176641. lajstromszámú szabadalom • Két vagy többdimenziós információhordozó-lapkból álló készlet
13 176641 14 lyekben további másod-szimbólumok vannak, amennyiben a kódok számát néggyel, illetve általánosságban szólva, s-el megszorozzuk. Ha például a tárgyalt esetben a gyógyszerkészítmények anyagi tulajdonságainak egymásra hatását kívánjuk figyelemmel kísérni, akkor a 21 mezőt a fizikai tulajdonságok kölcsönhatása szempontjából, a 22 mezőt a pozitív farmakológiai tulajdonságok egymásrahatása, a 23 mezőt a kémiai kölcsönhatás, a 24 mezőt pedig a negatív farmakológiai hatások rögzítésére használjuk ki. Az előző mondatban — és a leírás során fentebb több esetben is - alkalmaztuk az „egymásrahatás” vagy „kölcsönhatás” kifejezést. Ez fordul elő legsűrűbben, de egyaránt jelölhető vele bármilyen más viszonyra utaló jellemző is, például az egyes gyógyszerek összeférhetetlensége, hatásuk ütközése, stb. A 21—24 mezőket a választott kódok funkciójától függően színezhetjük is. Egyébként nemcsak a választott színárnyalatát változtathatjuk a szín intenzitását is, ami a színes szimbólum átlátszóságának felel meg, ha maga a jeltároló kártya is átlátszó. A színes szimbólumnak ezt az átlátszóságát elérhetjük oly módon is, hogy csökkentjük a színezék intenzitását, vagy a színréteg vastagságát, vagy úgy, hogy nagyon finom vonalakkal és többé-kevésbé jól szétválasztható térközökkel kialakított ábrát szerkesztünk. A rajz minden eleme (például egy adott vonala) amelynek meghatározott színe van, egy adott alkatrésznek felelhet meg, aminek segítségével — ismerve azt a mezőt, amelyben van - az alkatrészek vagy alkotó mindenfajta „egymásrahatását” kiolvashatjuk. Ezen különböző rendszerek révén, — azzal, hogy több jeltárolókártyát helyezünk egymásra — az intenzitást növelhetjük, mimellett csökkentjük a kártyahalmaz átlátszóságát úgy, hogy azonos, de világosabb színezést alkalmazunk, ami gyakorlatunkban egy azonos alkotóra vonatkozó különböző jellemzőkre, sőt közelebbről megjelölve azonos hatóanyagra vonatkozhat, előre számított adagolási mennyiséget véve alapul, de azt is kiolvashatjuk belőle, hogy a szóban forgó gyógyszer az előírt és rendelt gyógyszernek felel meg, teljes gyógyszertári adagolásnak megfelelő mennyiségben. Ha például - amint a 6. ábrán ábrázoltuk - a szimbolikus jeleket minden egyes mezőben többé-kevésbé zárt vonalakkal ábrázoljuk, melyek minden egyes mezőben más irányúak, akkor jól látható, hogy elsősorban világosabban tudjuk kiolvasni azokat, illetve a 21-24 mezőket egymástól jobban meg tudjuk különböztetni, de ennek segítségével a jeltároló kártya margójára felvitt kommentáijellegű információkhoz juthatunk, ehhez csupán a különböző irányokba mutató nyilakat kell segítségül venni, melyek a különböző természetű egymásrahatásoknak felel meg. A rovátkáit mezők rendszere arra is jő - ha már a jeltároíó kártyákat egymásra helyeztük, hogy az azonos színű vonalak irányeltéréséből, melyek egyébként analóg szimbólumok és az aktív alkotókra, vagy ezek ekvivalenseire vonatkoznak, az egymásra helyezett kártyák vonalainak eltérési mértékéből az alkotók azonosságát vagy különbözőségét állapíthatjuk meg, és ha az alapszínekhez kódjelzést is rendelünk hozzá, az összetett színeket pedig egymásrahelyezve vizsgáljuk, - akkor ugyanezen 5 eredményre jutunk. 6. példa 10 Ebben a példában egy olyan sajátos kiviteli példát ismertetünk, amely alkalmas arra, hogy olyan különleges gyógyszerkészítmények jellemzőinek megkülönböztetésére szolgáljon, amelyek egy adott piacra, például a franciaországi piacra vonat- 15 koztathatók, természetesen csupán példaképpeni szemléltetés végett. Ehhez a példához fél-merev, előnyösen átlátszó, derékszögű jeltároló kártyákat választottunk. Ezek mindegyike egy-egy sajátos jellemzőnek felel meg, a szó tág értelmében. Egy-egy 20 kártya esetleg több alkalmazási módra többfajta adagolásra, vagy többféle összetételű gyógyszerre utalhat. Mindegyik kártyán a szóban forgó gyógyszerre 25 vonatkozó javallatok, s a gyógyszert előállító cég neve szerepel. Egyébként ugyanilyen módon vannak rajta feltüntetve a hatóanyagok, vagy általánosságban szólva, mindazon alkotók fel vannak -sorolva, amelyek másodlagos hatásokat vagy egyéb 30 egymásrahatást idézhetnek elő. Egy kártya derékszögű négyszög alakú, amelynek hossza 100 mm, szélessége 80 mm és Descartes-féle koordináta van rá felrajzolva. 35 A kártyán a következő adatok szerepelhetnek: 1. Hatóanyagok, melyek a gyógyszer különleges jellemzőit több és esetleg szekundér farmakológiai osztályát jelölik, 40 2. Hatóanyagok kölcsönhatása és ezek jellemzői, egyéb hatóanyagokkal összefüggésben, 3. A hatóanyagok bizonyos élelmiszerekre, italokra és a légutakon elnyelt anyagokra, egyéb környezeti hatásokra (napsugárzás, klíma, földrajzi 45 magasság, stb) gyakorolt befolyása, 4. Az első három pontban körülírt adatok lehetséges módosítására utaló adatok, klinikai rutinvizsgálatokkal összefüggésben (lényegében biológiai vizsgálatokkal), az adatok esetleges meghamisításából 50 eredő hatások megkülönböztetésével. 5. ritkán, vagy gyakran előforduló, nemkívánatos hatások, 6. Ellenjavallatok és a gyógyszer alkalmazására irányuló óvatossági előírások a beteg egyéniségének 55 és fizikai állapotának figyelembevételével: kor, nem, patológiai állapot, adagolás módja. A különleges gyógyszerek adatait rögzítő kártyát átlátszó anyagból, azon«» előrenyomott matricával 60 készítjük. Azonos feldolgozás során, két vagy több, megfelelő kártyát egymásra helyezve az információhalmaz közvetlenül kiolvasható teljes szöveggel, ugyanakkor kiolvashatók az esetleges kölcsön- 65 hatások és azok legáltalánosabb jelenségei: 7
