176495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás segédanyag előállítására papír és kartonlemezekhez
7 176495 8 0,48 gm 2 volt. A mintákon a következő nedves szakítóterhelési értékeket mértük : Oldat pH-értéke Nedves szakítóterhelés kg-bar) 6 2,28 7 2,50 9 2,43 11 2,05 A találmány szerinti segédanyag meglepő eredménye, hogy a mérési eredmények növekvő pH-érlék mellett csajt enyhén csökkennek. Ez a megállapítás azért különösen fontos, mivel 3Z alkalmazol! oldatok nagyobb részét a? enyvezőprésen való felvitelnél vagy az érintéses felhordással dolgozó berendezéseknél mindenekelőtt más termékekkel való kombináció miatt az összeférhetpség, a viszkozitás vagy a Stabilitás biztosítása céljából lúgosán kell működtetni. Ha az )b példában kapott kondenzációs termékek vizes oldatai helyett az \C, ]d és le példákban előírt kondenzációs termékekkel dolgozunk, akkor az előbbiekkel összehasonlító eredményekhez jutunk. 4. példa Körülbelül 55 g/m2 területsúlyú fajellegű papírt a 2. példa szerinti módon kezelünk és a papírra a következő oldatokat visszük fel : I. oldat: 1,0, 2,0, 3fi, 4,0% szárazanyagtartalmú (5,7 pH-érték ű) közepes viszkozitású poliviniiaJkoholok vizes oldatai. II. oldat: az la példa szerint előállított kondenzációs termékek 2,5, 5,0, 7,5, 10,0% szárazanyagot tartalmazó (9,0—9,3pH-értékű) vizes oldatai. III. oldat : az I. oldatnál leírt közepes viszkozitású polivinilalkohoi és az la példa szerint előállított kondenzációs termék vizes oldatai, mímel Lett a polivinilalkohol koncentráció aránya a kondenzációs termékhez mindenkor 1,0: 2,5 és az oldatok összkoncentrációja (9,1—8,6 pH- értéken) 3,5, 7,5,10,5 és 14j0%. IV. oldat : az I. oldatnál leírt közepes viszkozitású polivinilalkohol és az la példa szerint előállított kondenzációs tprmék vizes oldata, mirnelleit a polivinilalkohol koncentrációaránya a kondenzációs termékhez mindenkor 1,0:1,0 és az oldatok összkoncentrációja (8,2—8,0 pH- értéken) 2,0, 4,0, 6,0 és 8,0%. A fenti módon kezelt papírokat a 2. példa szerinti eljárással szárítjuk. A kezelt papírokai 24 óra hosszat 20 °C-on és 65% relatív nedvességtartalom mellett, majd 1 óra hosszat 20 °C hőmérsékletű vízben tartjuk és a nedves papíron a szakítóterhelést hosszanti és keresztirányban mérjük. A mellékelt 1. és 2. diagramon a kapott mérési eredményeket a felvitt oldat jellegétől és a felvitt mennyiségtől, valamint a kezeletlen papír mérési eredményeitől függően ábrázoljuk. Az 1. és 2. diagramon található rövidítések és jelölések jelentése a következő : NBL (kp) = szakít óterhelés, nedvesen, hosszanti irányban NBQ (kp)=szakítóterhelés, nedvesen, keresztirányban M (gm_2)=a felvitt hatóanyag mennyisége a kezelt papír súlyára számítva * =1. oldat mérési pontja x =11. oldat mérési pontja □ =111- oldat mérési pontja O =IV. oldat mérési pontja A mérési eredményekből látható, hogy a találmány szerinti segédanyag polivinilalkohol!,a} kedvezően öszszefér. Ha az la példa szerinti módon előállított kondenzációs termék helyett 50%-ig terjedő mennyiségben az önmagában nedves szilárdságot nem javító polivinilalkoholt alkalmazzuk, akkor a papír fokozott vízzel szembeni ellenállóképessége nem romlik abhóz az ériekhez képest, amelyet az Jn példa szerinti kondenzációs termékhez képest önmagában elérünk. Összehasonlító példa a) Mintegy 60 g/m2 súlyú, fatartalmú papírból készült csíkokat ragasztóprésre viszünk és a találmány szerinti eljárással előállított kondenzálj termék 10% szárazanyagtartalmú oldatáyal kezeljük. A felvitt anyag mennyiségét az egyes papírcsíkoknál oly módon változtatjuk, hogy a papírcsíkon a szárítóalagúlban 140 °C-os levegővel végzett szárítása után, a mért gygntaréteg 0,2—2,0 g/m2 között legyem p) összehasonlításként egy másik papírt is kezelünk a fentiek szerint, azzal az eltéréssel, hogy a találmány szeriptj gyanta helyett egy kereskedelemben kapható szulfamát mentes melamingyanta 10%-os oldalát alkalmazzuk. Az a) és b) szerint kapott papírmintákat ezt követően 10 percig 120 °C-on hőkezeljük. Ezt követően a papírmintákat 1 óra hosszat 20 °C-os vízbe helyezzük, ,és a még nedves papíron mérjük a nedves szakítóterhelést. A fentiekben kapott javított minőségű papírminták további darabjait 24 óra hosszat 20 °C-on .65% relatív nedvességtartalom mellett tároljak, majd mérjük a nedvgs szakítóterhelést hosszában és keresztben egyaránt. A hosszában és keresztben végzett méréseknél kapott értékpárokból középértéket számítunk és a kapott szakítóterhelési értékeket ábrázoljak (1. és 2, ábra), Az ábrákból kitűpjk, hogy a találmány szerinti eljárással -előállított gyanták sokkal kedvezőbb hatást biztosítanak, mint az ismert segédanyagok. így például 1 g/m2 bevonat esetében a találmány szerinti eljárással előállított segédanyaggal ellátott papír nedves terhelése mjntegy háromszor olyan magas, a száraz szakítóterhelés értéke 35%-kal magasabb mint a szül fám átmentés gyantával javított papíroknál mért szakít,óterhelési érték. A 2, és a 3. ábrán a találmány szerinti megoldással előállított gyanták esetében mért értékeket az J. görbével, az ismert készítmények esetében mért értékeket a 2. jelzésű, szaggatott vonallal jelöltük. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás papír, karton, kartonlemez es fátyol szalag nedves és száraz szilárdságának, valamint felületi vízállóságának javítására alkalmas segédanyag .előállítására, azzal jellemezve, hogy 1: 2,5—7:0,1—1,5 mólarányban 5 10 15 20 25 ap 35 40 45 50 55 60 65 4
