176614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fagyálló, porózus, vízáteresztó burkolólapok előállítására
9 176614 10 val legyártott burkolólapok belsejében 48,4%-ban alakul ki olyan tér, amely a vizet befogadja. Vagyis a burkolólap belseje 48,4%-ban üres. Ha ezt a burkolólapot vízbe mártjuk, akkor a burkolólap a tömör részét képező részecskék között levő remanens, mintegy 25%-os vízmennyiséggel együtt összesen 52% vizet tud felvenni. Megfigyelhetjük, hogy a burkolólap belsejében különböző átmérőjű, egymással hajszálvékony csatornákkal összekötött hólyagocskák alakulnak ki, amelyek a burkolólap teljes köbtartalmában fellelhetők. A burkolólap porozitását tehát az biztosítja, hogy — a fentiekből eredően — 55%-os üres tér van a burkolólap belsejében, s ez a tér apró hólyagok összegéből adódik, melyeknek átmérője átlagban legfeljebb 15 mikron. A hólyagok 10 százalékát ugyanis olyan hólyagok alkotják, amelyek átmérője legfeljebb 26 mikron, 90 százalékát pedig olyan hólyagok teszik ki, amelyek átmérője alig 0,3 mikron felett van. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő technológiával gyártott burkolólapokra az alábbi összehasonlító példákat adjuk meg: 1. összehasonlító példa Az 1. példában ismertetett technológiát alkalmazzuk, azzal a különbséggel, hogy az égetést 920 °C hőmérsékleten végezzük. Ennek eredményeképpen gesztenyeszínű burkolólapok jönnek létre, amelyeknek fagyállósága megfelel, az elérni kívánt célra azonban nem alkalmasak, mert mechanikus szilárdságuk nem megfelelő. 2. összehasonlító példa Az 1. példában ismertetett technológiát alkalmaztuk, azzal a különbséggel, hogy az égetést 990 °C-on végeztük. Ennek eredményeképpen sötétvörös színű burkolólapokat kaptunk, melyek felszíne üvegesedni kezdett, tehát a felületen nem jöttek létre pórusok. A vizsgálat azt is igazolta, hogy a burkolólap belsejében sincs meg a megkívánt porozitás. 3. összehasonlító példa Az 1. példában ismereteit technológiát alkalmaztuk, azzal a különbséggel, hogy 100 térfogatrész agyagra 196 térfogatrész fűrészport számítottunk. Ennek eredményeképpen a vízáteresztő tulajdonság nagy mértékben fokozódott, a burkolólapot ennek ellenére nem lehet a célnak megfelelően felhasználni, mert a kész burkolólapok törékenyek lettek, szárítás és égetés után formájukat sem tartották. 4. összehasonlító példa Az 1. példa szerinti technológiát alkalmaztuk, azzal a különbséggel, hogy 100 térfogatrész agyagra 60 térfogatrész fűrészport számítottunk. Ebben az esetben olyan keveréket kaptunk, amelyből kiégetés után igen kemény burkolólapok jöttek létre. Ezek a burkolólapok nem voltak megfelelőképpen vízáteresztők, csiszolás után sem lettek teljesen sima felületűek és bizonyos mértékben a felfagyásra is érzékenyek. Az így gyártott burkolólapok sem feleltek meg tehát a találmány révén elérni kívánt célnak. Fentiekből egyértelműen következik az, hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárást csak és kizárólag a kikötött technológiai előírások szigorú betartásával lehet alkalmazni. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás fagyálló, porózus, vízáteresztő burkolólapok előállítására, különösen talaj burkolására, azzal jellemezve, hogy — 100 térfogatrész agyagot 80—160 térfogatrész száraz, csomómentes fűrészporral jól összekeverünk, mimellett a fűrészpor szemcséinek szemcsenagyságát 0,5 és 4 mm között választjuk meg, ezután — a keverékhez vizet adagolunk oly módon, hogy a keverék összes víztartalma 8—30 súlyszázalék között legyen, a teljes keverék súlyához viszonyítva ; az így kapott keveréket — présformázással formázzuk, — kiszárítjuk, majd — kiégetjük oly módon, hogy az égetési hőmérséklet alsó határértéke az a hőfok, amelyen a kiégetett agyagkeverék fagyálló, felső határértéke pedig az a hőmérséklet, amely mellett az égetett agyagkeverék felülete üvegesedik; égetés után — a burkolólapok felületét lecsiszoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 100 térfogatrész agyagba 120—135 térfogatrész fűrészport adagolunk, majd a két anyagot jól összekeverjük. 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiégetés során alkalmazott, a kiégetett termék fagyállóságához szükséges égetési hőmérséklet, mint alsó határérték és a felület üvegesedéséhez szükséges hőfok, mint felső határérték közötti különbséget 40 °C-ban választjuk meg. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az agyaghoz kevert fűrészpor szemcsenagyságát 1 és 3 mm közötti méretben választjuk meg. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az agyaghoz bekevert fűrészpor szemcséinek hosszúságát 4 mm alatti méretben választjuk meg. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a formázási műveletet őrlés és présformázás révén hajtjuk végre. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
