176606. lajstromszámú szabadalom • Uj tiofén-foszfor-származékokat tartalmazó inszekticid, akaricid és nematocid szerek , valamint eljárás hatóanyaguk előállítására
17 176606 18 A kísérleti vegyületek aktivitását az idő függvényében kapott százalékos mortalitásban fejezzük ki. A kapott eredmények az alábbiak: Készítmény hatóanyaga Koncentrációk p. p. m.-ben 5000 500 A vegyület 4 óra 100 90 24 óra 100 90 5 nap 100 100 B vegyület 4 óra 100 49 24 óra 100 100 5 nap 100 100 d) Háziléggyel (Musca domestica) végzett kísérletek Ezt a kísérletet helyi alkalmazással végezzük. A dietiléterrel elkábított legyek hátoldali potrohába a vizsgált vegyület acetonos oldatából 1 mikrolitert adunk be. A rovarokat ezután 20 °C hőmérsékletű és 50%-os relatív páratartalmú helyiségben tartjuk, táplálékként pedig tejet és vizet adunk nekik. A kezelés után 1 órával, majd pedig 24 óra elteltével a százalékos mortalitást megállapítjuk. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg: Készítmény hatóanyaga Koncentrációk p. p. m.-ben 2500 500 100 50 A vegyület 1 óra 100 100 95 24 óra 100 100 95 B vegyület 1 óra 100 100 87 79 24 óra 100 100 94 92 e) Levéltetvekkel (Aphis fabae) végzett kísérletek Szabadtéri kísérletet végzünk parcellákban. Minden egyes* 360x120 cm méretű parcellában 4 sor bab van. Amikor a levéltetvek által okozott természetes fertőzést kísérleti szempontból kielégítőnek találjuk, a kísérleti vegyületet tartalmazó vizes oldatot kipermetezzük. Minden egyes vizsgált vegyületre, illetve koncentrációra kétszeresen végezzük el a kísérletet. A kezelésnél egy parcellára 2 liter oldatot permetezünk ki. A kezelés előtt 1 órával, majd a kezelés után 1 nappal, 1 héttel, 2 héttel és 3 héttel megszámoljuk az élő, illetve az elpusztult egyedek számát. Az értékelést az alábbi osztályozási rendszer alapján végezzük : 0=közel nulla tetű növényenként 1 a= 1—30 élő tetű növényenként 2=30—-150 élő tetű növényenként 3=150—500 élő tetű növényenként 4=több mint 500 élő tetű növényenként Minden két sorban 20 növényt vizsgálunk meg az élő egyedek számának megállapítása céljából. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban - foglaljuk össze [az A vegyületet tehát 50 g/hektoliter koncentrációban alkalmazzuk]. , A vegyületet tartalmazó készítmény Kontroll átlagos érték tetvek száma átlagos érték tetvek száma Kísérlet előtt 1 órával 1,47 84,8 1,53 101,8 Kísérlet után 24 órával 0,00 0,0. 1,89 131,3 Kísérlet után 1 héttel 0,14 1,3 2,93 314,3 Kísérlet után 2 héttel 0,84 13,6 3,32 314,5 Kísérlet után 3 héttel 2,28 140,9 2,26 197,0 f) Levéltetvekkel (Aphis fabae) babnövények szárain végzett vizsgálatok szisztemikus hatás megállapítására Lóbab növények (Vicia fabae) közel 30 cm hosszú szárait körbetekeijük közel 5 cm hosszan abszorbeáló gyapotszövettel. A gyapotszövetet ugyanakkor beborítjuk műanyagbevonattal, hogy lehetőség szerint megakadályozzuk a vizsgálandó termék elpárolgását. Ezután az így kiképzett „öltözet” alá fecskendővel 2 ml olyan vizes oldatot adagolunk, amely hatóanyagot 0,1 vagy 1 g/liter koncentrációban tartalmaz. Egy-egy koncentráció vizsgálatára 3 növényt használunk. Ezután minden egyes növényt megfertőzünk közel 20—25 kifejlett szárnyatlan levéltetűvel. A fertőzés után 1 és 2 nappal megállapítjuk a rovarok mortalitását, illetve a fertőzés után egy héttel az ivadék megjelenését. Ebben az esetben a rovarok elpusztulása szükségszerűen annak a következménye, hogy a kísérleti vegyület a növény szárából a növény leveleibe kerül. Az A vegyülettel kapott kísérleti eredményeket az alábbi táblázatba foglaljuk össze : g/l Százalékos hatásosság Kezelés után egy héttel 24 óra 48 óra észlelhető megfigyelés 1,0 88,6 100,0 nincs ivadék 0,1 41,4 48,7 nincs ivadék Következtetések : A vizsgált rovaregyedekre nézve az A és a B vegyület kifejezetten hatásos inszekticid. Az A vegyületnek babnövényeken kifejlett szisztemikus aktivitása levéltetvekkel szemben különösen jelentős, minthogy a szisztemikus hatású inszekticidek tekinthetők a leginkább előnyösen felhasználható inszekticideknek. Az A vegyület takácsatkával (Tetranychus urticae) szemben kifejtett akaricid hatásának vizsgálata 1. Ovicid teszt: A kísérlethez olyan bableveleket használunk, amelyek egyenként meg vannak fertőzve 10 nőstény takácsatkával és szélükön be vannak kenve madárléppel. A nőstény egyedeket 24 órán át hagyjuk a leveleken, majd eltávolítjuk őket, és a petékkel így fertőzött leveleket két csoportba osztjuk. a) Az első csoportot az A vegyülettel kezeljük úgy, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
