176568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés villamos jellel vezérelt műszeren megjelenítendő frekvenciaskála osztásviszonyainak stabilizálására
5 176568 6 Az eddig felsorolt egységek és bekötések jellemzik a találmány szerinti kapcsolási elrendezés legáltalánosabb kivitelét, mely akkor alkalmazható, ha egyetlen sorban ábrázoljuk a teljes frekvenciatartományt. Ha nyújtottsávos üzemmódra van kialakítva a rendszer, akkor az ismert megoldásoknál is alkalmazást nyer a — pl. lépcsőalakú jelet szolgáltató — harmadik 23 generátor, mely léptetőjelet ad — 23c kimenetén át — a függőleges eltérítő 22 rendszer egy 22c bemenetére (ez adott esetben szintén megegyezhet a 22a bemenettel). A lépcsőalakú, vagy ahhoz hasonló hatású léptetőjel biztosítja, hogy a függőleges eltérítés alapszintje soronként konstans értékkel megnő, majd a K-ik sor vízszintes végigsöprése után a függőleges alapszint újra a kiinduló érték. A találmány szerint nyújtottsávos üzemmód megvalósítása esetén a következő kiegészítéseket alkalmazzuk. További 24 osztófokozatot alkalmazunk, melynek 24a bemenetére csatlakozik vagy a második 27 generátor (egyik) 27b kimenete (ahogyan azt az ábra mutatja), vagy pedig a 26 osztófokozat 26b kimenete. Ugyanez a — 27b vagy 26b — kimenet, mely a további 24 osztófokozat 24a bemenetére van kötve, csatlakozik a harmadik 23 generátor 23a jelbemenetére, a további 24 osztófokozat 24b kimenete pedig a harmadik 23 generátor 23b szinkronbemenetére van kötve. Ha a nyújtottsávos üzemmódra kialakított kapcsolási elrendezés panorámavevőnél nyer alkalmazást, akkor a további 24 osztófokozat 24b kimenete csatlakozik a 25 hangológenerátor 25a szinkronbemenetére is. A leírtak alapján a működésmód könnyen követhető. Vegyük először az alapesetet, mikoris a képernyőn mindössze egy sorban ábrázoljuk a teljes frekvenciatartományt, mely példánknál hat osztólépésre bontott, így tehát az alaphelyzetből indulva hat markerjelet kell megjeleníteni. A kapcsolási elrendezés a technika állásához képest (eltérítő 22 és 28 rendszerek és első 21 generátor) csak a 26 osztófokozattal van kiegészítve. A 26 osztófokozat 1 : S arányú, így példánk szerint minden hatodik markerjel után jelenik meg a második 27 generátor 27a szinkronjel bemenetén egy szinkronjel, mely a második 27 generátort alaphelyzetbe állítja. A teljes frekvenciatartomány újabb végigsöprése után jelenik meg a képernyőn az újabb hatodik markerjel és a 27a szinkronjelbemencten az újabb szinkronjel. így tehát a frekvenciaskála indulása egyértelműen a markerjelek fázishelyzetével összhangban megy végbe. Nyilvánvaló, hogy panorámavevőnél való alkalmazás esetén ezzel összhangban kell végigsöpörni a vevő frekvenciatartományát is. A 25 hangológenerátor és a második 27 generátor közötti szinkronfutást, melyet más módon az ismert megoldások is biztosítanak, a találmányunk szerinti kapcsolási elrendezésnél ugyanaz a szinkronjel biztosítja, mely a skálajel és a markerjel közötti együttfutást is biztosítja. Ezért az alapkivitelnél (melyet ábránk nem mutat) a 26 osztófokozat 26b kimenete kötendő a 25 hangológenerátor 25a bemenetére. Ezután kísérjük végig a 2. ábra szerinti teljes elrendezés működésmódját. A frekvenciatartományt az 1. ábrán mutatott példa szerint K=6 sorban ábrázoljuk és mindegyik sorban hat osztólépés van. A második 23 generátor tehát hatfokozatú lépcsőfeszültséget állít elő, ahol az első fokozat célszerűen a zéró szint, de adott esetben az első sor kijelzésénél is lehet zérótól eltérő a második 23 generátor kimenőjele. A