176622. lajstromszámú szabadalom • Berendezés altalaj öntözésére
7 176622 8 sztatikái nyomást biztosít, így a talajba a vízbevitel gyakorlatilag egyenletes. A 2 szivattyúkat mindaddig üzemeltetjük, amíg a talaj a szükséges vízmennyiséget meg nem kapta. Amikor a talajból a felesleges vizet kívánjuk eltávolítani, a 2 szivattyúk természetesen nem működnek, s nincs szerepük a 6 elosztóvezetéknek, s az 5 fővezetéknek sem. A 9 nyomáskiegyenlítő vezetékbe épített 10 tolózárat viszont megnyitjuk, s ezzel — a jelen kiviteli példa esetében gravitációs úton — megkezdjük az 1. ábra szerinti berendezés környezetében levő talajtartományból a felesleges talajvíz lecsapolását. Ez a perforált 7 nedvesítővezetékeken keresztül történik, amelyekbe a talajvíz be tud hatolni, onnan a 9 nyomáskiegyenlítő vezetékbe kerül, s a nyitott 10 tolózáron át a 13 vízelvezető-vezetéken keresztül recipiensbe távozik. Amenynyiben a terepadottságok a gravitációs vízelvezetést nem teszik lehetővé, a 9 nyomáskiegyenlítő vezetéken át távozó víz szivattyúval átemelhető és úgy továbbítható. A vezetékrendszer hidraulikai méretezése az alábbi szempontok figyelembevételével történik : a) az aktív gyökérzóna, valamint az oldalirányú nedvesedés figyelembevételével megállapítható az 1 fmre eső nedvesített sáv térfogata mB-ben kifejezve; b) a talaj vízháztartási adataival számolva (VK, DV, HV) megállapítható az 1 fm-re kiöntözendő vízmennyiség 1-ben; c) az 1 fm nedvesítőcsővel ellátandó terület (m2-ben kifejezve) alapján adódik a területi norma mm-ben (vizoszlopmagasság) kifejezve; ezt összevetve az egynapi vízszükséglettel a mértékadó időszakban, adódik az öntözés gyakorisága (napban kifejezve); d) a vízforrás vízhozama (1/percben kifejezve) alapján határozzuk azután meg az egy nap alatt megöntözhető területnagyságát: pl. a vízforrás (csőkút) vízhozama : 10001/perc üzemidő: 24 óra—1440 perc az egy nap alatt kiöntözhető víz: Q= 1440 0001/nap 1 fm nedvesítővezeték vízfogyasztása a fenti b) pont szerint számolva pl. 631 Az ellátható csővezetékhossz: 22 857 fm Amennyiben a nedvesítővezetékek oldaltávolsága 9,0 m, az öntözhető terület : 205 713 m2=20 ha 63 i Terület-teljesítmény: -—-=7 mm/nap 9nr Ha a mértékadó egynapi vízszükséglet 3,5 mm, az adott csőkút 40 ha terület vízpótlását képes ellátni, folyamatos üzem mellett. e) A vezetékrendszer helyszínrajzi elrendezése figyelembevételével ezután kiszámítható a fő- és elosztóvezetékek átmérője az anyagminőség függvényében, 0,70—1,50 m-es nyomástartományban. Ha a terület adott, ugyanezen számítási alapelvek alapján állapítható meg a szükséges vízhozam. A számítások a vízpótlás tényleges végrehajtása során gyors talajnedvesség-méréssel ellenőrizhetők, s szükség szerint korrigálhat ók. A továbbiakban a találmányt példán keresztül ismertetjük részletesen: Talajadottságok : hy (Kuron-féle higroszkóposság) % 1 térfogatsúly ~ 1,4 t/m3 VK (természetes vízkapacitás) % 168 1/m3 DY (hasznos víz) D W,,/m’x9 100 % 126 1/m3 HV (holtvíz) ^42 1/m3 1000 Folyamatos üzemben annyi vizet kell a 7 nedvesítőcsöveken át kiadni, amennyi a tényleges víztartalom és a vízkapacitás különbsége, plusz a növényzet vízfogyasztása. Az adott esetben — a tényleges víztartalom — a nedvesítendő rétegvastagság 105 1/m3 (gyökérzóna) 0,50 m — a csőtávolság 9 m — a hasznos víz 126 1/sec — a vízkapacitás 168 1/m3, így 1 fm-re 9x0,5x63 1 vizet kell kiadagolni, azaz 283,51-t. Az összes lefektetett csőhossz 44 400 fm (40 ha), így az egyszeri vízkapacitásig való feltöltéshez szükséges 12 587 m3. A vízforrás vízhozama 1 m3/perc, és a növényzet vízfogyasztása 2 mm/nap (40 ha-ra 800 m3). Ez esetben a feltöltésre marad 640 m3/nap. 12 587 m3--------------=20 nap szükséges a vizpótlásra. 640 m3/nap Ha egy 6 elosztóvezeték 10 ha területet lát el, szükséges vízszállító képessége 3601/perc (61/sec). A sebesség csökkentése, ill. az egész rendszer hidrosztatikus nyomásának biztosítására a 6 elosztóvezeték csőátmérőjét célszerű a számítottnál 2—3-szor nagyobbra választani, hogy az energiaveszteség az elosztóvezeték teljes szakaszán gyakorlatilag elkerülhető legyen. Esetünkben, 0,5 m hidrosztatikus nyomásnál Q—f • fïiH 0,06=f • ^2x9,81x0,5 „ 0,006 f=~3ÜT=°,0019=r2' 3,14 d=0,05 m helyett pl. 0,15 m a 6 elosztóvezeték átmérője. A találmány természetesen nem korlátozódik az 1—3. ábrák szerinti kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos formában megvalósítható. Pl. egy-egy elosztóvezetékről kétirányba is leágaztathatók nedvesítővezetékek, s azok száma, egymástól mért oldaltávolsága, anyaga, átmérője stb. a legkülönfélébb lehet. Csők utak helyett más vízforrás is alkalmazható stb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
