176491. lajstromszámú szabadalom • Vízkiadagoló fej

7 176491 8 lajt, és ezáltal az öntözött pontok sűrűségével és kiosztásával alkalmazkodni lehet a talaj minősé­géhez és a növénykultúra jellegéhez, sőt az ugyanazon növény különböző életkorában szük­séges — eltérő nagyságú — vízigényéhez is. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti vízkiadagoló fej soros növénykultúrák, pl. szőlők és gyümölcsösök változtatható vízmeny­­nyiséget szolgáltató öntözésére, — amely vízki­adagoló fej valamilyen víznyerőből táplált tele­pített vagy legalább is ideiglenesen elhelyezett vízelosztó rendszer részét képező csővezetékhez kapcsolódik, és a csővezetékre való fölerősítést szolgáló tagja, valamint a vizet kijuttató leg­alább egy nyílása van — oly módon van kiala­kítva, hogy célszerűen két részből, a csővezeték­hez oldható módon, pl. csavarmenettel csatlako­zó törzsből és a törzsre illeszthető cserélhető fú­vókából van összeállítva, a fúvókán a víznek csepegtetéssel való áteresztésére is alkalmas, de általában azt vízsugár formájában átbocsátó, 0,5 mm-t meghaladó átmérőjű, célszerűen legalább 1 mm átmérőjű egy vagy több nyílás van, a fe­jek pedig a csővezeték mentén egymástól a talaj vízvezető képessége szerint, pl. laza talajoknál előnyösen legföljebb 200 cm, kötött talajoknál előnyösen legföljebb 300 cm és az ültetvény tő­távolságához igazodó kiosztásban vannak elhe­lyezve. A találmány szerinti vízkiadagoló fej további ismérve lehet, hogy a törzs a csővezetékhez csat­lakozó részétől távolodva csökkenő keresztmet­szetű, előnyösen kúpos kialakítású. A fúvókának a törzset befogadó belső tere vagy annak legalább egy része konkáv kúppa­lást. A kibocsátó nyílások a fúvóka hossztenge­lyébe eső axiális nyílások és/vagy a fúvóka pa­lástfelületén elhelyezkedő radiális nyílások for­májában vannak kialakítva. A fúvókák a vizet a csővezeték hossztengely menti sávban össze­függő hálózatot alkotó pontokban a talajra ki­juttató kibocsátó nyílásokkal vannak ellátva. A vízkiadagoló fej célszerű kiviteli alakjánál a csővezeték hossztengelyéhez képest ráerősített fejek fúvókéinak hossztengelyei merőleges hely­zetűek. A találmány szerinti vízkiadagoló fej legfőbb előnye, hogy lehetővé teszi olyan igények kielé­gítését, amelyre eddig nem volt mód. Nevezete­sen megvalósítható az, hogy ugyanazon öntöző fejekkel csepegtető és sugaras vízkiadagolást is elő lehessen állítani. Ehhez nem kell egyéb, mint az öntöző víz nyomásának változtatása. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy az öntöző vizet változtat­ható szélességű sáv mentén tudjuk a vízzel ellá­tandó területre kijuttatni, és így a növényzet ak­tív gyökérzónáját magában foglaló teljes terüle­tet a szükséges optimális mennyiségű nedvesség­gel tudjuk ellátni. A találmány szerinti vízkiadagoló fejek segít­ségével az öntöző vizet tökéletesen szét tudjuk teríteni az öntözendő területsáv mentén. Kedve-1 ző az is, hogy a fejek a törzsre és fúvókára való szétválasztása következtében a fúvóka cserélhe­­tővé válik. Az azonos kialakítású törzsekre sok­féle és eltérő módon kialakított fúvókát lehet ily módon ráültetni, és ezáltal a legkülönbözőbb kí­vánalmakhoz lehet alkalmazkodni. A vízkiada­goló fejek törzsének mindenképpen azonos vol­ta azért figyelemre méltó előny, mert ezáltal nemcsak azok gyártása, hanem a csővezetékekbé való beültetése is jól és nagy termelékenységgel gépesíthető. Az eddigi tapasztalatok a találmány szerinti vízkiadagoló fejjel egyértelműen kedvezőek. A növényegyedek, pl. gyümölcsfák esetében megszűnik az egy-két ponton való öntözés és he­lyette vízzel látja el azt a teljes területsávot, amelyben a növények gyökérzete elhelyezkedik. Kedvező az is, hogy vízkiadagoló fejeinkkel az öntöző víz a kívánt helyre irányítható, fúvó­­káink mérete és a fejeknek a csővezetékek men­tén való kiosztása segítségével pedig elérhető, hogy a talaj kívánt sávjába az ún. összeszivárgás biztonsággal megtörténjék, és így a talaj az ille­tő növény termesztése szempontjából mindig az optimális víztartalommal rendelkezzék. Ezt segí­ti elő az is, hogy az öntözés megfelelő módon szakaszolható és programozható legyen. A találmányunk szerinti vízkiadagoló fej a vi­lágviszonylatban meg nem oldott kérdést, a ho­mokos, laza talajú gyümölcsösök kis nyomású kis vízadagokban való öntözését valósítja meg eredményesen. Módszerünk megtartja a csepeg­tető öntözés minden ismert előnyét, és egyben kiküszöböli azokat a hátrányokat, amelyek ed­dig a nagyüzemi alkalmazást nehezítették. Való­jában a csepegtető öntözésnek csupán az elemeit és elveit tartottuk meg, így a csővezetékre sze­relt fúvókákat, a kis üzemi nyomást és a talaj­ban való oldalirányú szivárgást. Ezért találmá­nyunk tárgyát már nem is csepegtető fejnek, ha­nem vízkiadagoló fejnek nevezzük. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a csővezeték és a vízkiadagoló fej kap­csolata, a 2—5. ábrák a fúvókák különböző kiviteli alak­jainak hosszmetszete, a 6—13. ábrák a fúvókák különböző kiviteli alakjainak keresztmetszetei, a 14—18. ábrák a talaj öntözött sávja a különbö­ző nyílásokkal ellátott fúvókák esetében. Az 1. ábrán látható az 1 csővezeték egy darab vízkiadagoló fejjel, amely a 2 törzsből és a 3 fú­vókából van összeállítva. A 2 törzs radiálisán van beültetve az 1 csővezetékbe, célszerűen csa­­varaftyával való rögzítéssel, a 3 fúvóka 7 hossz­­tengelye pedig merőleges az 1 csővezeték 9 hossztengelyére. A 2. ábrán olyan 3 fúvókát láthatunk, amely egyetlen a 7 hossztengely egyenesébe eső 4 axiá­lis nyílással van ellátva. A 3 fúvóka 8 palástfelü­lete egyenes körhenger csakúgy, mint a 3. ábrán föltüntetett kiviteli alak esetében. Ugyancsak lé­nyegében körhenger alakú mindkét esetben a 3 fúvóka 6 belső tere is. A 3. ábra szerinti megol­dásnál az öntöző víz a 6 belső térből az 5 radiális 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents