176560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés faszén előállítására

3 176500 4 A találmány azon a felismerésen alapul, hogy amennyiben tartós, a szenítési hőmérsé^etpe^c ellenállni képes, ugyanakkor viszonylag vékony anyagból, például acéllemezből készítjük a be­rendezést, és annak égetőterét kifogástalanul, a szenítési művelet közben szabályozható módon át tudjuk levegőztetni, nagy termelékenységgel, csekély munkaerő ráfordítással, a szenítési tech­nológia követelményeinek maradéktalan betar­tásával gyárthatunk fasztenet. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a ta­lálmány értelmében olyan berensdezés segítségé­vel oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a szenítendő faanyag égetésére szolgáló tűzálló anyagú, célszerűen acéllemezből készült oldal­fallal és fedőlappal határolt szenítőre egymással átellenben elhelyezkedő, célszerű alsó és felső levegőztető nyílása vagy nyílásai, valamint a le­vegőztető nyílások legalább egy része átáramlá­­si keresztmetszetének — előnyösen teljesen zárt és lényegében teljesen nyitott véghelyzetek kö­zötti — változtatására szolgáló szervei vannak, mimellett az oldalfalban vagy/és fedőlapban cél­szerűen járható szelvényű, a faanyag berakásá­ra és a faszén eltávolítására szolgáló, nyitható­­zárható nyílás van kialakítva. Egy előnyös talál­mányi ismérv szerint hengeres oldalfala és azt felül lezáró köralakú fedőlapja van; a hengeres oldalfal alsó peremével a talajon és/vagy más aljzaton áll, az odalfalban célszerűen feszítőcsa­varos zárószerkezettel ellátott ajtóval zárható, függőleges vetületben négyszögalakú nyílás, a fedőlapban pedig egy másik, előnyösen centrális, köralakú nyílás van, és a fedőlap nyílásába il­leszkedő, annak lezárására alkalmas fedéllel ren­delkezik, amely előnyösen fogantyúval van el­látva. A felső levegőztető nyílások a fedőlapban az oldalfal felső peremétől balfelé távközzel, egy­mástól célszerűen azonos oldaltávolságban van­nak kialakítva. A berendezés egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a köralakú fedőlapban annak kö­zéppontjába eső középpontú, a fedőlap sugará­nál kisebb, de a centrális nyílás sugaránál na­gyobb sugarú kör kerületén vannak ugyancsak köralakú levegőztető nyílások egymástól azonos oldaltávolságban kialakítva. Célszerűen a berendezésnek a szenítőtér alsó részébe kívülről betorkolló, a külső légtérbe és a szenítőtérbe eső részen legalább egy-egy leve­gőztető nyílást tartalmazó, egymástól célszerűen azonos oldaltávolságban húzódó csatornái van­nak. A csatornák derékszögű négyszög-kereszt­­metszetűek, dobozszerű kialakításúak, alsó lap­juk lényegében az oldalfal alsó peremével azo­nos síkban húzódik, felső lapjukban pedig egy levegőztető nyílás az oldalfalon kívül, egy másik levegőztető nyílás pedig azon belül, a szenítőtér­­ben van kialakítva. A csatornák levegőáramlást szabályozó szervet, célszerűen elfordítható csap­pantyút (pillangószelepet) vagy hasonlót tartal­maznak. Egy további találmányi ismérv szerint a csap­pantyú a csatorna külső köralakú levegőztető 2 nyílásához illeszkedő, felfelé nyúló, körgyűrű alakú peremben van elhelyezve, a peremben ki­alakított .átellenes furatokban elhelyezett, azok­ban fokozat nélkül állítható és tetszőleges hely­zetben rögzíthető tengely segítségével, amelyhez forgatókar van csatlakoztatva, mimellett a csap­pantyút a körgyűrűalakú perem belső átmérőjé­vel lényegében azonos átmérőjű köralakú lemez alkotja. A csatornák belső levegőztető nyílásai a hengeres oldalfal lényegében függőleges geomet­riai hossztengelyébe eső középpontú kör kerüle­tén vannak egymástól azonos oldaltávolságban kiosztva, amely kör sugara kisebb, mint a hen­geres oldalfal alapkörének sugara, s előnyösen azonos, vagy közel azonos a fedőlapban kikép­zett levegőztető nyílások középpontjain átmenő kör sugarával. A találmány előnye, hogy az égés sokkal job­ban szabályozható, mint a boksás módszernél, így jobb minőségű, magasabb hőmérsékletű fa­szén nyerhető. A berendezés termelékenysége is többszöröse amazénak. További előnyt jelent, hogy a termelés lényegesen kedvezőbb munka­­körülmények között végezhető, így a munkaerő is könnyebben biztosítható. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely a beren­dezés egy előnyös kiviteli alakját perspektivikus nézetben, az oldalfal egy részének kitörésével mutatja. A berendezésnek hengeres 1 oldalfala és ezt felül lezáró köralaprajzú 2 fedőlapja van. A 2 fe­dőlap kerülete mentén célszerűen hegesztéssel van az 1 oldalfalhoz csatlakoztatva. Az oldalfal alul nincs lezárva, alsó la peremén közvetlenül támaszkodik fel pl. a talajon, vagy bármilyen szilárd felületen. A hengeres 1 oldalfal pl. 6 mm-es acéllemezből készülhet, és (nem ábrá­zolt) gyűrűalakú szögvasakkal merevíthető, ame­lyekhez hozzá van hegeszt ve. Az 1 oldalfal, a 2 fedőlap és alul pl. a talaj határolja a berendezés 21 szenítőterét. A 2 fedőlapban középen köralaprajzú 20 nyí­lás van kiképezve, amely 5 fülekkel ellátott 3 fe­déllel zárható le. E nyílás célszerűen járható szel­vényű, de legalábbis olyan méretű, hogy azon keresztül szenítendő fadarabok felülről is a 21 szenítőtérbe legyenek juttathatók. A 2 fedőlapban, a központi 20 nyílás és a fedő­lap 2a pereme közötti tartományban, e peremtől befelé a távközzel a hengeres 1 oldalfal lényegé­ben függőleges x geometriai középtengelye által a fedőlapból kimetszett k középpontú, Rí suga­rú 22 körön egymástól célszerűen egyenlő távol­ságban 23 levegőztető nyílások vannak kiképez­ve, amelyek peremes 4 fedelekkel zárhatók le; ez utóbbiak 5a füllel vannak ellátva. Az 1 oldalfalban is van egy járható szelvényű 24 nyílás, amely a 7 pántok és 8 pántcsapok se­gítségével az oldalfalra felszerelt 6 ajtóval zár­­ható-nyitható. A 24 nyílás pl. 1,5 m magas és 1,0 m széles lehet. Az 1 oldalfal pl. 3,0 m magassá­gú, a 2 fedőlap 2,5 m átmérőjű lehet. A 6 ajtó (nem ábrázolt) reteszelőszerkezet — célszerűen csavarorsós feszítőszerkezet — segítségével az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents