176566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsoládi elrendezés N-tagból álló szűrőcsoport, pl. fésűszűrő áteresztő tartományi hullámosságának mérésére és a mérési eredmény rögzítésére
5 176566 6 mutátor üzemmód megvalósítására alkalmas készülék megfelelő be-, illetve kimeneteire kapcsoljuk. Találmányunk további tárgya kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására, a mérési ciklus folyamán mindenkor két szomszédos szürőtag kimenő jelszintjeinek automatikus összehasonlítására és az adatrögzítő készülék bemenetének — az összehasonlított jelek közötti kapcsolattól függő — szekvenciális önműködő átkapcsolására egy szűrőtag kimenetéről a szomszédos szűrőtag kimenetére. A találmány abban van, hogy a kapcsolási elrendezés n bemenettel van kialakítva, mely bemenetek mindegyike első és második n-csatomás 6 és 7 kommutátor (lásd az 5. ábrát) egy-egy bemenetére van kötve, mindkét 6 és 7 kommutátor kimenete 8 komparátor egy-egy bemenetére, s a második 7 kommutátor kimenete ezenkívül egycsatornás adatrögzítő 9 készülék bemenetére is csatlakozik, s a 8 komparátor kimenete mindkét 6 és 7 kommutátor vezérlőbemenetére van kötve. A már leírt eljárás ismeretében és tekintve az 5. ábra szerinti — most leírt — elrendezést, a működésmód könnyen belátható. A 2 szűrőcsoport n kimenete a kapcsolási elrendezés n bemenetén át az első és második n-csatomás 6 és 7 kommutátorok egy-egy bemenetére van kötve. Amikor az 1 generátor kimenőjelének frekvenciája kezdőértékű, a második 7 kommutátor abban az állásban van, mely a Tt szürőtag kimenetét kapcsolja az egycsatornás adatrögzítő 9 készülék bemenetére és egyidejűleg a 8 komparátor egyik bemenetére. Az első 6 kommutátor ugyanakkor abban az állásban van, melyben a T2 szűrőtag kimenetét kapcsolja a 8 komparátor másik bemenetére. Minthogy a kezdőfrekvencia értékű jel jut a 2 szűrőcsoportra, azt csak a Tj szűrőtag ereszti át, hiszen ez a jel — ha a kezdőérték a legalacsonyabb frekvencia — kisebb frekvenciájú jel, mint a Tj szűrőtag sávközepének *01 frekvenciája. Minthogy éppen ennek a Tj szűrőtagnak a kimenete van a második 7 kommutátor kimenetére csatolva, az adatrögzítő 9 készülék azt felrajzolja. Ekkor a 8 komparátorra azon a bemenetén át érkezik 0-tól eltérő jelszint, melyre a második 7 kommutátor csatlakozik; az első 6 kommutátorral összekötött bemenetéről ekkor még 0 szint jut a 8 komparátorra. A 6 és 7 kommutátort úgy kell kialakítani, hogy ilyenkor a 8 komparátor kimenőjele, mely mindkét 6 és 7 kommutátor vezérlőbemeneteire jut, nem idézi elő a 6,7 kommutátorok csatornaléptetését. Ez az állapot marad fenn mindaddig, amíg az 1 generátor frekvenciája el nem éri az 1. ábrán fmrként jelölt értéket, amikor is a T2 szűrőtag kimenő jelszintje éppen addig az értékig emelkedett, ameddig ugyanakkor a Tj szűrőtag kimenő jelszintje lecsökkent. Ez tehát az a frekvencia, melynél a Tj szürőtag csillapítási görbéjének lefutó ága metszi a T2 szűrőtag csillapítási görbéjének felfutó ágát. Ekkor a 8 komparátorra jutó bemeneti jelek közül az eddigi minoráns jel majoráns jellé vélik, s az átváltás pillanatában a 8 komparátor kimenőszintje is átvált. Az átváltási impulzus olyan értelmű, hogy a 6 és 7 kommutátorokat egy-egy csatornaállással tovább lépteti. így tehát a második 7 kommutátor kimenete most már a T2 szürőtag kimenetét kapcsolja (csatolja) az adatrögzítő 9 készülékre, s a 8 komparátorba ismét a második 7 kommutátor kimenetéről érkezik a majoráns jel. A 8 komparátor kimenő szintje tehát ismét visszavált, de a visszaváltási impulzus ellenkező értelmű, s a kapcsolási elrendezés úgy van kialakítva, hogy az ellenkező értelmű átváltási impulzus a 6 és 7 kommutátorok vezérlőbemeneteire hatástalan. Amikor aT3 szűrőtag kimenőjele—melyet az első 6 kommutátoa 8 komparátor másik bemenetére csatol — addig nör vekedett, hogy szintje megegyezik a T2 szűrőtag már csökkenő kimenő jelszintjének pillanatértékével, a rendszer ismét továbblép. Amikor a második 7 kommutátor a Tn szűrőtag kimenetét csatolja az adatrögzítő 9 készülékre és a 8 komparátor megfelelő bemenetére, természetesen már nincs további csatorna, melyet a 8 komparátor másik bemenetére csatolhatna összehasonlítás céljából. Ilyenkor ezt a bemenetet pl. olyan műveletre használjuk ki, mely a mérési ciklus befejezésekor a rendszert alapállásba lépteti. Ennek sokféle módja lehet és a konkrét kivitel találmányunk lényegét nem érinti. Egy lehetőség pl. az, hogy a 8 komparátor másik bemenetére olyan állandó jelszintet csatolunk, mely valamivel alacsonyabb, mint a megvalósított és mérendő 2 szűrőcsoportnál elképzelhető legnagyobb — már meg nem engedhető — hullámosság esetén fellépő legkisebb áteresztő tartományi jelszint, vagyis az a szint, ameddig az utolsó Tn szűrőtag csillapítási görbéjének lefutó ágát még követni érdemes. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a Tn szűrőtagról a 8 komparátor egyik bemenetére érkező jelszint mindaddig majoráns, amíg az adatrögzítő 9 készülék a Tn szűrőtaghoz tartozó csillapítási görbe lefutó ágát kellő mértékig ábrázolta, utána a 8 komparátor átvált, s a 6 és 7 kommutátorok úgy vannak kialakítva, hogy az utolsó csatornára való léptetés utáni lépés az alaphelyzetbe lépteti azokat vissza, s a kapcsolás alkalmas kialakításával ez az impulzus a kapcsolási elrendezés egyéb helyein is helyreállítja az alaphelyzetet — ez szakember által könnyen megtervezhető. A fentiekben leírt kiviteli példa a találmány szerinti kapcsolási elrendezés legegyszerűbb, legáltalánosabb megvalósítási lehetősége, melynek kapcsán a találmány szerinti működés egyértelműen követhető. A gyakorlatban azonban ez csak n viszonylag kis értékeméi célszerű, s általában pl. a fésűszűrők sokkal nagyobb n értékkel készülnek (más jellegű szűrőcsoportoknál viszont — ahol kisebb az n értéke — ez a kivitel is előnyösen alkalmazható). Nagyobb n érték esetén a kapcsolási elrendezést kiegészíthetjük további kommutátorokkal, melyek lehetővé teszik, hogy a szűrőcsoport csatornáit csoportokra bontsuk és az alapkivitelnél is alkalmazott kettős kommutátorra mindenkor csak a csatornák egy részét kapcsoljuk és több munkaütemben tapogatjuk végig valamennyi csatornát. Ekkor is megvan az ismert regisztráló módszerrel szemben az az előnyünk, hogy a csatomacsoport regisztrálásához csak egycsatornás regisztráló készüléket kell alkalmaznunk, vagyis egy munkafázisban itt is nagyobb csatornaszámot mérhetünk végig egycsatornás készülékkel. Egy ilyen elrendezés példakénti kivitelét mutatja a 6. ábra. Látható, hogy a kapcsolási elrendezés rendelkezik ugyancsak n bemenettel, továbbá k darab n/k-csatornás 10, 11 és 12 kommutátorral (aholk/n-nek egészszámú osztója), s az első n/k-csatornás 10 kommutátor bemenetéire a kapcsolási elrendezés (m.k + l)-ik bemenetei, a második n/k-csatomás 11 kommutátor bemenetelre a kapcsolási elrendezés (m.k+2)-ik bemenetei és így emelkedőén a többi bemenet az emelkedő sorszámú n/k-csatornás kommutátorok bemenetelre, míg végül a k-ik n/k-csatornás 12 kommutátor bemenetéire a kapcsolási elrendezés [(m+l).k]-ik bemenetei vannak köt5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