további 24 osztófokozatnál 1 : K arányú osztást valósítunk meg. Ha a kapcsolási elrendezés alaphelyzetből indul (ami azt jelenti, hogy a bekapcsoláskor kiadott nullázójel valamennyi fokozatot a frekvenciatartomány alsó határfrekvenciájának megfelelő állapotba hozta), akkor a függőleges eltérítő 22 rendszer a legalsó sávhoz tartozó magasságot állítja be (a legalsó vagy a legfelső sort, aszerint, milyen irányban kívánjuk a rendszert léptetni). A második 27 generátor végigírja a sort és minden osztáslépés végigírása után a markerjelet szolgáltató első 21 generátor egy impulzust ad a függőleges eltérítő 22 rendszer 22a bemenetére. Az S-ik markerjel kiadásakor jelenik meg az első impulzus a 26 osztófokozat 26b kimenetén, mely alaphelyzetbe állítja a második 27 generátort, ugyanakkor akár közvetlenül a 26 osztófokozatról, akár (ahogyan azt az ábra mutatja) a második 27 generátor 27b kimenetéről léptetőjel érkezik a harmadik 23 generátor 23a léptetőjelbemenetére, a függőleges eltérítő 22 rendszer a második sornak megfelelő szintet kap a harmadik 23 generátor 23c kimenetéről. Ugyanez megismétlődik soronként (példánknál még ötször), míg végül az SK-ik (példánknál SK=36) markerjel kiadásakor a további 24 osztófokozat kimenetén is megjelenik a további szinkronjel, mely alaphelyzetbe állítja a harmadik 23 generátort. Panorámavevőnél való alkalmazás esetén •— a nyújtottsávos üzemmódban — a további 24 osztófokozat kimenőjele jut a 25 hangológenerátor 25a szinkronbemenetére is, s így biztosítjuk, hogy a panorámavevő önműködő hangolása a tartomány alsó határáról ugyanakkor indul, amikor a megelőző periódus SK-ik markerjelének kiadásával a vízszintes és a függőleges eltérítő 22 és 28 rendszerek is alaphelyzetbe kerültek. A fentiekben példakénti kivitelt ismertettünk. Természetesen olyan kapcsolási elrendezés is kialakítható, melynél a szinkronjelet 1/S arányú osztófokozat állítja elő (mint a leírt kivitelnél), de a további szinkronjelet nem az 1/S arányú osztással előállított jel további 1/K arányú osztásával állítjuk elő, hanem magát a markerjelet közvetlenül osztjuk 1/SK arányú további osztófokozatban, mely további osztófokozat jelbemenete tehát nem az osztófokozat vagy a második generátor kimenetére csatlakozik, hanem közvetlenül az első generátor kimenetére. Hasonlóképpen az alkalmazási hely és a célszerűen alkalmazható építőelemek függvényében más fokozatnál is eltérő lehet a kapcsolási elrendezés. Lényeges az, hogy a kapcsolási elrendezésnek legyen olyan osztófokozata, mely a markerjelet 1 : S arányban osztja és ha nyújtottsávos az üzemmód, akkor legyen olyan további osztófokozat, mely bármely, a markerjellel szinkronfutó jelből (akár magából a markerjelből is) 1/SK arányban leosztott ismétlődési frekvenciájú jelet származtat le. A 3. és a 4. ábrán mutatott további kiviteli példák szemléltetik, hogy a konkrét felépítés igen változatos lehet és csakugyan célszerűségi okból az eddig közvetlennek mutatott összeköttetések helyett közvetett, esetleg több lépcsősen is közvetett összeköttetések útján biztosítjuk a 2. ábra kapcsán ismertetett jelúttal ekvivalens hatásmechanizmus érvényesülését. Tehát maga a jelút sem feltétlenül megegyező, de mindenképpen a jelek — ha eltérő utakon haladnak is — ugyanazon átalakításoknak lesznek alávetve és a mindenkori vezérlőjelek a beavatkozás helyén pontosan olyan hatásúak, mint a 2. ábra szerinti kivitelnél, vagyis a skálajelet szinkronizáló szinkronjel fM/S frekvenciájú lesz, a léptetőjelet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
