176472. lajstromszámú szabadalom • Gyomírtószer-készítmény
3 176472 4 Blokkpolimerizátum alatt olyan termek értendő, amely akkor keletkezik, ha propilénglikolt először propilénoxiddal, majd etilénoxiddal reagáltatnak. Előnyös 3 000 és 3 500 közötti molekulasúlyú polipropilénoxid váz és 50% etilénoxid tartalom, és így az összmolekulasúly körülbelül 6 000 és 7 000 között van. Vízként előnyös a sómentesített víz. A találmány szerinti gyomirtószerkészítmény előállítása a szuszpendált hatóanyag finom őrlésével az egyéb alkotórészek hozzáadásával malmokban, például homok- vagy gyögymalmokban történhet. Az őrlés után a részecskék legalább 80 súly%-a kisebb, mint 2 p. A találmány szerinti gyomirtószerkészítmény gyomirtó hatása hasonlóképpen jó, mint az ismert permetpornak és tömény vizes szuszpenzióknak. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti gyomirtószerkészítményt. 1. példa 43 súlyrész t-fenil-4-amino-5-klór-6-piridazont. 10 súlyrés/, etilénglikolt, fenolszulfonsav. karbamid és formaldehid kondenzációs termékének nátriumsójából 6 súlyrésznyi mennyiséget, 2 súlyrész szintetikus kovasavat, 3250 átlagos molekulasúlyú polipropilénoxid magból etilénoxid felvitelével készült 6 500 átlagos molekulasúlyú 3 súlyrész blokkpolimeri/átumot összekeverünk és vízzel lOOml-re feltöltjük (B minta, találmány szerinti). 43 súlyrész 1-fenil-4-amino-5-klór-6-piridazont, 2 súly rész dodecilbenzolszulfonsav-dietanolaminsót, szulfonált naftalin karbamiddal és formaldehiddel alkotott kondenzációs termékének nátriumsójából 4 súlyrészt összekeverünk, és vízzel 100 ml-re feltöltjük (A minta, a 2 412 270 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali irat 1. példa szerinti terméke). Mindkét keveréket gyöngymalomban azonos ideig őröltük, így mindkét minta azonos szemcseméretű lett. Jelen esetben a részecskék körülbelül 95 súly9r-a 95 p-nál kisebb. Mindkét mintát azonos körülmények között tartottuk, nevezetesen 20, 30 és 40 °C-on. A raktározás kezdetekor az A minta tixotróp paszta volt, amely rázással könnyen folyósítható. Az említett hőmérsékleten 6 hónapos tárolás után tulajdonságai a következőképpen módosultak: 20°C-on: sűrű paszta, amely erőteljes, hosszú rázással csak nehezen folyósítható, 30 és 40°C-on: szilárd paszta, amely hosszú és erőteljes rázással sem folyósítható. A B minta a tárolás kezdetekor híg paszta volt, amely rázás nélkül is folyt. Hat hónapos tárolás után a tárolt minta nem változott, eltekintve a felületén keletkezett víztiszta folyadékrétegtől. Ez a csekély inhomogenitás rövid rázással megszüntethető. Lényeges azonban, hogy a minta folyékonyságát megtartotta, és minősége a tárolási hőmérséklet következtében nem változott. Az A minta már hat hónapos 20 °C-on való tárolás után permetlé előállításához gyakorlatilag alkalmatlan volt, a B minta hat hónap után 40 °C-on ugyanúgy felhasználható volt, mint közvetlenül az előállítás után. A magasabb hőmérsékleten is megmaradó stabilitás azt bizonyítja, hogy a készítmény több éven keresztül normál hőmérsékleten (20 °C-on vagy alatta) károsodás nélkül tárolható. 2. példa 43 súlyrész l-fenil-4-amino-5-klór-6-piridazont, •szulfonált fenol, karbamid és formaldehid külön előállított fenol-formaldehid kondenzátummal kondenzált kondenzációs termékéből 5 súlyrészt, 10 súlyrész etilénglikolt, 0,1 súlyrész triizobutilfoszfátot összekeverünk és vízzel 100 ml-re feltöltjük (C minta, megfelel a B mintának, de blokkpolimerizátum és kovasav nélkül). Ezt a keveréket az 1. példában leírt módon őröljük, és a B mintával összehasonlításképpen különböző hőmérsékleteken tároljuk. A C minta a tárolás kezdetén viszkózus paszta volt, amely még kellőképpen folyt. 20, 30 és 40 °C-on való hat hónapos tárolás után a pasztának ez a tulajdonsága csekély víztiszta, folyékony, felületi réteg kiválásától eltekintve nem változott. Erőteljes rázással a kiindulási homogenitás biztosítható. 50 °C-on hat hónapos tárolás után azonban a minta használhatatlanná vált, mivel nagy mennyiségű felülúszó, víztiszta folyadék vált ki, és erős, szívós, fel nem rázható fenékmaradék képződött. A találmány szerinti B minta tulajdonságait már az 1. példában leírtuk. A 2. példában alkalmazott 50 °C-os tárolási hőmérséklet során a 40 °C hőmérsékletnél tapasztalt tulajdonságai nem változtak, és így a B minta enyhe rázással homogénné és felhasználhatóvá vált. Ez a példa a találmány szerinti készítmény előnyeit bizonyította magas tárolási hőmérsékleten. 3. példa A következő mintákat állítottuk elő: a) 1. példa szerinti B minta, b) 1. példa szerinti B minta, de az ott alkalmazott 2 súlyrész szintetikus kovasav nélkül (D minta). Mindkét mintát azonos körülmények között tároltuk. Az előállítás után közvetlenül a B és D minta között nem volt különbség. Már négy hetes tárolás után 20, 30, 40 és 50 °C-on a D minta használhatatlan volt, mivel mindegyik mintánál a hőmérséklettől függetlenül szívós, az edény fenekéhez tapadó csapadék képződött és ez hosszú és erő teljes rázásra sem diszpergálódott. A B minta a tárolási idő alatt változatlan maradt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
