176607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív vegyületek előállítására

3 176607 4 —N(R.2)2 csoport lehet; az aszimmetria-centrumot a primer vagy szekunder amino-csoport képviseli, mely legalább egy optikailag aktív alkil-csoporttal rendelke­zik. Az aszimmetrikus hidrogénezés során a fenti vegyü- 5 letek jelenlétében a prokirális ketonokat, imineket, N- helyettesített imineket, oximokat vagy racém trialkil­­-foszfin-oxidokat igen nagy hatékonysággal a megfelelő redukált és optikailag aktiv termékké alakíthatjuk. Az optikai aktivitás mértéke eléri a 85%-ot. 10 A találmány szerinti alkalmazott alumínium vegyüle­­tek jó oldhatósága számos oldószerben, még alacsony hőfokon is, lehetővé teszi azt, hogy olyan körülmények között is használhatók legyenek, ahol az A1H3 és LiAlH4 vagy egyéb hidridek már nem adnak jó ered- 15 ményt. Az amino- és imino alánokat optikailag aktív primer­vagy szekunder aminból állítjuk elő —AlH3.D-vel — vagy LiAlH4-gyel való reagáltatás révén. A reakció menete a következő: 20 r H R* 1. A1H3.D+R*-NH2 -h-L—Al—N—Jn+D-2 H2 2. LiAlH4+RR*NH . HCl - RR*N—A1H2+LÍC1+H2 3. A1H3.D+RR*NH -R*RN—A1H2+D+H2 4. A1H2X.D+RR*NH-*R*RN—A1HX+D+H2 (X=C1, Br) 5. AlHj.D+2RR*NH -RR*N—A1H—NRR*+D— —2 H2 (D=Lewis bázis: (CH3)3N, stb.) Az amin lehet például: bomil-amin, sec.butil-amin, fenetil-amin, mentil-amin és bármely olyan primer amin, amelyen optikailag aktív szubsztituens van; vagy bármely olyan szekunder amin, amelyen legalább egy olyan optikailag aktív szubsztituens van, mint például: N-metil-fenetil-amin, pipekolin, dezoxi-efedria, O-metil­­-efedrin, míg a másik szubsztituens királis vagy akriális. A fentiek szerint előállított alánokra példaként az I, II, III, IV, V, VI, VII általános képletű vegyületeket hoz­zuk fel. Ezek a vegyületek a prokirális anyagok, mint például ketonok, iminek és oximok különböző oldószerekben +50 és —100 C° közötti hőmérséklet-tartományban végrehajtott redukciójánál használhatók. Az alkalma­zott hőmérsékletet az oldószer és a kiindulási vegyület tulajdonságainak függvényében választjuk meg. A fenti tényezőktől függően az aszimmetrikus indukció érték el­érheti a 85%-ot. A reakció menetét az 1, 2, 3 és 4 reakció-vázlat segít­ségével mutatjuk be. A reakcióvázlaton (Aí—H*)=optikailag aktív dial­­kil-amino-alánt vagy poliimino-alánt jelent. A reakció lefolytatása után az aszimmetrikus amin majdnem teljes mértékben visszanyerhető, anélkül, hogy számottevő racemizálódás észlelhető lenne rajta. Ez a tény kizárja a hidrogén-átvitel lehetőségét az aszim­metrikus szénatomról akkor, ha az amin szerkezete a következő: 25 30 35 40 45 50 55 > N R. \ / C* / \ H R' 60 65 Amino-alánok alkalmazása révén lehetőség van széles hőmérsékleti határok és különböző oldószerek hasz­nálatára — aszimmetrikus hidrogénezésnél. Emellett a kapott termék optikai aktivitása is jóval magasabb, mint a korábbi eljárások szerint fémhidridek alkalma­zása esetén. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy az optikai indukciót előidéző vegyületet csaknem teljes egészében visszanyerjük. 1. példa 0,215 mól acetofenonnak 100 ml éterrel készített ol­datát lassan belecsepegtetjük 0,11 mól N-metil-fenetil­­-amino-alán 600 ml éterrel alkotott oldatába, melyet előzőleg 0 C°-ra hűtöttünk. 4 óra múlva az oldatot víz­zel és jéggel hidrolizáljuk, mimellett a pH-értéke 4. A pH értéket HCI-dal állítjuk be. A vizes fázist háromszor 100 ml éterrel extraháljuk, a szerves fázis eltávolítása céljából. Az extraktokat egye­sítjük és kis térfogatra pároljuk be. A maradék olajat szcmikarbaziddal, HCI-dal és nát­­rium-acetáttal kezeljük — viz és etanol 1:4 arányú keve­rékében, 60 C°-on. Az elegyet igen nagy mennyiségű vízzel felhígítjuk, 0 C°-ra lehűtjük. A nem reagált acetofenont mint szemi­­karbazont, szűréssel eltávolítjuk. A tiszta oldatot 100 ml éterrel négy ízben extraháljuk. Az egyesített extraktokat Na^SC^-on szárítjuk, majd az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot vákuumba» <fe*ztilláljuk (0,1—0,15 Hgmm-en), 23,6 g fenü-metil-karbinolt nyertünk. Kitermelés: 90% [a]23 Dmírt=-5,5°. Az optikai aktivitás mértéke: 12,5%. A vizes hidrolízis anyaoldatát meglúgosítjuk, éterrel extraháljuk, majd HCl gázzal kezeljük. Ily módon 19,1 g N-metil-fenetíl-amin-hidrokloridot nyerünk. ■ Kitermelés: 93%; [ag^mírt=-29,9° (EtOH, C=5). Az amin-hidrokloridot a dialkil-amino-alán szintézi­sénél használtuk fel, melynek fajlagos forgatóképessége: E*]sUinírt= —30,0° (EtOH, C—5). 2. példa Az 1, példában leírtak szerint járunk el. Acetofenont és N-metil-fenetil-amino-alánt reagáltatunk 2:1 arány­ban, —73 C°-on,etiléteres közegben. Ily módon a fenil-metil-karbinolt állítjuk elő 57,5%-os kitermeléssel. A fajlagos forgatóképesség: [*lmért=-37,2°. Az optikai aktivitás naért éke: 85%. 3. példa Az 1. példában leírtak szerint járunk el. Acetofenont és N-metil-feaetil-amint reagáltatunk 2:1 arányban, 0 C°-on, toluolos közegben. . A fenü-metíl-karbinoit 88%-os kitermeléssel áílítot­­tuk elő. A fajlagos optikai forgatóképesség­­“■12,04°; az optikai aktivitás mértéke 27,4%. 2

Next

/
Thumbnails
Contents