176457. lajstromszámú szabadalom • Oszlopszerkezet
176457 MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. XII. 28. (GE-947) Nemzetközi osztályozás: E 04 B 1/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent: 1981. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Ágoston Miklós oki. építészmérnök 50%, Mészáros Endre oki. építészmérnök Gépjavító Közös Vállalkozás, 10%, Újhelyi László oki. vegyészmérnök 5%, Andor Béla oki. mérnök 5%, Lajosmizse Budapest, Szedlacsek Sándor oki. mérnök 30%, Ajka Oszlopszerkezet 1 A találmány oszlopszerkezet egy- és többszintes vázas épületek kialakításához, ahol az épületnek célszerűen modulrendszerben üzemi előregyártással készülő teherhordó részei, továbbá a teherhordó szerkezettel méretkoordinált üzemi és/vagy hely- 5 színi előregyártással készülő egyéb szerkezeti részei, valamint előregyártott és/vagy helyszíni kapcsolatai vannak, az épületszerkezet előnyösen fémszerkezetű tartóvázat, a tartóváz pedig oszlopokat, az oszlopokhoz kapcsolódó konzolelemeket és adott eset- io ben járulékos tartó és merevítő elemeket tartalmaz. A korszerű egy- és többszintes vázas könnyűszerkezetek tekintetében az építőipar igényei mind mennyiségi, mind minőségi szempontból egyre fokozódnak. Az utóbbi évtizedben egyértelműen be- 15 bizonyosodott, hogy mezőgazdasági és ipari csarnokszerkezetek — főleg ha azon ún. „nem-daruzott” csarnokok, továbbá kommunális létesítmények (óvodák, bölcsődék, iskolák, szolgáltatóházak, orvosi rendelők, kereskedelmi létesítmények), vala- 20 mint ideiglenes pavilonok, kiállítási csarnokok és bizonyos típusú telepszerűen létesített lakóépületek esetében is az ún. vázas könnyűszerkezetek jelentik a korszerű és a hosszútávon gazdaságosnak mondható megoldást. 25 Az eddig ismert könnyűszerkezetes építési rendszerek azzal a hátránnyal jártak, hogy egyetlen szerkezettípussal, illetve szerkezeti rendszerrel a fölsorolt szerteágazó igények nem voltak kielégíthetők. Nem volt megvalósítható, hogy különböző 30 2 nyüásméretű, különböző terhelésű, különböző funkciójú és szintszámú létesítményhez lényegileg azonos szerkezeti alapegységeket lehessen használni. Ugyancsak nehézséget okozott a homlokzati felületnek épületfizikai szempontból gyakran szükségessé váló árnyékolása, továbbá az, hogy a szerteágazó igények ellenére azonos típusú és üzemben lehetőleg teljesen előregyártható, minimális élőmunka ráfordítással összeszerelhető elemeket lehessen alkalmazni. Az eddig ismert könnyűszerkezetes építési rendszerek közül az egyik ismert megoldás a szendvicspanelokkal rendelkező gerenda és oszlop rendszer, amelynél a szendvicspanel-falak a térhatárolás, a hőszigetelés és adott esetben a nyílászáró befogadása érdekében bonyolult többrétegű szerkezetek. Ezek előállításához speciális célgépekre van szükség, a gyártás pedig nagy pontosságot ill. fejlett ipari hátteret igényel. A tapasztalat szerint ezzel a rendszerrel csak kis támaszköz tartományok esetében lehet nyílásokat áthidalni, és az épület szintszáma is korlátozott. Ennek ellenére nagy az acélanyag felhasználás, és ugyanakkor árnyékoló előtetők kialakítására általában nincs lehetőség. Ismeretes egy másik gerendából és oszlopból összetett rendszer, amely rendelkezik ugyan főtartók meghosszabbításába eső egyirányú konzolokkal, és így a homlokzatámyékolásra lehetőség van, ugyanakkor azonban a szerkezetből csak földszintes 176457