176552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vert beton- vagy vasbetoncölöp készítésére
5 176552 6 ményeként jön létre az egészében 9 hivatkozási számmal jelölt FRANKI-cölöp, amely 8 szárának Dl átmérője az 5 talphagyma legnagyobb, illetve átlagos Z>2 átmérőjénél kisebb. A Dt átmérő valamivel nagyobb, mint az 1 köpenycső nt átmérője, pl. ha az utóbbi 52 cm, az előbbi mintegy 60 cm. A 9 cölöp felső végén levő, h magasságú 8a cölöpfejet levésik, s a kiálló 7 vasszereléshez csatlakozva készítik el a cölöpökre kerülő alapozási szerkezetrészt, például gerendarácsot. A 8. ábrán részben oldalnézetben, részben függőleges metszetben tüntettük fel egy, a találmány szerinti eljárással készült, egészében 10 hivatkozási számmal jelölt „galléros” cölöpöt, építés közbeni állapotban. A 10 cölöp 5 talphagymája, s felette a 8 cölöpszár egy része már elkészült. A 10 cölöp az 1—7. ábrákhoz hasonló talajrétegeket harántol, eltekintve az i homlokliszt-rétegtől. Ez a réteg önmagában ugyan nem képes a teljes cölöpterhelés felvételére, azonban jóval nagyobb ellenállást tud kifejteni, mint a 8 cölöpszár mentén fellépő, súrlódásból adódó erő. A találmány révén ezt az i homoklisztréteget oly módon vonjuk be a „normál” Franki-cölöphöz képest nagyobb mértékben a terhelés felvételébe, hogy az i réteg felső részében a 8 cölöpszár névleges Z)t átmérőjénél nagyobb D3 névleges átmérőjű 11 gallért ; a D3 viszont közel azonos Z)2-vel, annál általában valamivel kisebb. A 11 gallér kialakítása oly módon történik, hogy amikor a 8 cölöpszár betonozásával a gallér tervezett helyét elértük, az 1 köpenycső felhúzását beszüntetjük, a köpenycső felső végét a 4. és 5. ábrával kapcsolatban már ismertetett módon rögzítjük, s a 11 gallért ugyanúgy monolitbeton kiverésével — pl. a 3 döngölőkos segítségével — és tömörítésével hozzuk létre, mint az 5 talphagymát. A kivert 11 gallér nagysága az őt körülvevő talajréteg — a jelen esetben az i homokliszt — tömörségének a függvénye, általában 0,5—1,0 m3 térfogatú. All gallér a 10 cölöp számára egyrészt az 5 talphagymán kívül további támaszkodó felületet biztosít, másrészt megnöveli a súrlódási felületet. Az i homoklisztnek a bekapcsolása a teherviselésbe all gallér segítségével ugrásszerűen megnöveli a cölöp teherbírását, és csökkenti a süllyedését. A 9. és 10. ábra szerinti 10 cölöp a 8. ábra szerintitől abban tér el, hogy a 11 gallér helyett itt golyvaszerfl 12 cölöprészt alakítottunk ki az ugyancsak i homokliszt-réteg felső részében. A golyvaszerű 12 cölöprész úgy jött létre, hogy az 1 csövet annak kiverésekor igen lassan felfelé húztuk. A 8. ábrán egyébként — ahol még az 1 köpenycső is látszik — a „golyva” kiverését követő állapotot, a 9. ábrán a kész cölöpöt tüntettük fel. A D3 =-£>( egyenlőtlenség nyilvánvalóan a 8. és 9. ábra szerinti cölöpnél is fennáll. All. ábra szerinti 10 cölöpöt úgy állítottuk elő, hogy a j iszapos homokliszt-rétegben (löszrétegben) egy 11 gallért, és felette egy golyvaszerű 12 cölöprészt vertünk ki. így két helyen növeltük meg a támaszkodási felületet, s nyilvánvalóan lényegesen nagyobb felületen tettük lehetővé köpenysúrlódás keletkezését is. A11 és 12 cölöp- 5 részek D3, Dt névleges átmérője lényegesen nagyobb a 8 cölöpszár Z)| névleges átmérőjénél. A 12. ábra szerinti cölöppel arra adunk példát, hogy a 7 vasszerelést nem feltétlenül szükséges a 10 cölöp teljes hosszúságában (magasságában) végigvezetni. 10 A (nem ábrázolt) gerendarács és a 10 cölöp kapcsolatának kialakítására elegendő all gallér feletti cölöpszárrészbe 7 vasszerelés beépítése. A 8—12. ábrák szerinti 10 cölöpök 5 talphagymájának és 8 cölöpszárának előállítása egyébként az 1 —7. ábrák 15 szerinti technológiával történt. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy a találmány szerinti eljárás ugyanazokkal az eszközökkel végrehajtható, amelyeket a „normál” FRANKI-cölöpözésnél alkalmaznak, tehát a találmány alkalmazása semmi- 20 féle új műszaki problémát nem vet fel. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fent részletezett foganatosítási módjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos formában megvalósítható. 25 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vert vasbeton — vagy betoncölöp készítésé- 30 re, amelynek során köpenycsövet annak alsó végébe juttatott monolitbeton-dugó leverésével a talajba hajtunk, s előre meghatározott mélységben a köpenycsőből annak keresztmetszeti területét meghaladó feltámaszkodási felülettel rendelkező beton talphagymát verünk ki, 35 majd a köpenycső fokozatos visszahúzása mellett a talphagyma folytatásában felfelé ugyancsak betonból (vasbetonból) cölöpszárat hozunk létre, azzal jellemezve, hogy a talphagyma (5) felett a cölöpszár (8) készítése közben betonnak a köpenycsőből (1) ki verésével egy 40 vagy több egymás felett elhelyezkedő, a cölöpszárból (8) oldalirányba kinyúló, a cölöp (10) támaszkodási és súrlódási felületét megnövelő cölöprészt alakítunk ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a cölöpszárból (8) oldalirány-45 ba kinyúló cölöprészt a cölöpszár (8) névleges átmérőjét (DJ meghaladó névleges átmérőjű (D3, DJ gallér (11), golyvaszerű cölöprész (12) vagy hasonló formájában alakítjuk ki. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí- 50 tási módja azzal jellemezve, hogy az oldalirányba kinyúló cölöprészt vagy -részeket önmagában a teljes terhelés felvételére nem alkalmas, de a cölöpszár (8) mentén fellépő súrlódásból adódó erőnél nagyobb ellenállás kifejtésére képes talajréteg, például homokliszt fi) felső 55 tartományában alakítjuk ki. 3 ábralap A kiadásért felel: a Közgazdáiig! és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.1234.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3