100 mm-én 87 vetést végzünk. A 4 tömlőrészben a vetések sűrűsége ennek fele, tehát minden 100 mm hosszon 43,5 vetés van. Szövés után az egész szövetszalag körülbelül 2,5%-kaí van meleg levegőben zsugorítva. Az így előállított szövetszalagban a láncfonalak tényleggs hossza a következő: a 3 szalagrészben 109 mm a 4 tömlőrészben 102 mm hosszkülönbség mintegy 7% Az alábbi táblázatból látható, hogy a példaképpeni kiviteli alaknál alkalmazott láncfonalak esetében a tömlőrészben levő láncfonalak szakadási nyúlása körülbelül 2,5%-kal nagyobb volt a szalagrészben levő láncfonalak szakadási nyúlásánál. A töm-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
