176591. lajstromszámú szabadalom • Szakaszos működésű abszorpciós hűtőber jég gyártására

3 176591 4 háztartási hűtőgépek már teljesen kiszorították. Ennek a fejlődésnek az volt az előfeltétele, hogy villamosenergia vagy gáz rendelkezésre álljon. A találmány célja, hogy a fenti hátrányokat kiküszöbölje és olcsó eszközökkel, külön energia­befektetés nélkül trópusi területeken és technikai elmaradottságok közepette is lehetőséget teremt­sen jég gyártásával tiszta ivóvíz előállítására és az élethez nélkülözhetetlen hűtési feladatok elő­állítására. A találmány lényege abban van, hogy a for­raló és elpárologtató tartály között egy vízcsap­daként kialakított harmadik tartály van elhelyez­ve és ezeket cső köti össze, továbbá, hogy az el­párologtató tartály a bevezető csőre merőleges irányban átmenő csövekkel van ellátva. A találmány egy példaképpeni kiviteli alakját a rajzok szemléltetik: Az 1. sz. ábrán a találmány szerinti berendezés fűtő állásban látható. A 2. sz. ábra a találmány szerinti berendezés három működési állását szemlélteti, míg a 3. sz. ábrán a jéggyártó, illetve kondenzáló tartály kialakítása látható. A 4. sz. ábra a vízcsapda kialakítását oldal- és felülnézet­­ben metszetben ábrázolja. A találmány szerinti berendezés felépítése az 1. sz. ábra alapján a következő: A berendezés há­rom teljesen zárt tartályból áll, amelyeket vé­kony acélcső köt össze. A tartályok célszerűen 1 rácsszerkezetre vannak szerelve. A 2 tartály, a forraló egység, kétharmadrészben vízben elnye­­letett ammóniákkal van töltve, míg a 3 és 4 tar­tály üres. A 3 tartály vízcsapda, míg a 4 tartály­nak kondenzáló és elpárologtató szerepe van. A tartályokat összekötő 5 cső a tartályokhoz úgy van — célszerűen hegesztéssel — kötve, hogy a 2 és 4 tartályba a szélső kétharmad részében tor­kollik, míg a 3 tartályba a tartály falához közel, egy vonalban, a 4. sz. ábra szerint van bekötve. A berendezés a jéggyártás folyamán vízszintes tengely körül elforgatva három különböző hely­zetben állhat. A fűtő állásban (2. ábra A hely­zete) a 2 tartály felül, a 4 tartály pedig alul, hű­tővízbe merülve helyezkedik el. A 2 tartály fű­tésével (melegítésével) az ammóniák vizes olda­tából kiűzzük az ammóniákot, amely a 4 tartály­ban az intenzív hűtés hatására kondenzálódik. Ekkor a 2 edényben visszamaradt oldat ammó­niákban szegény lesz. Az ammóniákkal együtt azonban a víz is párolog, a vízgőz azonban a hi­degebb 3 tartályban már lecsapódik és így nem jut el a 4 tartályba, ahol csak a tiszta ammóniák gyűlik össze, mert itt a víz jelenléte az ammóniák lekötésével csak zavart okozna. Ezután a berendezést 180°-kal elforgatva a 2. ábra B állásába kell állítani. Ekkor a 4 tartály kerül a magasba és a 2 tartály merül a hűtővíz­be. A hirtelen hűtés hatására a 2 tartályban levő víz összehúzódik és ennélfogva a tartályban ala­csonyabb nyomás és ezzel légritkulás áll elő. Ez­alatt a magasban levő 4 tartályban az ammóniák forrásba jön és az elpárolgásához szükséges hőt a környezetéből elvonja, és ezzel hűtőhatást fejt ki. Ha a 4 tartály átmenő 7 csöveit alul lezárjuk és a csövekbe vizet öntünk, akkor a párolgó am­móniák gőz hűtő hatására a 7 csövekben jég ke­letkezik. Ez a hűtő hatás mindaddig tart, amíg a 2 tartályban levő víz a párolgó összes ammó­niákot el nem nyeli. Az ammóniák elnyelését megkönnyíti, hogy az 5 cső a 2 tartály jelenleg alsó részébe, tehát az abban levő vízmennyiség alsó részébe vezeti a gázokat. Amikor a 2 tar­tályban levő alacsonyabb nyomás szívó hatására az ammóniák visszaáramlása a 4 tartályból a 2 tartályba megindul, akkor a 3 tartályban össze­gyűlt víz a rendszer folyamatában zavart nem okozhat, mivel a 3 tartály olyan kialakítású, hogy onnan a víz sem a 2. ábra A állásában, sem a B állásában kifolyni nem tud. Ezt követően a berendezést 90°-kal elforgatva a 2. ábra C állásába kell elfordítani, hogy a víz­csapda szerepét betöltő 3 tartályban összegyűlt víz a 2 tartályba visszafolyhasson. A 2. ábrán a tartályok A, B és C állásbani hely­zete látható. A berendezés működésének csak az a feltétele, hogy azt mindig az óramutató járásá­val egyezően kell 180, majd 90°-kal elfordítani. A 3. sz. ábra a 4 tartályt felülnézetben és met­szeti oldalnézetben ábrázolja. Itt látható még a 6 beömlő cső helyzete és a tartályban levő 7 át­menő csövek elrendezése. A 4. sz. ábrán látható a 3 tartálynak, mint víz­csapdának a kialakítása. Az ábrán látható az is, hogy a tartályba bejutó vízgőzöket az abban ki­alakított kamrák fogva tartják, kondenzálják és a lecsapatott víz onnan csak a tartály (a 2. ábra C állása szerinti) vízszintes helyzetbe való állítá­sával, és akkor is csak egy irányban, a 2 tartály felé folyhat ki. Az ammóniák gőzök a 3 tartályon akadálytalanul átjutnak. A találmány szerinti hűtőberendezésnek az alábbi előnyei vannak: — Olcsó és egyszerű felépítésű és így kezdet­leges körülmények között is gyártható, mivel csupán három tartályból, ezeket összekötő csőből és tartószerkezetből áll és nincsen benne sem sze­lep, sem mozgó alkatrész. A termelési költséget csupán az amortizáció és a kezelő munkabére je­lenti. — Könnyen és egyszerűen kezelhető, ezért eh­hez szakképzettség nem szükséges. Egy időben akár több berendezés is üzemeltethető. — Alkalmas korlátlan mennyiségű jég gyártá­sára. Ennek mértéke csupán a berendezés nagy­ságától és darabszámától függ. — Működtethető napenergiával is, gyorsan, fő­leg műanyag elemekből összeállítható olcsóbb gyűjtőtükrök segítségével. Ahol legnagyobb a meleg és legnagyobb szükség van a jég hűtő ha­tására, az üzemeltetése ott a leggazdaságosabb. A berendezés még a legelhagyatottabb települé­seken is használható, ahol napenergia kielégítő mennyiségben rendelkezésre áll. — A találmány tehát lehetővé teszi trópusi te­rületeken is a jéggyártást és ezzel a romlandó élelmiszerek több napos tárolását is. — A jégből előállított ivóvizet tisztítja, mivel a jég gyártása közben a vízből a szennyező anya­gok kifagynak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents