176549. lajstromszámú szabadalom • Berendezés épületek, különösen lakóépületek fűtési és használati melegvízellátására
3 176549 4 termelőegységű berendezéshez ezért ez a megoldás csak rossz hatásfokkal alkalmazható. Az ismert megoldások további hiányossága, hogy a berendezés kapcsolási megoldásának minősége mindenkor a tervezőtől, tehát szubjektív tényezőktől, a berendezés telepítési helyének adottságaitól, stb. függ. Továbbá, főleg a csövezés egyedi gyártása, szerelése, valamint a kazán, majd az egész berendezés beállítása nagyon idő-, költség- és élőmunkaigényes feladat, amihez jól képzett szakembergárda szükséges. Ezeken túlmenően az ismert berendezések helyigénye meglehetősen nagy,- ami a létesítés költségráfordítását tovább növeli. A találmánnyal célunk a fentemlített hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően épületek fűtési és használati melegvízellátására való olyan berendezés létrehozása, amelynél a hőtermelő egység fűtőteljesítménye viszonylag csökkentett, tehát energiamegtakarítást eredményez a berendezés gyártása, szerelése, beállítása lényegesen kisebb idő-, élőmunka- és költségráfordítással jár, mint az ismert megoldásoknál, továbbá amellyel a helyszíni szerelési és beszabályozási munkák minimálisra redukálhatok. A találmány alapgondolata az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldódik, ha egyetlen hőcserélőt alkalmazunk, amelyet csak a használati melegvíz-fogyasztási csúcsidőszakban kapcsoljuk úgy az előremenő vezetékre, hogy a használati melegvíztermelést előnyben részesítsük a fűtéshez képest, ezeken a napi csúcsidőszakokon kívül a hőcserélőt sorosan a visszatérő vezetékre kapcsoljuk, amikoris a használati melegvíztermelő egység és fűtőegység soros kapcsolásban van, valamint a berendezést a hőtermelő és a hőleadó egység kivételével blokkosítjuk. Ezzel ugyanis igen energiatakarékos és gazdaságos üzem érhető el, a berendezés blokkosított része pedig előregyártható. A kitűzött feladatot olyan ismert melegvíztermelő berendezés továbbfejlesztésével oldottuk meg, amelynek hőtermelő egysége, legalább egy hőleadó egysége, ezeket egymással összekötő fűtési előremenő csővezetéke és visszatérő csővezetéke, valamint hőcserélővel társított használati melegvízvezetéke van, a hőcserélő első csatlakozása a fűtési előremenő csővezetékkel első csővezetéken át, második csatlakozása pedig a viszszatérő csővezetékkel második csővezetéken át van összekötve, ahol az első csővezetékbe valamint a fűtési előremenő csővezetéknek az első csővezeték becsatlakozási helye és a hőleadó egység közötti szakaszába egy-egy szivattyú van iktatva, továbbá a fűtési előremenő csővezetéknek az első csővezeték becsatlakozási helye és a szivattyú közötti szakaszába első háromjáratú szelep van építve, amely harmadik csővezetéken át a visszatérő csővezetéknek a hőleadó egység és a második csővezeték becsatlakozási helye közötti szakaszával van kapcsolatban. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a visszatérő csővezetéknek a második 2 csővezeték becsatlakozási helye és a hőterinelő egység közötti szakaszába második háromjáratú szelep van iktatva, amely negyedik csővezetéken át a hőcserélő első csatlakozásával van kapcsolatban, továbbá a berendezésnek a hőtermelő egység és a hőleadó egység közé kapcsolt alkotórészei — a hozzá tartozó működtető, biztonsági és csatlakozási szerelvényekkel együtt — egyetlen modul-egységgé vannak összeépítve, továbbá a visszatérő csővezetéknek a második és a harmadik csővezetékek becsatlakozási helyei közötti szakaszába melegvízáramlást kizárólag a második csővezeték becsatlakozási helyének irányában lehetővé tevő szelep, előnyösen viszszacsapószelep van építve. A találmány további jellemzője szerint célszerű, ha a háromjáratú szelepek távműködtethető, folyamatos szabályozást lehetővé tevő szelepként, előnyösen motoros szelepként vannak kialakítva, valamint ha a berendezés automatikus szabályozóegységgel van ellátva. Ezekkel az intézkedésekkel ugyanis a berendezés üzeme automatikussá tehető. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi kapcsolási vázlata ; A 2. ábrán az 1. ábra szerinti berendezés felülnézetben látható; A 3. ábra nézet a 2. ábrán III—III nyílirányában tekintve. A rajzon példaként lakóépület tetőterében elrendezett zártrendszerű, központi melegvíztermelő berendezést tüntettünk fel, ahol az épületet külön nem ábrázoltuk. Amint az 1. ábrán látható, a berendezésnek önmagában ismert módon hőtermélő 10 egysége, hőleadó 12 egységei, ezeket egymással összekötő fűtési előremenő 14 csővezetéke és visszatérő 16 csővezetéke, valamint 18 hőcserélővel társított használati 20 melegvízvezetéke van. Hőtermelő 10 egységként jelen esetben egyetlen gáztüzelésű kazánt alkalmaztunk, amely maximálisan 110 °C-os melegvizet termel. A kazán fűtőteljesítményét a max. fűtési hőigényre választottuk. Rajztechnikai okokból itt a hőleadó 12 egységeket egyetlen fűtőtesttel helyettesítettük. A 18 hőcserélő a jelen esetben a kereskedelemben „CTC—Fűtőber” néven ismert melegvízhőcserélő. A 18 hőcserélő 22 csatlakozása a fűtési előremenő 14 csővezetékkel 24 csővezetéken át, a másik 26 csatlakozása pedig a visszatérő 16 csővezetékkel 28 csővezetéken át ismert módon van összekötve. Az ábrázolt esetben a 24 csővezetékbe, valamint a fűtési előremenő 14 csővezetéknek a 24 csővezeték becsatlakozási 30 helye és a hőleadó 12 egység közötti szakaszéba 32 illetve 34 szivattyú van iktatva. A fűtési előremenő 14 csővezetéknek a 24 csővezeték becsatlakozás 30 hely® és a 34 szivattyú közötti szakaszába ismert mód« háromjáratú 36 szelep van építve. Ez 38 csővezetéken át a. visszatérő 16 csővezetéknek a 12 egység és a 28 cső5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
