176546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak, különösen rudak és csövek egyengetésére
5 176546 6 teljes értékét, ha a termék eleje a hajlásháromszöget már elhagyta, tehát a bemeneti fázis befejeződött. A termék végénél az áthajlítás és a nyomás megfelelően csökken. A préselőerő harmonikus bevezetése és az áthajlítás ezt követő bevezetése folytán a termék szélső szakaszaiban is, a termék egész tartományában foganatosított préselési eljárás folytán kitűnő felületi minőség érhető el, míg a termék minimális végszakaszában egyengetés nem megy végbe. Ez a szakasz azonban semmiféle arányban nem áll azzal a végrésszel, amelynek egyengetése a háromhengeres egyengetőgépben nem történik meg. A találmány esetében olyan végszakaszról van szó, amely kevesebb, mint a hiperbolikus henger hosszának a fele. Ezen túlmenően ilyen igen rövid, nem egyengetett, jobban mondva nem teljes áthajlással egyengetett szakasz jelentősége igen csekély, mivel az egyengetett termék középvonalpályájának eltérése az ideális egyenestől az esetlegesen meghajlított szakasz, rövidsége folytán, csak jelentéktelen hatást fejt ki. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az egyengetőerő vezérlése történhet azon idő függvényében, amely időre a termék elejének, illetve a termék végének szüksége van ahhoz, hogy valamely jelzőállomás (pl. fénysorompó, indukciós tekercs, stb.) és az ezt követő egyengetendő hely közötti szakaszt adott egyengetési sebesség mellett megtegye. Ez a kialakítás előnyösnek bizonyult, amennyiben az esetleges hiba olyan határon belül van, hogy hatást nem fejt ki, és időben nézve is kielégítő pontossággal dolgozik. Az ilyen részek sorozatgyártásban készülnek; ezek elektromechanikus vagy elektronikus építőelemek és így ár szempontjából előnyösebbek, mint a mechanikai, egyedileg kialakítandó megfelelő készülékek. A találmány egy másik jellemzője szerint előirányozható, hogy a szabad hajlításnál az egyengetőerő csak akkor érje el az előírt maximális értéket, ha a hajlítási háromszög végleges alakját már felvette. A hajlítási háromszög végleges alakja pl. a termék bemeneténél akkor jön létre, amikor a rúdanyag eleje már nem alkotja homlokfelületének gyűrűalakú élével a harmadik érintkezési pontot az agyengetőhengerrel, hanem ezt a kerületi felületével hozza létre. Mindaddig, amíg a homlokfelület éle az egyengetőhengerrel a harmadik érintkezési pontot alkotja, ez a pont az éllel az egyengetőhengeren végső helyzetébe vándorol. Csak amikor az egyengetett termék első szakasza elhagyja az egyengetőhengert, éri el a hajlítási háromszög a végleges alakját. A találmány szerinti vezérléssel megoldható, hogy, a felületi nyomás a belépő és kilépő, hoszsaáhan. változó, .összenyomott termékvégszakaszoknál miarôenÿor állandó legyen. Ezáltal elérhető, hogy a bemenetnél az egyengetendő termék első szakaszának, amely a préselési tartoiúányba bekerül, nem kell ugyanazt az erőt felvennie, mint egyébként egy az egész préselési tartományt kitöltő szakasznak kellene felvenni. A préselési erő a préselési tartományon belül levő termékszakasz hosszával arányosan nő vagy csökken. Erre a célra célszerűen egy lineáris, az időtől függő függvényt vagy ezt erősen közelítő e-függvényt használunk fel. Habár a lineáris függvény elvileg biztosítja a kívánt hatást, mindazonáltal a közelítő e-függvénynek, amely pl. az egyengetőgép vonóhorgának tágulása folytán amúgyis létrejön, azért is alatta marad, mivel az e-függvénynél az indítási időpont pontos betartása az e-függvény ottani csekély mértékű emelkedése folytán amúgyis lényegtelen értékű. így tehát az ^függvénnyel nagyobb toleranciákat kapunk az egyengetőerő bevezetési időpontjára. A szabad hajlításra vonatkozólag megállapítást nyert, hogy az ott alapul szolgáló függvény előnyösen ferde szinuszgörbeként alakítandó ki. Ilyen alak pl. a hajtóművek mechanikájából ismert. Ez különösen kedvező gyorsulási magatartást mutat, elkerüli az ütéseket és a hengerek lökésszerű be- és elvezérlését. Az eljárás végrehajtásakor különösen előnyösnek bizonyult, hogy az egyengetőgép minden egyes egyengető-hengercsoportjának legalább egy egyengetőhengeréhez elektronikus vezérlő berendezés tartozik, ami az egyengető erő növelésére és csökkentésére előre megválasztható jelleggörbével rendelkezik. Az elektronikus vezérlést, figyelembe véve annak gazdasági előnyeit, valamint a szerkezeti méretet és súlyt, előnybe kell helyezni a mechanikai vezérléssel szemben. Lehetővé teszi az egyes építőelemek gyors cseréjét is, hogy speciális bevezetési függvényt az adott körülményekkel összhangba lehessen hozni és különfajta termékeket lehessen egy és ugyanazon a gépen egyengetni. Így biztosítható, hogy kicserélhető vezérlőkártyák által, — amelyeket egy szakképzetlen munkaerő is be tud helyezni megbízható módon, ha a kártyák megfelelő jelölésekkel vannak ellátva — a gép alkalmazási lehetőségét az elektronikus vezérlés nem fogja károsan befolyásolni. A találmány szerinti berendezés kiviteli alakjánál a hidraulikus túlterhelésbiztosítás és a vezérlőjelek átvitelére szolgáló eszköz kombinálható, amikoris a vezérlő berendezés egy, az egyengetőerőt behatároló szelephez van csatlakoztatva. Ezáltal feleslegessé válnak a vezérlendő egyengetőhenger egyéb állítóeszközei, és a már biztonsági okoból meglevő hidraulikus berendezések az egyengetendő termék be- és kifutófázisának vezérléséhez is felhasználhatók. Annak érdekében, hogy a kéthengeres egyengetőgép préselési- és egyengetési feladatát mechanikusan különválasztottan, vezérelhetően lehessen kialakítani, a találmány értelmében az ilyen jellegű gép egy hiperbolikus és egy hengeres egyengetőhengerrel van ellátva, és legalább a hiperbolikus henger az egyengetés alatt egy, a termékhez és a hiperbolikus henger hosszanti tengelyéhez képest függőleges tengely körül elforgathatóan van csapágyazva. A hiperbolikus henger hossztengelyének a termékhez viszonyí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
