176594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumíniumszulfát kinyerésére szennyezett alumíniumszulfát-tartalmú oldatból
MAGYAR SZABADALMI 176594 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. X. 27. (PE—1001) C 01 F 7/44 Elsőbbsége: Franciaország: 1975. X. 28. (75 32 944) ORSZÁGOS Közzététel napja: 1980. VIII. 28. 1 iiW * J \_ Ilii TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. Feltalálók : Feltalálók: Lamerant Jean-Michel, mérnök, Aix en Provence, Cohen Joseph mérnök, Gardanne, Maurel Pierre, mérnök, Aix en Provence, Franciaország Szabadalmas: Aluminium Pechiney, Lyon, Franciaország Eljárás alumíniumszulfát kinyerésére szennyezett alumíniumszulfáttartalmú oldatból 1 2 A találmány tárgya eljárás alumínium kinyerésére alumíniumszulfát alakjában alumíniumszulfát-tartalmú oldatból. Számos eljárás ismeretes, amelyekkel alumíniumtartalmú anyagokat, így például szilícium- és alumíniumvegyületeket tartalmazó anyagokat kénsavval tárnak fel. Az, ilyen kezelés során kapott forró oldat főként alumíniumszulfátot tartalmaz, de van benne fölöslegben maradt szabad kénsav is, valamint egyéb fémek, így vas és titán és esetleg kálium, nátrium és/vagy magné- 10 zium szulfátjai, amelyek minősége és mennyisége természetesen a kiindulási anyag összetételétől és a feltárás körülményeitől függ. Számos eljárást javasoltak az elemi alumíniumnak az ilyen oldatokból való kinyerésére, amelyek lényege, hogy az alumíniumot szulfát vagy klorid alakjában kicsapják, és ezt a vegyületet azután alumíniumoxid előállítása végett bontják, vagy forgalomba hozzák. A szakirodalomból sokféle alumíniumszulfát ismeretes, nevezetesen vízmentes neutrális szulfátok, vala- 20 mint olyan hidratált neutrális szulfátok, amelyek 4, 6, 9, 12, 14, 16 vagy 18 molekula vizet tartalmaznak, továbbá bázisos szulfátok és különféle savas szulfátok, amelyek 1 vagy 0,5 molekula kénsavat és 12 molekula vizet tartalmaznak. (Journal of Metals, July 1966, 25 811—818 vagy Linke, 4. kiadás Vol. 1, Van Nostrand Company Inc. 1958, 206.) Számos szerző kételkedik e szulfátok némelyikének létezésében, mert ezek általában lassan kristályosodnak, és gyengén szűrhetők. Elválasztásuk esetén olyan 30 szűrőlepény képződik, amely nagy mennyiségű anyalúgot tartalmaz, így az ilyen vegyületek analízise még mosás után is bizonytalan eredményeket szolgáltat. Ha a tiszta oldattól az ipari oldat felé haladunk, amely, 5 mint említettük egyéb oldott szulfátokat is tartalmaz, a nagy mennyiségű anyalúg jelenlétéből az elválasztási nehézségek mellett még az a hátrány is származik, hogy nem kívánt mennyiségű egyéb fémszulfát marad az elválasztott szilárd masszában, amelynek az alumíniumszulfáttal való utólagos teljes elválasztása némely esetben igen bonyolult és költséges eljárással lehetséges csupán. Az elválasztás az esetek legnagyobb részében valóban igen nehéz, és több egymást követő műveletet igényel akkor, ha metallurgiai célokra használható tiszta 15 alumíniumoxidot kell előállítani. Alumíniumszulfát kristályos alakban való előállítását ismerteti az 1 409 688 számú brit szabadalmi leírás. Az ott leírt eljárás értelmében az 1. lépésben egy szennyezést tartalmazó meleg, telített alumíniumszulfát-oldatot kénsavval való megsavanyítás után oly módon hűtenek le, hogy az A12(S04)j. .18H20 képletű alumíniumszulfát kristályai kiválnak, míg a vasszulfát az oldatban marad, a 2. lépésben a kapott szuszpenziót óvatosan felmelegítik úgy, hogyannak hőmérséklete az alumíniumszulfát feloldódásához szükséges minimális hőmérséklet alatt maradjon, és ezen a hőmérsékleten tartják legalább 1 órán át a kristályok egy részének feloldása végett, a 3. lépésben a szuszpenziót az alumíniumszulfátkristályok növelése céljából lehűtik, majd 176594
