176587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennylúgok elégetésekor kapott, derített kausztikus folyadékok kéntartalmának elkülönítésére kénhidrogén formájában
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176587 Bejelentés napja : 1974. X. 16. Elsőbbsége: Finnország: 1973. XI. 28. (3671/73) (OA—547) Nemzetközi osztályozás : D 21 C 11/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IX. 27. Megjelent: 1981. IX. 30. Feltalálók : Szabadalmas : Romantschuk Hakan Wilhelm, mérnök, Tampere, Oy Tampella Ab., Tampere, Vuojolainen Tuomo Juhani, mérnök, Tampere, Finnország Finnország Eljárás szennylúgok égetésekor kapott, derített kausztikus folyadékok kéntartalmának elkülönítésére kénhidrogén formájában 1 A találmány tárgya eljárás szennylúgok elégetésekor kapott, derített kausztikus folyadékok kéntartalmának elkülönítésére kénhidrogén formájában, amelynek során a kausztikus folyadékot széndioxid-tartalmú gázzal előkarbonátosítjuk, az előkarbonátosított kausztikus folyadékhoz alkálifém-hidrogén-karbonátot adunk, a kénhidrogént elkülönítjük, miközben egyidejűleg alkálifém-karbonátot is termelünk és a kapott alkálifém-oldatot széndioxidos kezeléssel az eljáráshoz szükséges alkálifém-hidrogén-karbonáttá alakítjuk. Számos eljárás ismeretes kén elkülönítésére kénhidrogén formájában alkálifém-szulfid-oldatokból. Az ismert eljárások közül a Sivola-módszert, a Mead-módszert, a Stora-módszert és a Tampella-módszert említjük meg. A Tampella-módszer szerint az alkálifém-karbonátot és alkálifém-szulfidot tartalmazó oldatot az első (előkarbonátosítási) lépésben széndioxid-tartalmú gázzal kezelik. A széndioxid hatására az oldatban alkálifém-karbonát és alkálifém-hidrogénszulfid képződik. A kénmentesítés az alkálifém-hidrogénszulfid és az alkálifém-hidrogén-karbonát kémiai reakcióján alapul, amelynek során kénhidrogén és alkálifém-karbonát képződik. A kénhidrogént előnyösen a 45 576 sz. finn szabadalmi leírásban ismertetett módszerrel, többtányéros kolonna és gőzbefúvatás alkalmazásával különítik el. A gőzbefúvatás közvetlenül is végrehajtható^ műveletben azonban kalorizátorok is felhasználhatók. A kénhidrogén elkülönítésével egyidőben kívánt esetben az alkálifém-karbonát is kikristályosítható, és az így kapott alkálifém-kar-2 bonát ismét felhasználható a folyamatban (lásd a 37 470 sz. finn szabadalmi leírást). A Tampella-módszer során a kénhidrogén elkülönítéséhez szükséges alkálifém-hidrogén-karbonátot egy különálló karbonátosító berendezésben alkálifém-karbonátból állítják elő. A hidrogénkarbonát-képződéshez szükséges alkálifém-karbonátként rendszerint a sztrippelő egység alsó részében kikristályosodott alkálifém-karbonátot alkalmazzák, azonban egyes esetekben kiszerelt alkálifém-karbonátot is felhasználnak. A karbonátosítási reakció során a bevezetett füstgáz széndioxidtartalma az alkálifém-karbonáttal reagál, és alkálifém-hidrogénkarbonátot képez. Füstgázként általában a szennylúgok elégetésére használt kemencéből távozó 14—16%-széndioxid-tartalmú gázokat, illetve — egy előnyösebb módszer szerint — a mesa-kemencéből távozó száraz, 20—22% széndioxidot tartalmazó gázokat alkalmazzák. A gázokat egy különálló hűtőszakaszban vízzel 120—160 C°-ról 35 C°-ra hűtik le. A karbonátosító lépésben nagymennyiségű füstgázt használnak fel, a füstgáz ugyanis csak egyszer halad át a berendezésen. Ekkor a széndioxid-hasznosítás foka a teljes széndioxidtartalomra vonatkoztatva minden esetben 10%-nál kisebb érték. A nem-kívánatos kénhidrogén-képződés kiküszöbölésére a karbonátosítási műveletben szulfidmentes alkálifém-karbonátot használnak fel. Ellenkező esetben ugyanis az esetlegesen képződő kénhidrogén a távozó gázzal együtt a környezetbe jutna, és környezetszennyezést okozna. A Tampella-módszer széndioxid-hasznosítási foka 5 10 15 20 25 30 176587
