176515. lajstromszámú szabadalom • Készítmény hím káposzta-bagolylepke csalogatására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 176515 Bejelentés napja: 1978. IV. 21. (EE—2558) Nemzetközi osztályozás: A 01 N 13/00 A 01 N 17/14 Közzététel napja: 1980.1. 28. ^ • » rf • •* . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI ■*, 1« 1 ' HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30.- ■ *' ... ' Feltalálók : Szabadalmas : dr. Szántay Csaba, vegyészmérnök, 20% EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, dr. Novák Lajos, vegyészmérnök, 20% Budapest dr. Tóth Miklós, biológus, 20% dr. Bállá József, vegyészmérnök, 10% dr. Stefkó Béla, vegyész, 20% dr. Kis-Tamás Attila, vegyészmérnök, 10% Budapest Készítmény hím káposzta-bagolylepke csalogatására és eljárás a készítményben levő hatóanyagok előállítására 1 2 A találmány tárgya hím káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae) csalogatására szolgáló, két hatóanyag szinergetikus hatású kombinációját tartalmazó készítmény (composite insect attractant). A káposzta-bagolylepke elterjedt kártevő, amely minden évben súlyos károkat okoz a zöldségfélék, elsősorban a káposzta és a karfiol termelésénél. Az ellene való védekezésre foszforsavészter-származékokat használtak, amelyek azonban nem szelektívek, és az emberre is kifejezetten mérgező hatásúak. A hagyományos kémiai védekezés alkalmazásakor felmerülő környezetszennyezési problémák a lepkék csoportjánál kiküszöbölhetők, ha a faj természetes szexuális csalogató anyagát vagy anyagait (szex-feromonok) tartalmazó készítményeket alkalmaznak. A szex-feromonokat a nőstény állatok bocsátják ki, a faj hímjei pedig a szaganyag segítségével képesek megtalálni a nőstényeket, és így tudnak párosodni velük. A feromonok növényvédelmi felhasználása alapvetően két módon történhet. Az első módszer esetében a 20 szex-feromonnal csalétkezett (baited) csapdákat alkalmaznak, melyek a hatóanyag által odavonzott hím lepkéket fogva tartják. Ilyen módon információ nyerhető a kártevő megjelenéséről, tehát előre jelezhető a várható károkozás. Más csapdázáson alapuló előrejelzési módszerekkel szemben az eljárás előnye, hogy a feromonos csapdák csak a kiszemelt kártevőt fogják be, ellentétben a fény- vagy UV-csapdákkal, amelyek gyakorlatilag minden, éjjel repülő rovart befognak. Ezenkívül a feromonos csapdák a fénycsapdákkal összehasonlítva általában érzékenyebben jelzik a rajzás kezdetét [Mani és mtsai: Schweiz, Z. Obst. Weinbau 81, 337—344 (1972)]. A csapdák közvetlen környékét inszekticiddel kezelve az így létrehozott „ölősávokban” az odacsalogatott hím 5 populáció nagy része elpusztul, ily módon a környezetszennyezés veszélye csak az „ölősáv”-okra korlátozódik, azaz nagymértékben csökken. A második ún. légtér-telítéses módszerrel megzavarható a hímek és a nőstények egymásra találása, a pároló sodás kialakulása. Ebben az esetben a növénykultúra területén egyenletesen nagyobb mennyiségű feromont bocsátanak ki a levegőbe. Ezáltal a hímek a feromon jelenlétét mindenütt érzékelik: ily módon mintegy „zavarba esnek”, és nem képesek megtalálni párjukat. 15 A feromonok ilyen módszerrel való felhasználásánál a feromonokból a klasszikus inszektieidek szokásos dózisának egy töredékét kell csak alkalmazni [Refols, W. L. és Cardé, R. T.: Ann. Rev. Entomol. 22, 377— 405 (1977)]. A káposzta-bagolylepke feromonjának kivonásáról Szentesi és munkatársai adtak hírt. [Act. Phytopath. Ac. Sei. Hung., 10.425—429 (1975)], de a feromon szerkezetét nem közölték. Bestmann és munkatársai a feromont izolálták, és megállapították, hogy (Z)-ll- 25 -hexadecenil-acetát a káposzta-bagolylepke több komponensű feromonrendszerének fő alkotórésze, a feromonkomplex többi komponensét azonban nem azonosították. [Tetrahedron Letters 6. 605—608 (1978)], Descoins és munkatársai azt is megállapították, hogy a 30 nőstény káposzta-bagolylepkék feromonja 95súly% 176515
