176515. lajstromszámú szabadalom • Készítmény hím káposzta-bagolylepke csalogatására
7 176515 8 gyeinél a szükséges dózis újabb nagyságrenddel csökken: az ED50 érték 3,89 ill. 4,19 ng. Ezek az értékek azonosnak vehetők, tekintetbe véve a 98:2 arányú elegy EDJ0 értékének széles konfidencia tartományát. A 70: 30 súlyarányű elegy EDJ0 értéke ennél egy kicsit magasabb, 6,40 ng, de még mindig jóval kevesebb a Z-ll-16: ac-énál. 2. példa Z-ll-16-acetátot és Z-ll-17-acetátot 9:1 súlyarányban tartalmazó légtérben tartózkodó hím káposztabagolylepkék reakciója a nőstény sex-feromonjára. Annak felderítésére, hogy a feromon fő komponensét tartalmazó levegőben tartózkodó hímek ingerelhetősége megváltozik-e, egy-egy 200ml-es üvegedénybe szintén 4—4 darab 3—5 napos hím káposzta-bagolylepkét tettünk, majd az edényt üveglappal lezártuk. A sötét periódus kezdetekor az edények egy részében 10 x 10 mines szűrőpapír darabkára felszívatott 5 pl n-hexánban oldott 100 pg Z-l 1-16 : ac-ot helyeztünk. A többi edénybe kontrollként 5 pl n-hexánt tettünk hasonló méretű szűrőpapíron. Ezután a sötét periódus kezdete után 4 órával az edényekbe ismét 10 x 10 mm-es szűrőpapíron üvegbottal elnyomott, előzőleg csalogató viselkedést mutató nőstény lepkéből nyert feromonmirigyet tettünk. Az ezt követő 120 mp alatt feljegyeztük a mozgási aktivitást mutató hímek számát. A hím válaszok átlagait t-próbával hasonlítottuk össze. 3. táblázat Kezelés Ingerlés Hímek válasza (%) Z-ll-16: ac-1 db nőstény 6,25 (r=8)-Z-ll-17: acfér. mirigy 9:1 súlyarányú elegye n-hexán 1 db nőstény fér. mirigy 71,8 (r=8) A hím válaszok átlagai az 1%-os szinten térnek el egymástól szignifikánsan. r=az ismétlések száma. Míg az előzetesen n-hexánt kapott hímek átlagosan 71,8%-ban válaszoltak a behelyezett feromonmirigyre, a Z-ll-16: ac-ot tartalmazó légtérben tartózkodottaknak csak 6,25%-ából lehetett kiváltani pozitív reakciót. (P=l%). (3. táblázat). A kapott eredmények arra mutatnak, hogy a Z-ll-16: ac és a Z-l 1-17 acetátot 9:1 súlyarányban tartalmazó levegőben tartózkodva a hímek elveszítik normális reagáló készségüket a természetes nőstény termelte feromonra, tehát a szintetikus hatóanyag alkalmas a légtér-telítéses technikával való felhasználásra. 3 3. példa A hatóanyagoknak és különböző arányú keverékeiknek hatása szabadföldi csapdázásban a káposztabagolylepke hímekre, különböző nagyságú dózisok esetén. A kísérletet a Pestimre Mgtsz kb. 15 ha-os káposztaföldjén végeztük, július 25-től augusztus 5-ig. A szabadföldi csapdázásra olyan műanyag csapdákat használtunk, melyek két, egymásra erősített sátortető alakú műanyag lapból (22 x 36 cm) álltak. Ezek behajtása egymásra merőlegesen helyezkedik el. Az alsó lap belső felületére ragasztót kentünk fel, a berepülő hím lepkék megfogása céljából. A csalétket tartalmazó gumidarabot a felső lap közepére akasztottuk fel, belülről. A csapdákat egymástól 25—30 m távolságban, és 0,5 m magasban helyeztük el, véletlenszerű blokkelrendezésben. A n-hexánban oldott hatóanyagot gumicső darabkára adagoltuk. A dózis az egyes sorozatokban 0,1; valamint 10,0 mg volt. Minden kísérletet háromszor megismételtünk. A fogott lepkéket 3 naponként összegyűjtöttük, az állatokat fajra genitália vizsgálattal határoztuk meg. A nyert adatokat a Duncan’s New Multiple Range Test módszerével értékeltük statisztikailag. A feromon komponensekkel, ill. azok különböző arányú keverékeivel fogott hím lepkék számát a 4. táblázat mutatja. 0,1 mg-os dózis esetén a legtöbb lepke befogása a Z-ll-16: ac és Z-l 1-17: ac 9:1 súlyarányú elegyével történt. A fogott hímek átlaga a 10%-os szinten eltér a 7:3 súlyarányú elegyétől, valamint a Z-ll-16: ac-ot, illetve Z-l 1-17: ac-ot önállóan tartalmazó csapdákétól. A csalétek nélküli, üres kontroll csapdák nem fogtak állatot. 1,0mg-os dózis esetében szintén a 9:1 súlyarányú elegy fogta a legtöbb lepkét, a fogás átlaga szignifikánsan eltér a Z-ll-16: ac-tal, illetve Z-ll-17: ac-tal csalétkezett csapdákétól (P=10%). A 7: 3 súlyarányú keverék kevesebb lepkét fogott a 9: 1 súlyarányú elegynél, többet a Z-ll-16: ac-tal illetve Z-ll-17: ac-tal csalétkét zett csapdáknál, de az adatok aránylag magas szórása miatt itt szignifikáns különbség nem mutatható ki. Az üres kontroll csapdák nem fogtak állatokat. A 10,0 mg-os dózisú csalétkek közül csak a 9: 1 és 7: 3 súlyarányú elegy fogott néhány hím lepkét. A fogások nem különböznek egymástól szignifikánsan. Összefoglalva az eredményeket megállapíthatjuk, hogy a Z-ll-16: ac-hoz Z-ll-17: ac-ot keverve a keverékek minden esetben nagyobb vonzóképességgel rendelkeznek, mint a komponensek külön-külön. A kísérletekben a Z-ll-17: ac nem fogott egyetlen hím lepkét sem, ami arra utal, hogy a vegyület önmagában alkalmazva nem bír elegendő aktivitással a lepkék csapdába csalogatásához. Mindhárom dózis esetében tendencia szerint a különböző arányú keverékek közül a 9:1 súlyarányú nyújtotta a legjobb hatást, az ilyen keverési arányú elegyek mutatkoztak legaktívabbnak a szélső dózisértékeknél is. A 10,0 mg-os dózisú csalétkek viszonylagos hatástalansága, melynek okai a lepkék etológiái sajátosságaiban keresendők, ismert jelenség a lepkeferomonos csapdázással foglalkozó szakirodalomban [Bifeh, M. C. (ed.): Pheromones. Amsterdam—London. North-Holland Publishing Co. 495. 1974.] 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
