176511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztatikus feltöltődésre hajlamos műanyag és műszál felületek antisztatizálására és egyidejű tisztítására, valamint antisztatizáló hatású készítmények

15 176511 16 ciós fokú laurinsav-poliglikolészter és a 8 polimerizációs fokú laurinsav-poliglikolészter megfelelő effektusát. Hasonló eredményeket hoztak a bejelentés 4. példája szerint végzett öblítési kísérletek is. Eredetileg 30 kV/cm feletti potenciál értékű poliészterszálból készült kelmét olyan vizes közegben áztattunk, mely 66 g/1 koncentrá­cióban tartalmazott antisztatikumot, öblítést fokozó tenzid mellett. Antisztatikumként 22 polimerizációs fokú polietilénglikol-laurát-acetátot, illetve 22 etoxilált­­sági fokú laurinsav-poliglikolésztert alkalmaztunk. Az antisztatizáló kezelés után vizes öblítést, majd szárí­tást alkalmaztunk és mértük az antisztatizálás stabili­tását. Mérési eredmények : Potenciál Kezeletlen minta 30 kV/cm felett 6 g/1 PEG-laurát-acetát 0,01 kV/cm 1. öblítés után 1,8 kV/cm 5. öblítés után 2,7 kV/cm 6 g/1 22 etoxiláltsági fokú laurinsav-poliglikolészter 0,04 kV/cm 1. öblítés után 3,7 kV/cm 5. öblítés után 8,8 kV/cm 8 polimerizációs fokú laurinsav­­poliglikolészter 0,34 kV/cm 1. öblítés után 7,6 kV/cm 5. öblítés után 26,2 kV/cm Szembetűnő és műszakilag igen jelentős, hogy a ta­lálmány szerinti antisztatikummal kezelt minták még ötszöri öblítés után is, a kritikusnak mondott 3 kV/cm alatti potenciállal rendelkeznek, míg az összehasonlító vegyületek esetén már egyszeri öblítés után is a potenciál értéke 3 kV/cm fölé emelkedik. A 8 polimerizációs fokú laurinsav-poliglikolésztemél ennél is több. A fenti mé­rési eredményekkel bizonyítható hatástani stabilitás különösen a textilfeldolgozó- és konfekcionálóiparban nagy jelentőségű. 10 15 20 25 30 35 8. példa 40 Kezeletlen, valamint a 6. példa szerinti tenzidkombi­­náció 1:20 arányú vizes oldatába mártott, majd szárí­tott poliakrilnitril szövetminta dörzsölés hatására be­következő sztatikus feltöltődését vizsgáltuk. A minták dörzsölését forgó korongra erősített PVC lemezzel vé- 45 geztük. A dörzsölés hatására kialakuló feltöltődést „Antistat” hatásvizsgáló készülékkel mértük (Typ AH—7209 SZOT, MTKI) mégpedig úgy, hogy a készü­lék kimenő jelét X—Y automatikus íróra vittük fel, (Typ NE—230, Videoton). Ezzel a kapcsolással lehető- 50 ség nyílt a dörzsölési idő függvényében a kialakuló töl­tés folyamatos regisztrálására. Mérési eredmények : Dörzsölési idő sec Kezeletlen minta felületi potenciál kV/cm Kezelt minta felületi potenciál kV/cm 0 5 kisebb mint 0,2 10 , 7 kisebb mint 0,2 20 7,5 kisebb mint 0,2 30 8,5 kisebb mint 0,2 50 12,5 kisebb mint 0,2 Dörzsölés befeje­zése után 60 10,0 kisebb mint 0,2 A 4. példa Szerinti összetételnek megfelelő oldatot állítottunk elő, mégpedig úgy, hogy a találmány szerint használt 22 polimerizációs fokú pölietílénglikol-laurát­­-acetátot 4%-ban vizes közegbeh alkalmaztuk, 5,5% öblítést elősegítő tenzid mellett és ennek hatását hason­lítottuk össze 4% 22 etoxiláltsági fokú laurinsavat és az előző összetételnek megfelelő 5,5% tenzidet tartalmazó vizes oldat hatásával. A vizsgálat körülményei és fel­tétélei teljesen megfeleltek a 4. példában közölteknek. Az öblítésre alkalmazott felsőruházati cikk poliészter­szálból készült, melyen az eredetileg mérhető potenciál­­különbség 30 kV/cm felett volt. Az öblítéseket 2 g/1, 4 g/1 és 6 g/1 vegyszerkoncentrációval végeztük. Koncentráció : 2 g/1 4 g/1 6 g/1 Potenciálkülönbség Találmány szerinti PEG-laurát-acetát :'0,07 kV/cm 0,01 kV/cm 0,01 kV/cm 22 polimerizációs fokú laurinsav­-poliglikolészter 0,24 kV/cm 0,17 kV/cm 0,04 kV/cm 8 polimerizációs fokú laurinsav­-poliglikolészter 0,92 kV/cm 0,76 kV/cm 0,34 kV/cm A mérési eredmények bizonyítják, hogy a találmány szerinti vegyület alkalmazásával fele olyan koncentrá­cióban lényegileg azonos hatás érhető el, mint a 22 etoxi­láltsági fokú polietilén-lauráttal. 8 polimerizációs fokú laurinsav-poliglikolészterrel még gyengébb eredménye­ket kapunk. A bejelentés 5. példájában szereplő tisztítószert állí­tottuk elő és előállítottuk ugyanezt a kompozíciót úgy, hogy az 5. példának megfelelő összetételben a 22 poli­merizációs fokú polietiléngliköl-laurát-acetát vegyes­észter helyett 22 polimerizációs fokú polietilénglikol­­-laurátot alkalmaztunk. A fenti tisztítószerekből vízzel való 1:5 arányú hígítás után olyan mosóflottát állítot­tunk elő, melyekkel 1016 ohm felületi ellenállásnál na­gyobb ellenállású kemény PVC lemezeket mostuk, majd meghatároztuk az ellenállás csökkenését. Eredmények : Felületi ellenállás 22 etoxiláltsági fokú PEG-laurát­­-acetát a flottában 5,1 x 1010 ohm 22 etoxiláltsági fokú PEG-laurát a flottában 4,3 x 1011 ohm A fenti mosószerekből 1:5 arányú Vizes hígítás után PVC padlót mostunk és mértük az eredetileg 1013 ohm­nál nagyobb felületi ellenállás csökkenését a 7. példá­ban rögzített elv és módszer segítségével. Eredmények: Felületi ellenállás 22 etoxiláltsági fokú PEG-laurát - -acetát a flottában 3,8 x 108 ohm 22 etoxiláltsági fokú PEG-laurát a flottában 5,2 x 10/ ohm Az ismertetett összetételű mosószerekből 1:20 ará­nyú vizes oldatot állítottunk elő, majd a 8. példa szerint eljárva az oldatban kezelt, majd szorított poliakrilnitril szövetminta dörzsölés hatására bekövetkező sztatikus feltöltődését mértük. Az eljárásnál mindenben a 8. példa szerint jártunk el. 8

Next

/
Thumbnails
Contents